Árkorlátozás: ezért nem az áfacsökkentést választotta a kormány

Hiába merül fel időközönként az áfacsökkentés gondolata a hazai nyilvánosságban, alapos indoka van a kormánynak arra, hogy miért nem ezt a megoldást választotta eddig az élelmiszer-infláció leküzdése érdekében.

Mint ismert, március közepétől 30 alapvető élelmiszer esetében vezet be árréskorlátozást a kabinet, ezt Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be Facebook-oldalán kedd délelőtt . A bejelentés pontosan fél órával azután történt, hogy Központi Statisztikai Hivatal közzétette a februári inflációs adatokat, amelyek január után újabb negatív meglepetést szolgáltattak: a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal nőttek éves alapon, ami arra utal, hogy nem szelídül az infláció Magyarországon.

A legfájóbb mégis az élelmiszer-áremelkedés, amely Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jóslatának megfelelően 7,2 százalékra gyorsult. Ezek után valahol nem csoda, ha ismét felvetődik az áfacsökkentés gondolata. Csakhogy jelenleg több alapvető élelmiszer setében már eleve 5 százalékos áfakulcs érvényes, pont azok, amelyek a mostani drágulás a legjobban érint.

Árkorlátozás: ezért nem az áfacsökkentést választotta a kormány

A kormány ugyanis több lépcsőben csökkentette őket:

• 2017-ben a baromfihús, a tojás és a tej áfája mérséklődött 27 százalékról 5-re, 
• 2018-ben a hal és a sertésbelsőségek áfája, 
• 2019-ben pedig az ESL és UHT tejek forgalmi adója lett 5 százalékra.

Ahogy korábban beszámoltunk róla, épp a tojás és a tej volt kitéve a legnagyobb áremelkedéseknek az utóbbi időben. Noha ezért a madárinfluenza-járvány és a nyers tej olasz tőzsdei árának elszállása okozta költségsokk tehető felelőssé, azóta némi korrekció is látszik a piacokon, emiatt pedig kinyílt az árrés bizonyos termékeknél.

A kiskereskedők például januárban a 2,8 százalékos UHT-tejeket közel 39 százalékkal, a tojást 35 százalékkal magasabb áron értékesítették a kiskereskedelmi beszerzési áraiknál. Így aztán csak januárban a 2,8 százalékos UHT-tejek értékesítéséből 500–530 millió forint, míg a tojáseladásokból 380–400 millió forint profitjuk származhatott a kiskereskedőknek, miután a beszerzési áraknál jóval magasabb árulták az érintett termékeket.

Érdemes lesz figyelni a profitráták alakulását is a közeljövőben, a jegybank több elemzésében is foglalkozott a profithúzta infláció fogalmával . Például 2022 végén, amikor az árak bőven 10 százalék fölött nőttek a szállítás-raktározás területén 84, a feldolgozóiparban 50, de még a válság hatásainak igencsak kitett kereskedelem és turizmus ágazatban is 25 százalékkal emelkedtek egy év alatt a profitráták. Ezek az arányok ráadásul a 2013–2019 közötti alacsonyabb inflációs környezet átlagánál is magasabbak voltak. 

Hogy a mostani helyzetben is valami hasonló történik, az üzemanyagkutak mostani árazási gyakorlata a legjobb példa. Január közepén érte el a benzin és a gázolaj ára a csúcsot, és erősödött a forint, mindez a kiskereskedelmi árakba csak lassan csorgott le. Sőt, nagykereskedelmi árak mérséklődését sem vitték át egy az egyben a kiskereskedelmi árakba, tehát itt sem zárható ki, hogy kinyílt az árrés.

Ugyanakkor az áfacsökkentés ellen szól az is, hogy azt rendszeresen lenyelik a kereskedők. A legjobb példa erre Szlovákia, ahol az év elején több alapvető élelmiszer áfája csökkent, ám ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk, gyakorlatilag alig volt hatása a fogyasztói árakra. Ráadásul az is tévhit, hogy Magyarországon vannak a régióban a legmagasabb élelmiszerárak, Szlovákiában, Horvátországban is hasonló árakkal találkozhatnak a vásárlók.