BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Csúcsra járnak a modellváltott egyetemek 

Tíz felsőoktatásba jelentkező diák közül hét modellváltott egyetemet jelöl meg első helyen, a vidéki intézmények népszerűségének növekedése pedig különösen szembeötlő – mutatott rá Pósánné Rácz Annamária felsőoktatási államtitkár a Debreceni Egyetem Gazdasági Évnyitó Partnertalálkozóján. A modellváltott egyetemek vonzereje nem véletlen.

A Magyarországon található 63 felsőoktatási intézményből 21 modellváltott egyetem, a felsőoktatásba igyekvők választásaiban azonban ennél jóval nagyobb súllyal szerepelnek, ugyanis a jelentkezések 70 százaléka ezeket az intézményeket célozza: 2021-ben közel 66 ezren, 2023-ban mintegy 87,5 ezren, 2024-ben pedig, több mint 83 ezren jelentkeztek modelváltott egyetemre.  

modelváltott egyetemek
 A modellváltott egyetemek vonzereje nem véletlen: ezek az intézmények a gazdasági teljesítőképesség, a felsőoktatás és a tudomány motorjai / Fotó: Lakatos Péter

A modellváltó intézmények népszerűsége Budapest és vidék viszonylatában is rendkívüli képet mutat, ugyanis a vidéki intézményekbe jelentkezők számának növekedése sokkal dinamikusabb, ami azt jelenti, hogy valamelyest mérséklődik a főváros elszívó ereje

– emelte ki Pósánné Rácz Annamária. A szaktárca adatai szerint 

  • 2021-ban mintegy 44  ezren, 
  • 2023-ban 62 ezren, 
  • 2024-ben pedig, 58,5 ezret meghaladó számban választottak vidéki modellváltott intézményt a fiatalok. 

A helyettes államtitkár szerint a modellváltott egyetemek vonzereje nem véletlen: ezek az intézmények a  gazdasági teljesítőképesség, a felsőoktatás és a tudomány motorjai. Nagyban hozzájárultak és hozzájárulnak ahhoz, hogy munkaerőpiac igényei becsatornázódjanak a felsőoktatásba – úgy is, hogy a gazdaság szereplői maguk is részt vegyenek az egyetemi oktatásban,  elinduljanak a duális képzések, csökkenjen – végső soron megszűnjön – a kontraszelekció, javuljon az ország munkaerő megtartó ereje és erősödjön a nemzetközi beágyazottság.  

A nemzetközi rangsorok különösen erősen támasztják alá a modellváltott intézmények – ezzel a magyar felsőoktatás – versenyképességének, nemzetközi láthatóságának erősödését, a kiállított diplomák értékének növekedését. 

  • A The World Univesity Rankingsben és az OS World Univesity Rankingsben 17 magyar felsőoktatási intézmény szerepel, ezeknek nagy része modellváltott. 
  •  A Miskolci és az Óbudai Egyetemet 2020-ban ezeken a listákon nem jegyezték,  idén viszont, az 1201-1400, helyek között vannak, 
  • a Debreceni Egyetem pedig,  az OS rangsorban a 601-650. helyről lépett előre az 574. helyre.  
  • Bekerült az OS rangsorba a Pannon –, és a Széchenyi Egyetem is, miközben a Szegedi Tudományegyetem az 501-510. helyről csekély mértékben visszalépett. 
  • A Semmelweis  a The World University Rankingsben ment nagyot előre, és a 401-500. helyről a 251-300 helyre jött fel. 

A listákon a világból mintegy 28 ezer egyetem szerepel. A magyar intézmények annak ellenére érnek el sikereket, hogy az EU diszkriminatív döntései miatt ki vannak zárva az Erasmus és a Horizon pályázatokból. A méltánytalan helyzet megszüntetése érdekében a kormány pert indított. 

A szabályozás változása növeli a továbbtanulási kedvet 

Pósánné Rácz Annamária fontosnak nevezete, hogy a immáron a technikumokban,  szakképzésben végzett tanulók is jelentkezhetnek az egyetemekre, ami várhatóan hozzájárul ahhoz, hogy a felsőoktatásba idén is kellő számú hallgató jelentkezzen. Erősödik a MTMT – matematika és természettudományok – szakok és a pedagógus képzés iránti érdeklődés is – tavaly utóbbi szakokra jelentkezett a felsőoktatásba igyekvők  mintegy 25 százaléka.  

Hankó Balázs a közelmúltban bejelentette, hogy az előző három év 120 ezer körüli jelentkezését követően idén 129 730 diák adta be a jelentkezését, ami rekordnak számít.

  A felsőoktatás iránti érdeklődést további növekedése irányába hatott az is, hogy a kormány egy 2023-as törvénymódosítással lehetővé tette a technikumi végzős hallgatóinak, hogy  előzetes felsőoktatási jogviszonyt létesítsenek, valamint kibővítették az átjelentkezés lehetőségeit, így a pályaválasztás, karriermódosítás könnyebb, rugalmasabb, a diplomaszerzés pedig vonzóbb lett a fiatalok számára. 

 A szabályozás változásának hatását már a 2023-2024-es jelentkezésekben is érezni lehetett. Lényegi módosítás volt az államtitkár-helyettes szerint az emelt szintű érettségi követelményrendszer eltörlése,  de felsőoktatás felé fordítja a fiatalokat az is, hogy tapasztalják:  diplomával sokkal könnyebb elhelyezkedni, mint anélkül. A pozitív tendenciát a számok is mutatják: 

  • 2020-ban a jelentkezők száma  közel 91,5 ezer, 
  • 2021-ben közel 102 ezer, 
  •  2022-ben közel százezer, 
  • 2023-ban mintegy 126,5 ezer, 
  • 2024-ben pedig, 120.990 fő volt.  

A felsőoktatásban tanulók száma a KSH adatai szerint is folyamatosan növekszik; a 2024/2025-ös tanévben megközelítette a 329 ezret, ami mintegy 18 ezerrel  ezerrel haladta meg a 2023/2024 évit.  

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.