Árrésstop: valóban mérsékelheti az inflációt – véli az elemző
Az árrésstop rövid távon segíthet lejjebb szorítani az inflációt, bár a kieső bevétel egy részét a boltok vélhetően megpróbálják majd a többi terméken behozni – de várhatóan nem a bevétel egészét, emiatt is lehet némi kedvező hatás az inflációra – mondta el a Világgazdaság megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza annak kapcsán, hogy lényegében haszonárstopot vezet be a kormány, és március közepétől a harminc alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot.
Kifejtette, a 10 tízszázalékos árrés inkább alacsonynak mondható, figyelembe véve a boltok adóterheit is, így minden termékre nem alkalmazható. Az, hogy meddig és hogyan fenntartható, majd idővel derül ki: látni kell az inflációs hatást, az infláció alakulását, illetve azt, hogy a boltokat pontosan hogyan érinti, hogyan reagálnak rá.
Ha a kormányzat azt látja, hogy van szándék egy normalizált árszint kialakítására, akkor várhatóan megszünteti,
ha viszont azt tapasztalja, hogy más termékek ára számottevően nő, akkor akár ki is terjesztheti. Fontos hangsúlyozni: költségoldalon a mostani élelmiszer-infláció okai nem látszanak, ahol indokoltabb lett volna az árfolyamváltozás miatt az áremelkedés (tartós fogyasztási cikkek), ott az infláció kisebb volt.
Árréstop helyett áfacsökkentés: több szempontból is problémás lenne
Felmerül még lehetőségként az áfa csökkentésének lehetősége is – vázolta Regős Gábor. Egyfelől a magyar áfa valóban nagyon magas, különösen ha figyelembe vesszük a kiskereskedelmi különadót is. Mivel azonban mértéke nem változott az elmúlt egy évben, ezért az inflációt nem okozhatta.
Csökkentése viszont már két szempontból is problémás lenne:
- egyrészt a költségvetés helyzete így sem jó, a tervezettnél várhatóan alacsonyabb növekedés miatt a hiány tarthatósága enélkül is kérdéses,
- illetve a korábbi tapasztalatok alapján az áfa csökkentése a fogyasztói árakban alig-alig jelenik meg. A magas áfa tehát létező probléma, de a mostani inflációnak nem oka, és nehéz kitörni belőle – húzta alá Regős Gábor.
Árkorlátozás: ezért nem az áfacsökkentést választotta a kormány
A magas élelmiszerek ellen a megoldás az áfacsökkentés – vélik azok a szakértők, akik rendre az áfakulcsot tartják a magas élelmiszer-infláció legfőbb magyarázatának. Csakhogy több élelmiszer esetében már eleve 5 százalékos az áfakulcs, 2017 óta ugyanis több alapvető élelmiszer áfáját csökkentette a kormány. Pont azokét, amelyeket a legjobban érint a mostani áremelkedési hullám. Röviden, tömören tehát az árkorlátozás tűnik egyelőre a legjobb megoldásnak.
Megjegyezte, a legjobb az lenne, ha nem lenne szükség árrésstopra, ha a piaci verseny meg tudná akadályozni az árak elszállását, ha kialakulna magától egy olyan árszint, amely nem jelent kiugró inflációt, versenyképes régiós összevetésben is (nem gerjeszt bevásárlóturizmust), és a háztartások számára is megfizethető, ugyanakkor a kereskedőknek is profitábilis. Ez persze nemcsak a kereskedőkön múlik, az ellátási lánc egészének hatékony működése fontos lenne – vázolta a tartós eredményekhez szükséges, összetett folyamatokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.