Mintha megérezték volna a tehenek az árrésstopot: februárban már alig nőtt a nyers tej ára
Februárban már csak 1 százalékkal emelkedett Magyarországon a nyers tej országos termelői átlagára, amely így egy kilogrammra vetítve 208,55 forint volt – közölte az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Ez 27 százalékkal meghaladta az előző év azonos hónapjának átlagárát. Eközben az előző havihoz képest 7 százalékkal csökkent, a 2024. februárival összevetve viszont 1 százalékkal nőtt a felvásárolt nyers tej mennyisége. Az áremelkedés ütemének mérséklődése nem új, hiszen decemberben ez 5, januárban pedig 3 százalékos volt.
Az exportár 196,46 forint/kilogramm volt 2025 februárjában, ez az előző havihoz képest 1 százalékkal alacsonyabb, míg az előző év azonos hónapjának kiviteli árát 26 százalékkal haladta meg. A kiviteli ár így 6 százalékkal volt alacsonyabb a termelői átlagárnál. Az AKI adatai szerint a nyers tej kiszállítása 15 százalékkal csökkent idén februárban az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
A feldolgozói értékesítési árakban eközben a januári adatokhoz képest inkább a csökkenés volt a jellemző – mindez még a hatósági árrésstop bevezetése előtt.
A főbb termékek közül a 1,5 százalék zsírtartalmú dobozos UHT-tej feldolgozói értékesítési ára ugyan 1 százalékkal nőtt, de
- a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos UHT-tejé stagnált,
- a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos friss tejé és a tejfölé 1-1
- a trappista sajté 2,
- a gyümölcsös joghurté és az adagolt vajé pedig 3-3 százalékkal csökkent.
A fogyasztói árakban az adagolt vajnál 3, a trappista tömbsajtnál pedig 2 százalék februári áremelkedést figyelt meg a KSH, miközben a 12 százalék zsírtartalmú tejfölé és a gyümölcsös joghurté stagnált, a 20 százalék zsírtartalmú tejföl pedig 2, az 1,5 százalék zsírtartalmú pasztőrözött ESL-tejé 3, a 2,8 százalék zsírtartalmú pasztőrözött ESL- és dobozos UHT-tejé pedig egyaránt 4 százalékkal csökkent. Az adatokból az látszik, hogy ez ugyan az árrésstop bevezetése előtt volt, de a kormányzati kommunikáció némileg hatott a kiskereskedelmi láncok árképzésére.
Árstop: tej, tejtermékek – itt jelentkezett a legnagyobb átrendeződés
Annál nagyobb volt a hatása az e hét hétfőtől élő árrésstopnak – amely 10 százalékban maximálta a beszállítói ár és a fogyasztói ár közötti különbséget.
Ennek az intézkedésnek a jelek szerint a tej- és tejtermékpiacon volt a legnagyobb foganatja,
legalábbis ez következik a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adataiból, amelyek szerint a harminc legnagyobb mértékű árcsökkenésen átesett termék között huszonöt a tejtermékek kategóriájából került ki. Ezek közül is tizenkettő natúr joghurt, kilenc pedig tejföl. A tejtermékek közül a „maradék” egy-egy vaj, túró, trappista sajt és 1,5 százalékos zsírtartalmú UHT-tej – és ezek mindegyike valamelyik gyártó márkaterméke, vagyis nem a kiskereskedelmi láncok saját márkás árucikke. Az áresés mértéke pedig jelentős: a natúr joghurtoknál az átlagos árcsökkenés 49,8 és 64,5 százalék közötti mértékű volt az árrésstop első napján, míg a tejfölöké 49,7 és 54,8 százalék közé esett.
A tejtermelők – és általában az állattenyésztők és az élelmiszer-feldolgozók – körében a napokban az árstop bevezetésénél is nagyobb izgalmat váltott ki, a ragadós száj- és körömfájás betegség magyarországi megjelenése. A legújabb hírek biztatóak, de az EU-n kívüli országok által bevezetett korlátozások megszüntetésére jó esetben is egy-két hónapot várni kell, de lehetnek országok, ahol ez akár egy évig is eltarthat. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács összesítése szerint egyébként jelenleg tizenhárom ország korlátozza a Magyarországról származó tejtermékek bevitelét.
Az árrésstop nagy kérdése: készletezni, vagy sem?
Az árrésstop bevezetése után a legnagyobb mértékű áresésen átesett termék zöme a tejfeldolgozókból került a kiskereskedelembe. Az élelmiszeripari szakértők szerint az árrésstop egyik hatása a rövid távú forgalomnövekedés lehet, ami a készletezhető termékek „bezsákolásának” köszönhető.
