Kiszámolták magyar közgazdászok, hogy mennyivel tolná meg a GDP-t egy tartós béke

A tartós béke Oroszország és Ukrajna között akár több százalékponttal emelheti a magyar GDP-t 2026 végéig – derült ki az MBH Elemzési Centrum napokban közzétett tanulmányából. A szakértők szerint a konfliktus lezárása az idei év egyik legmeghatározóbb geopolitikai eseménye lehet, amely jelentős hatással bírhat a globális és a hazai gazdasági viszonyokra. Elemzőik számszerűsítettük az esetleges békekötés magyar gazdaságot érintő legjelentősebb következményeit.

Órási segítséget jelentene a magyar gazdaságnak egy tartós béke

Két lehetséges forgatókönyv körvonalazódik: az egyik egy törékenyebb tűzszünet, ami a problémás pontok sokasága miatt könnyen a konfliktus kiújulásához vezethet, míg a másik egy átfogó és tartós békemegállapodás, amely stabilitást hozhat a régióban. Az elemzők ez utóbbi forgatókönyvet vették számításba tanulmányukban, amelyben emlékeztetnek rá, hogy a Pénzügyminisztérium egy korábbi (2024. áprilisi) elemzésében a geopolitikai feszültségek rövid időn belüli rendeződése kapcsán azt mérte, hogy a kiszámíthatóbb gazdasági kilátások nyomán az óvatossági motívum gyorsabb oldódása, az infláció és a kamatkörnyezet dinamikusabb mérséklődése kedvezően hatna a hazai konjunktúrára.

Ugyanakkor azt is hozzáteszik, hogy hogy az említett elemzés a geopolitikai feszültségek csökkenésébe beleértette a közel-keleti feszültség enyhülését is, ezzel azonban jelenlegi anyagukban nem foglalkozunk. 

Másfelől a Pénzügyminisztérium elemzésében jelzett hatás összességében alacsonynak tűnő becslést ad a várható pozitív GDP elmozdulásra: egy későbbi, 2024. augusztusában készült EKB-elemzés az euróövezetre 10 százalékos gázárnövekedés esetén becsült a Pénzügyminisztériumhoz hasonló mértékű negatív hatást, 

Az újjáépítéssel kapcsolatban megjegyezik, hogy eddig a keletkezett kár mértékéről érkeztek becslések, az újjáépítés finanszírozásának mikéntjéről pedig még nem igazán. A Világbank számításai szerint 2024 végével Ukrajna újjáépítésének költsége 524 milliárd dollárra rúghat. 

Elemzésükben azt feltételezik, hogy egy tartósnak ígérkező békemegállapodást követően a földgáz ára fokozatosan 30-40 százalék körüli mértékben csökkenhet, így a közelmúltbeli, 50 eurót közelítő szintekről 30-35 euró körüli sávba eshet vissza, azonban a 2010-es években látott 20 euró körüli átlagos gázár visszatérésére nem számítanak. 

Energiaimport-kitettség: a csökkenő gázárak hatása

Az elemzők szerint Európa alapvetően viszonylag szegény energiahordozókban, így a földgáz esetében is jelentős importra szorul. Ez még inkább igaz Magyarországra. Az persze tény, hogy az orosz-ukrán háború kitörésekor még jobban rá volt utalva a földgázra az öreg kontinens, mint most, a függőség azonban továbbra is nagyrészt fennmaradt. 2022-ben az EU esetében az importarány (a nettó energiaimport a teljes rendelkezésre álló bruttó energiamennyiség arányában) megközelítette a 63 százalékot, míg Magyarországon meghaladta a 64 százalékot az Eurostat adatai szerint.

Ráadásul a magyar gazdaság sokkal energiaintenzívebb az EU-hoz képest: 

• 2022-ben ezer USD-nyi hozzáadott érték előállításához 1586 megajoule energiát használt fel az EU, 
• miközben Magyarországon ugyanez 3224 megajoule volt.

Ez azt jelenti, hogy a hajszállal nagyobb importarány sokkal nagyobb energiamennyiség-szükségletet jelent ugyanakkora hozzáadott érték előállításához. A teljes energiafelhasználáson belül egyébként a földgázfelhasználás aránya Magyarországon közel 30 százalék, míg az EU-ban inkább 25 százalék körüli, ami még tovább emeli a magyar földgázintenzitást.

Egy 2024-es elemzésében az Európai Központi Bank megvizsgálta, hogy a gázárak változása az Euróövezet GDP-jére hogyan hat, akkor még a gázárak emelkedésére fókuszálva. Az EKB arra jutott a gázárak átgyűrűzése kapcsán, hogy a gázár 10 százalékos meglepetésszerű növekedése nagyjából 0,1, éven túli tartós inflációs hatással jár az euróövezetben, miközben 0,2-0,4 százalékponttal is csökkenthette a GDP-t év/év alapon.

Ez az átgyűrűző hatás a fenti adatok ismeretében, Magyarország esetében még inkább érvényesül: ugyanis míg a GDP-arányos nettó földgázimport (TJ/millió euró) az euróövezet esetében 0,69, addig ez a mutató hazánk esetében 1,65, míg a belföldi GDP arányos földgázkitermelés 0,29 (euróövezet 0,05) 2023-as adatok alapján számítva.

Mindez csupán a földgázárak csökkenéséből adódó árcsökkenést igyekszik számszerűsíteni, és még nincs benne egyéb (például a kockázati felár csökkenéséből, vagy az esetleges újjáépítésből adódó) pozitív hatás.

Tartósan erősödő forint

A GDP és az infláció mellett a forintárfolyamra kifejtett hatásokat is elemzik, ugyanis a 2022-ben látott rekordmértékű gyengüléshez jelentősen hozzájárult az energiaárrobbanás miatti folyó fizetési mérleg romlás, valamint a kockázati felárak emelkedése is. A szakértők szerint ha az orosz-ukrán háború belátható időn belül tartósnak ígérkező békével lezáródna, az a gázárak csökkenéséhez is hozzájárulna. Ugyan a csökkenés mértéke várhatóan nem lenne azonnali és nem is jelentene visszatérést a 2010-es évek megawattóránkénti 20 euró körüli átlagos árszintjéhez, de a jelenlegi, 50 euró körüli árban markáns csökkenést hozhatna.

A gázárak csökkenése mellett a CDS-felár csökkenése révén az elvárt kockázati prémium is mérséklődhetne. Ez a jelenség hasonló hatást gyakorolna a gazdaságra, mintha a jegybank körülbelül 50 bázisponttal emelte volna a kamatlábakat, feltéve, hogy minden más tényező változatlan marad (és a CDS-felárak a háború előtt jellemző szinteket újra megközelítenék). 

Ez a változás valószínűleg néhány forinttal mérsékelné az árfolyamot az euróval szemben. Továbbá a földgáz árának jelentős csökkenése esetén, Magyarország folyó fizetési mérlegének egyenlege is javulhatna a már említett külkereskedelmi egyenlegjavuláson keresztül. A GDP arányában ez a javulás közel egy százalékpontnyi lehetne, ami további 5-10 forintos erősödést eredményezhetne az EURHUF árfolyamában.

- állapítják meg az MBH Bank Elemzési Centrumának elemzői.