BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nem lát módot kamatcsökkentésre az új jegybankelnök, Varga Mihály – Bloomberg

Nem lát módot kamatcsökkentésre az új jegybankelnök, Varga Mihály. A forint árfolyamát követők: figyelem. A kamatok szintjének érintettjeit szintén érdekelni fogja a téma.

Nem lát módot kamatcsökkentésre a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Varga Mihály a Bloombergnek nyilatkozott, az erről szóló anyag pedig trükkösen fogalmaz: a volt pénzügyminiszter, keddtől a távozó Matolcsy György helyett a jegybankelnök mondott is valamit a kamatokról, meg nem is.

Varga Mihály: beköszönt, és mondott is valamit a kamatokról, meg nem is: a forint árfolyama pedig tükrözi az óvatosságot European Union Economic And Financial Affairs Council Meeting
Varga Mihály: beköszönt, és mondott is valamit a kamatokról, meg nem is: a forint árfolyama pedig tükrözi az óvatosságot  / Fotó: Anadolu via AFP

A cikk egész pontosan úgy kezdődik, hogy az új magyar jegybanki vezetés az infláció visszatért emelkedése miatt nem lát helyet a kamatemelésre „a kilátásokat ismerő személyek” szerint, és ez hűti a spekulációt, hogy gyors ütemű kamatcsökkentés kezdődhet a folyó év során később.

VG kommentár: A forint árfolyama számára a kamatkilátás fontos tényező, a forint jelenlegi ereje arra mutat, hogy rohanásszerű kamatvágásra nem is számít a piac, de természetesen jegybanki kommentárok ezen gyorsan változtathatnának. Varga személye évtizedek óta ismert a piacon, az is rég, hogy kedden foglalja el hivatalát, és a Bloomberg-anyag megjelentésének környékén a forint öthónapos csúcsokat döntött az euró ellenében, a 398,1-es szintet tesztelve. Ez biztosan nem kamatcsökkentési hangulatot sugalló reakció, akkor sem ha sokat számít a jelenlegi helyzetben a nemzetközi háttér is.

A későbbiekben a hírügynökség arról ír, hogy hatéves elnöki ciklusa kezdetének első kommentárjaiban Varga arról tájékoztatta őket írásban, hogy a vezetése alatt a bank „döntő választ” ad az inflációs célt, a pénzügyi stabilitást és a fenntartható növekedést fenyegető veszélyekre. A kamatkilátásokat konkrétan nem kívánta kommentálni az új jegybanki vezető.

A központi bank támogatja a fenntartható gazdasági növekedést az inflációt fenntarthatóan alacsonyan tartva és őrizve a pénzügyi piaci stabilitást

– a Varga-idézet pontosan így szól. A hírügynökség emlékeztet rá, hogy januárban 5,5 százalékos inflációt mért Magyarország, ami meghaladja a jegybanki célsávot (3 százalék. plusz/mínusz 1 százalékpont).

VG: a hivatalba lépő elnök idézett mondatával  tulajdonképpen alig tesz mást, mint összefoglalja a jegybanktörvény vonatkozó passzusait, ezeket:

3. § (1) Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.

(2) Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenálló képességének növelését, a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását és a rendelkezésére álló eszközökkel a Kormány gazdaság-, valamint a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

Varga Mihály: a gazdasági növekedéshez stabil forint árfolyam kell

„A pénzügyi piaci és árfolyam stabilitás kiemelt fontosságú az árstabilitást tekintve” – idézik tovább Vargát. 

Kiszámítható és stabil árfolyamra van szükség a fenntartható gazdaságpolitikához

– fogalmaz a a kulcsmondat, ami a forint árfolyamát és a jegybanki viselkedést vizslatók számára lényegi információt nyújt: az új elnök szóban és tettben nem kívánja sokkolni a devizapiacot. 

A forint hetek óta szépen erősödik, a régiós devizákat is megelőzve, az euróhoz képest a múlt év végéhez képest eddig 3 százalékot „hízott”, és ez amúgy sem azt tükrözi, hogy a jegybankelnökváltástól hirtelen monetáris politikai váltást várna a piac a lazítás irányába, ami gyengíthetné a forint árfolyamának támaszait. Még akkor sem, ha az ukrajnai békekötés erősödő reményei a forintot és potenciálisan a zlotyt segítik leginkább a régióban, ahogy korábban a háború és az energiaválság hírei ezeket a devizákat tudták a legjobban megütni.

Monetáris politika: eddig se várták Vargától, hogy sapkát rak a kamatszintre

Az sem volna igaz egyébként, hogy az új jegybankelnöktől – akinek pályája a gazdaságpolitikában jól ismert – eleve drákói szigort várt volna a kamatok terén a piac, hiszen a januári csúcsról az inflációt is csökkenni várják a szakemberek, a kormány pedig az árregulációban ígért lépéseket az indokolatlannak látott drágítás ellen, ha szükséges.

A pénzpiacon a határidős kamatláb-megállapodások (FRAk) 50 bázispontos csökkentést már beáraztak erre az évre az MNB 6,5 százalékos alapkamatában, de az elemzők közt van, aki ennél is többre számít, habár abban általában egyetértenek, hogy a növekedési és inflációs kilátásokat is rengeteg bizonytalanság övezi. A magyar kamatcsökkentési – és a gazdasági növekedési – várakozások alakulását a Világgazdaság is szorosan követi.

Látja a fényt a Varga Mihály vezette MNB előtt az amerikai elemzőközpont
Jobb lenne az alacsony kamat a gazdaságnak, de az infláció közép-európai felgyorsulása megköti a jegybankárok kezét. A kamatok csökkentése Magyarországon a közeli jövőben mégis lehetővé válhat a Morgan Stanley friss elemzése szerint. Ennek ellenére a forint árfolyama az euró ellenében a hazai kamatcsökkenések leállása óta először átugrotta a négyszázas pszichológiai gátat.

A friss Varga-nyilatkozatokat ugyanakkor – amint korábbi megszólalásait is – arról az oldalról is lehet nézni, hogy az óvatosságot hangsúlyozó elemek mellett hangsúlyosan szerepel bennük a gazdasági növekedés támogatása. Ezzel konzisztens lenne, ha az idő előrehaladtával "megnyíló ablakokat" kihasználva az MNB amikor kockázatmentesen teheti, lejjebb viszi kamatait, és/vagy akár egyéb eszközöket is igénybe vesz a gazdasági növekedés támogatására.

Nagy Márton álma teljesülhet: Varga Mihály érkezésével végre a növekedésre is figyelhet a jegybank

Új fejezet kezdődhet mostantól a kormány és a jegybank viszonyában, miután kedden hivatalosan is átveszi a stafétabotot Varga Mihály korábbi pénzügyminiszter. Noha Matolcsy György távozásával továbbra is az infláció elleni küzdelem maradhat az MNB elsődleges célja, ami eleve a törvényi feladata, és a legutóbbi adatok miatt sem tehet másképp, de nem lennénk meglepve, ha a következő hónapokban több növekedéstámogató programot indítana el az új vezetés. Akárcsak 2013-ban, amikor még Matolcsy volt az, aki az első intézkedései között dolgozta ki a Növekedési Hitelprogramot, amelynek aztán komoly érdeme volt abban, hogy növekedési pályára állt a magyar gazdaság.

  

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.