Az orvosok átfogó béremelése alapjaiban változtatta meg az ellátórendszert

Négyezerrel több orvos és nyolcezerrel több szakdolgozó dolgozott tavaly 2010-hez képest az állami egészségügyben – a kiszámíthatóbb életpályának, a béremelési programoknak, az egészségügyi ösztöndíjaknak köszönhetően. A kormányzat átfogó béremelést hajtott végre, de nemcsak az orvosok, hanem  a szakdolgozók részére is, ennek egyik legfontosabb hozadéka, hogy jelentősen csökkent a szakemberek külföldre vándorlása. 

Miként Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára elmondta: 2010-ben összesen 1200 milliárd forint volt az egészségügyre, 2024-ben viszont már 3200 milliárdból gazdálkodott az ágazat, az ide évben pedig tovább nőtt a büdzsé, meghaladta a 3700 milliárdot. Úgy fogalmazott, a cél, hogy a magyarok egészségesebbek, a betegellátás jobb, az egészségügyi dolgozók megbecsültebbek legyenek. Csak az utóbbi években 540 milliárd forintot fordított a kormányzat az egészségügyi dolgozók bérfejlesztésébe – fűzte hozzá.

A Magyar Orvosi Kamara javasolta a béreket

Minden idők legjelentősebb béremelése a Magyar Orvosi Kamara javaslata alapján zajlott, három lépésben, a kamara által javasolt bérösszegekkel. A bérek rendezésének fontos előzménye a 2021. március 1-jétől életbe léptetett egészségügyi szolgálati jogviszony, amely szigorúan elválasztotta a magánellátást az államitól, az állami rendszerben dolgozó szakemberek további tevékenységét engedélyhez kötötte, megtiltotta az állami infrastruktúrát magánellátásra használni. 

Az orvosok bértáblába való sorolásakor már nemcsak a közszférában, hanem minden olyan egészségügyi jogviszonyban eltöltött időt figyelembe vesz, ami az orvosok szakmai tapasztalatát gazdagította, beleértve a külföldön, a szakmában töltött időszakot is. Ez a döntés hozzájárult ahhoz, hogy

Az egészségügyi szakemberhiány globális jelenség, nem kerüli el a hazai ellátórendszert sem, de az átfogó béremelés megállította az orvosok külföldre vándorlását. 

Ahogy a Világgazdaság korábbi cikkében megírtuk, 2010–11 körül volt a csúcson a külföldi munkavállalás. Az elmúlt években viszont a jelentős béremelés miatt most olyanok is visszatértek a hivatásukhoz, akik az alacsony bérek miatt más területen dolgoztak. Másrészt a rohamosan fejlődő magánegészség is olyan lehetőséget kínál a szakorvosoknak, ami miatt már nem érdemes külföldre költözni. Ahogy Rétvári Bence államtitkár a Világgazdaságnak korábban adott interjúban jelezte: a hazai orvosbérek az átlagfizetéshez viszonyítva az OECD-országok között Magyarországon a legmagasabbak.

A béremelés után az orvosok átlagbére átlépte 2 millió forintot

Amint a kormány közölte, a gyakorlati időt figyelembe vevő orvosi béremelés valamennyi alkalmazottként dolgozó orvost, szakorvost, fogorvost és gyógyszerészt érintette. A polgári kormányzás teljes időtávlatát tekintve: 2010-hez képest az egészségügyi béremelésre fordított források összege közel a duplájára nőtt. Ezzel az orvosok átlagos bére 2 197 000 forint, a szakápolóké pedig 595 000 forintra nőtt 2023-ban. Az orvosok mellett az ápolóknál is többlépcsős béremelési program zajlott. 2024 márciusában a szakdolgozók béremelésével folytatódott a fizetések növelése az egészségügyben, a cél az, hogy átlagos alapbérük elérje majd az orvosi átlagbér 37 százalékát.
A szakpolitika tervei szerint a béremelés egyben a hálapénz kivezetésére is megoldást jelent. Ha nem is sikerült nullára redukálni a hálapénzt elfogadó orvosok számát, a feltárt esetekben a törvény előtt kell felelniük a szereplőknek.

Kezdő rezidens orvos bruttó bérének emelkedése:

• 2021-ben 250 ezer Ft
• 2022-ben 481 ezer Ft
• 2023-ban 687 ezer Ft.

Tapasztalt, 26 éves jogviszonnyal rendelkező orvos bruttó bérének emelkedése: 

• 2021-ben 529 ezer Ft
• 2022-ben 1 millió 256 ezer Ft
• 2023-ban 1 millió 794 ezer Ft.