Februárban már csak 1 százalékkal emelkedett Magyarországon a nyers tej országos termelői átlagára, amely így egy kilogrammra vetítve 208,55 forint volt – közölte az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Ez 27 százalékkal meghaladta az előző év azonos hónapjának átlagárát. Eközben az előző havihoz képest 7 százalékkal csökkent, a 2024. februárival összevetve viszont 1 százalékkal nőtt a felvásárolt nyers tej mennyisége. Az áremelkedés ütemének mérséklődése nem új, hiszen decemberben ez 5, januárban pedig 3 százalékos volt.
Az exportár 196,46 forint/kilogramm volt 2025 februárjában, ez az előző havihoz képest 1 százalékkal alacsonyabb, míg az előző év azonos hónapjának kiviteli árát 26 százalékkal haladta meg. A kiviteli ár így 6 százalékkal volt alacsonyabb a termelői átlagárnál. Az AKI adatai szerint a nyers tej kiszállítása 15 százalékkal csökkent idén februárban az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
A feldolgozói értékesítési árakban eközben a januári adatokhoz képest inkább a csökkenés volt a jellemző – mindez még a hatósági árrésstop bevezetése előtt.
A főbb termékek közül a 1,5 százalék zsírtartalmú dobozos UHT-tej feldolgozói értékesítési ára ugyan 1 százalékkal nőtt, de
A fogyasztói árakban az adagolt vajnál 3, a trappista tömbsajtnál pedig 2 százalék februári áremelkedést figyelt meg a KSH, miközben a 12 százalék zsírtartalmú tejfölé és a gyümölcsös joghurté stagnált, a 20 százalék zsírtartalmú tejföl pedig 2, az 1,5 százalék zsírtartalmú pasztőrözött ESL-tejé 3, a 2,8 százalék zsírtartalmú pasztőrözött ESL- és dobozos UHT-tejé pedig egyaránt 4 százalékkal csökkent. Az adatokból az látszik, hogy ez ugyan az árrésstop bevezetése előtt volt, de a kormányzati kommunikáció némileg hatott a kiskereskedelmi láncok árképzésére.
Annál nagyobb volt a hatása az e hét hétfőtől élő árrésstopnak – amely 10 százalékban maximálta a beszállítói ár és a fogyasztói ár közötti különbséget.
Ennek az intézkedésnek a jelek szerint a tej- és tejtermékpiacon volt a legnagyobb foganatja,
legalábbis ez következik a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adataiból, amelyek szerint a harminc legnagyobb mértékű árcsökkenésen átesett termék között huszonöt a tejtermékek kategóriájából került ki. Ezek közül is tizenkettő natúr joghurt, kilenc pedig tejföl. A tejtermékek közül a „maradék” egy-egy vaj, túró, trappista sajt és 1,5 százalékos zsírtartalmú UHT-tej – és ezek mindegyike valamelyik gyártó márkaterméke, vagyis nem a kiskereskedelmi láncok saját márkás árucikke. Az áresés mértéke pedig jelentős: a natúr joghurtoknál az átlagos árcsökkenés 49,8 és 64,5 százalék közötti mértékű volt az árrésstop első napján, míg a tejfölöké 49,7 és 54,8 százalék közé esett.
A tejtermelők – és általában az állattenyésztők és az élelmiszer-feldolgozók – körében a napokban az árstop bevezetésénél is nagyobb izgalmat váltott ki, a ragadós száj- és körömfájás betegség magyarországi megjelenése. A legújabb hírek biztatóak, de az EU-n kívüli országok által bevezetett korlátozások megszüntetésére jó esetben is egy-két hónapot várni kell, de lehetnek országok, ahol ez akár egy évig is eltarthat. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács összesítése szerint egyébként jelenleg tizenhárom ország korlátozza a Magyarországról származó tejtermékek bevitelét.
Az árrésstop nagy kérdése: készletezni, vagy sem?
Az árrésstop bevezetése után a legnagyobb mértékű áresésen átesett termék zöme a tejfeldolgozókból került a kiskereskedelembe. Az élelmiszeripari szakértők szerint az árrésstop egyik hatása a rövid távú forgalomnövekedés lehet, ami a készletezhető termékek „bezsákolásának” köszönhető.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.