A Magyarországon található 63 felsőoktatási intézményből 21 modellváltott egyetem, a felsőoktatásba igyekvők választásaiban azonban ennél jóval nagyobb súllyal szerepelnek, ugyanis a jelentkezések 70 százaléka ezeket az intézményeket célozza: 2021-ben közel 66 ezren, 2023-ban mintegy 87,5 ezren, 2024-ben pedig, több mint 83 ezren jelentkeztek modelváltott egyetemre.
A modellváltó intézmények népszerűsége Budapest és vidék viszonylatában is rendkívüli képet mutat, ugyanis a vidéki intézményekbe jelentkezők számának növekedése sokkal dinamikusabb, ami azt jelenti, hogy valamelyest mérséklődik a főváros elszívó ereje
– emelte ki Pósánné Rácz Annamária. A szaktárca adatai szerint
A helyettes államtitkár szerint a modellváltott egyetemek vonzereje nem véletlen: ezek az intézmények a gazdasági teljesítőképesség, a felsőoktatás és a tudomány motorjai. Nagyban hozzájárultak és hozzájárulnak ahhoz, hogy munkaerőpiac igényei becsatornázódjanak a felsőoktatásba – úgy is, hogy a gazdaság szereplői maguk is részt vegyenek az egyetemi oktatásban, elinduljanak a duális képzések, csökkenjen – végső soron megszűnjön – a kontraszelekció, javuljon az ország munkaerő megtartó ereje és erősödjön a nemzetközi beágyazottság.
A nemzetközi rangsorok különösen erősen támasztják alá a modellváltott intézmények – ezzel a magyar felsőoktatás – versenyképességének, nemzetközi láthatóságának erősödését, a kiállított diplomák értékének növekedését.
A listákon a világból mintegy 28 ezer egyetem szerepel. A magyar intézmények annak ellenére érnek el sikereket, hogy az EU diszkriminatív döntései miatt ki vannak zárva az Erasmus és a Horizon pályázatokból. A méltánytalan helyzet megszüntetése érdekében a kormány pert indított.
Pósánné Rácz Annamária fontosnak nevezete, hogy a immáron a technikumokban, szakképzésben végzett tanulók is jelentkezhetnek az egyetemekre, ami várhatóan hozzájárul ahhoz, hogy a felsőoktatásba idén is kellő számú hallgató jelentkezzen. Erősödik a MTMT – matematika és természettudományok – szakok és a pedagógus képzés iránti érdeklődés is – tavaly utóbbi szakokra jelentkezett a felsőoktatásba igyekvők mintegy 25 százaléka.
Hankó Balázs a közelmúltban bejelentette, hogy az előző három év 120 ezer körüli jelentkezését követően idén 129 730 diák adta be a jelentkezését, ami rekordnak számít.
A felsőoktatás iránti érdeklődést további növekedése irányába hatott az is, hogy a kormány egy 2023-as törvénymódosítással lehetővé tette a technikumi végzős hallgatóinak, hogy előzetes felsőoktatási jogviszonyt létesítsenek, valamint kibővítették az átjelentkezés lehetőségeit, így a pályaválasztás, karriermódosítás könnyebb, rugalmasabb, a diplomaszerzés pedig vonzóbb lett a fiatalok számára.
A szabályozás változásának hatását már a 2023-2024-es jelentkezésekben is érezni lehetett. Lényegi módosítás volt az államtitkár-helyettes szerint az emelt szintű érettségi követelményrendszer eltörlése, de felsőoktatás felé fordítja a fiatalokat az is, hogy tapasztalják: diplomával sokkal könnyebb elhelyezkedni, mint anélkül. A pozitív tendenciát a számok is mutatják:
A felsőoktatásban tanulók száma a KSH adatai szerint is folyamatosan növekszik; a 2024/2025-ös tanévben megközelítette a 329 ezret, ami mintegy 18 ezerrel ezerrel haladta meg a 2023/2024 évit.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.