BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Mini-Dubaj: mi történik most Rákosrendezővel? – ez vár a fővárosra

Immár a fővárost terhelik a jogok és kötelezettségek, miután az elővásárlási jog gyakorlását az állam elfogadta, így a főváros lépett a vevő helyébe – hangzott el a mai Kormányinfón. Erről kormányhatározat is megszületett már. Sorra vettük, mit jelent praktikusan ez a fordulat az eddig ismert részletek alapján.

Január 20-án jelentették be, hogy 2025. január 16-án aláírta a rákosrendezői telek adásvételi megállapodást a Magyar Állammal és a világ egyik legnagyobb ingatlanfejlesztője, az egyesült arab emírségekbeli Eagle Hills csoport. Másnap a főváros tulajdonában álló Budapesti Közművek (BKM) jelezte, hogy belép a Mini-Dubaj-projektbe és élni kíván az elővásárlási jogával a területre.

Rákosrendező
Rákosrendező, avagy Mini-Dubaj mostanában / Fotó: AFP

Csütörtökön újabb fordulatot vett a fejlesztés, a Kormányinfón elhangzott, hogy Budapest viheti a területet, vagyis a kormány tudomásul vette Budapest elővásárlási jogát. Erről a hivatalos kormányhatározat itt olvasható.

Mini-Dubaj: mi történik most Rákosrendezővel? – ez vár a fővárosra

Az arab befektetőnek 50,9 milliárd forintért értékesített 85 hektáros rákosrendezői terület összesen hét külön helyrajzi számmal megjelölt ingatlant ölel fel, ezek közül öt tisztán és teljesen állami tulajdonban van, két ingatlanban azonban résztulajdonosok is vannak, amelyek 

elővásárlási jogáról a vevő is értesült az MNV által nyilvánosságra hozott szerződés szerint.

A rákosrendezői területen konkrétan két cég, a magántulajdonban lévő Stockton Zrt., és a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. utóda, a Budapesti Közművek Zrt., vagyis a főváros egyik cége élhetett a polgári törvénykönyv szerint elővásárlási jogával, ezt a fővárosi közgyűlés jóváhagyásával utóbbi meg is tette, a másik cég nem jelentett be ilyen szándékot.

A fővárosi tulajdonban lévő közműcég révén jelzett elővásárlási jogot a kormány friss döntése szerint tudomásul vette, azaz Budapest viheti Rákosrendezőt.

Honnan lesz pénze erre a fővárosnak?

A Mini-Dubajként elhíresült projekt területét 50,9 milliárd forintért vásárolhatja meg a főváros, pontosabban az elővásárlási joga révén a Budapesti Közművek Zrt. A vételáron felül Gulyás Gergely kormányszóvivő mai bejelentése szerint a terület rekultivációjának költsége,

 az arab vevő által 25 milliárd forint értékben vállalt munka költsége is a fővárost terheli immár.

A vételár első részletét, azaz 25 százalékát a szerződés megkötését követő tíz napon belül kell kifizetni, ez 12,7 milliárd forint, ezzel már birtokon belülre kerül a vevő.

Van forrás fizetni, a pénz máris rendelkezésre áll – erről a napokban nyilatkozott Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója az első részletre utalva.

  • Az első részlet kifizetésére a forrást a szemétégető értékesítéséből befolyt pénz jelenti,
  • a fennmaradó 75 százalék kifizetése két részletben történik, 
  • a második, 35 százalékos vételárrész akkor esedékes, amikor minden jogi akadály elhárult a beruházás elől, 
  • az utolsó, 40 százalékos részletet 2039-ig kell biztosítani és megfizetni, amikor befejeződnek az állam által vállalt infrastrukturális beruházások, amelyek értéke 800 millió euró, azaz mintegy 303 milliárd forint.

Az 50,9 milliárd forintból fennmaradó 38,2 milliárd forint vételárrész lehetséges forrásaként Kiss Ambrus azt a több mint 30 milliárd forintos összeget nevezte meg néhány napja az Inforádióban, amelyet egy perben követelnek az államtól a szolidaritási adó 2023-as elvonása miatt, és tervezik pernyerés esetén benyújtani a 2024-es elvonást is visszakövetelni. Ítélet már született, ennek alapján a főpolgármester a Magyar Államkincstártól 28,3 milliárd forintot és annak 6 milliárdos kamatát várja vissza bejelentése szerint.

Szeméthegyen innen és túl

A Mini-Dubaj területének számlája még korántsem végleges, ugyanis a Rákosrendező területén lévő 300 ezer köbméter szemét eltakarítása kapcsán jelenleg egymásra mutogat a kormány és a főváros. Sok milliárd forintos tételről van szó, a hulladék elszállítása és a környezetszennyezés felszámolása a beruházás megkezdésének alapfeltétele, és nem közömbös a környékre sem.

Az elővásárlási joggal azonban 

a Fővárosi Önkormányzat nem építtetőként, azaz nem ingatlanfejlesztőként lép képbe, ugyanis a rendkívüli lehetőségeket rejtő, a XIII. és XIV. kerület határán lévő városnegyedet az előzetes bejelentés szerint tovább szándékozik értékesíteni egy nemzetközi pályázaton.

Az arab ingatlancég felhőkarcolós terveit is hangsúlyozottan ellenző fővárosi vétó után parkvárosias fejlesztést vizionálnak, de az már most is sejthető, hogy az első lakásavatóra még sokáig nem lehet pezsgőt bontani, sőt, egyelőre még a hulladékszállító autók sem tudni, mikor indulnak el.

További kérdőjel, hogy az elővételi joggal élhet-e még a másik érintett cég, és 

még több fordulópontot is tartogathat a történet.

Fontos lehet, hogy az elővásárlási joggal a fővárosnak a szerződés valamennyi feltételét magára kell vállalnia, amiben a magyar állam visszavásárlási joga is benne van – derül ki a rákosrendezői esélylatolgatásokról megjelent korábbi szakértői nyilatkozatokból.

Ez és az elővásárlási jog tudomásul vételét még újabb fontos részletek követhetik majd. Az egyik ilyennek a 25 milliárd forintos rekultivációs költség sorsa ígérkezik, ami 50 százalékkal fejeli meg már most a bekerülést.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.