Kompetenciamérés: beleszámít a felvételibe? Erre készüljenek a diákok
A tervezett új kormányrendelet értelmében márciustól emelt szintű érdemjegyekkel osztályoznák az országos kompetenciamérés eredményeit és ezek beleszámítanának az év végi jegyekbe, valamint a következő évi középiskolai felvételin elérhető pontszámokba. A belügyminiszter által jegyzett módosítás azzal érvel, hogy a kompetenciamérés kulcsszerepet játszik a tanulók alapképességeinek felmérésében, visszajelzést ad az intézmények, pedagógusok munkájáról is.
Érdemjegyre váltanák a kompetenciamérés eredményeit
Horváth Péter a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint viszont számos kérdést felvet a tervezet, amit mindenképpen tisztázni kell. Az InfoRádióban elmondta,
számos olyan jelzés érkezett, hogy a diákok nem elhanyagolható része nem vette elég komolyan az osztályzattal nem járó kompetenciamérést, és ezért nem születtek valós eredmények a diákok tudásáról.
Szerinte ez azért jelent gondot, mert elvileg a mérés alapján lehet következtetéseket levonni a tanulók fejlődéséről, az iskolai közösségek haladásáról, valamint az iskolák és a pedagógusok teljesítményéről is.
„A kompetenciamérés akkor a leghasznosabb, ha az érintett tanulók a valós tudásuknak megfelelően töltik ki a feladatlapokat” – tette hozzá. Az elnök jelezte, hogy azért is jelent problémát a nem megfelelő hozzáállás, mert az iskolaválasztáshoz gyakran használt gimnáziumi rangsorokban is figyelembe veszik a kompetenciaméréseken elért eredményeket, de – ahogy fogalmazott – ha ezek bohóckodáson, hülyéskedésen alapulnak, akkor ebből nem lehet a megfelelő következéseket levonni.
Ellenérvek a módosításra
Horváth Péter szerint ugyanakkor ellenérveket is felsorolt, az egyik például, hogy a köznevelésről szóló törvény szerint az országos mérésekben a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenység értékeléséről van szó, és nem feltétlenül az egyes diákok egyéni értékeléséről. A pedagóguskar vezetője szerint
jó a cél, hogy vegye mindenki komolyan ezt a feladatot, csak nehéz megtalálni azt az eszközt, amitől motiváltak lesznek a diákok, de a tervezetben szereplő ötlet, hogy jegyekkel is értékeljenek, felvet több problémát is.
A szakember szerint
- az egyik ilyen gond, hogy a kompetenciamérés a képesség fejlődésének egy adott pillanatban levő állapotát mutatja meg, és ez csak folyamatában értelmezhető, így az egyszeri jegy nem alkot erről valós képet.
- A másik problémát szerinte az jelenti, hogy nem tudni, melyik tárgyhoz könyveljék el a jegyeket például szövegértésben, mert ez több tantárgyat is érint, még a matematikát is. A természettudományos tárgyak esetén pedig még nehezebb lenne a helyzet.
A Nemzeti Pedagógus Kar ezért azt javasolja, hogy elég lenne az is, ha a kompetenciamérés eredményét dokumentálnák, például külön bekerülne a bizonyítványba, de nem jegyként, hanem mint kompetenciamérési szint.
De ennél is fontosabbnak tartja Horváth Péter, hogy a mostaninál sokkal hangsúlyosabban felhívják a tanulók figyelmét arra, hogy ez nemcsak a diák egyéni mérése, hanem az osztályé, az iskoláé és a pedagógusé is.
Azt viszont nem tartja valós félelemnek, hogy ezek az osztályzatok miatt maradnának le diákok a gimnáziumi felvételről, mert nem kötelező ezeknek a jegyeknek a figyelembe vétele. Problémaként vetette fel, hogy a kompetenciamérés hétfokozatú skálát mutat be, illetve azt is, hogy az osztályozásnál a konkrét eredményt veszik figyelembe az osztályzat kialakításánál, vagy azt is, hogy egy diák mennyit fejlődött, vagy esetleg a kettőnek a kombinációját, ezek megfontolását ajánlotta az Oktatási Hivatalnak is.
A pedagóguskar vezetője szerint érdemes lenne elfogadni a kompetenciaméréssel kapcsolatban, a Belügyminisztérium kérdőíves felmérésére beérkezett pedagógusi és szülői reakciókat is, hiszen ahhoz, hogy elfogadottabbá váljon a módosítás, hogy megértse mindenki, miről van szó, egy picit még érdemes lenne átgondolni. A társadalmi egyeztetés a tervezetről szerda este zárul, amelyre még beküldhetőek az észrevételek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.