Látja a fényt a Varga Mihály vezette MNB előtt az amerikai elemzőközpont
Ritka pillanat, amikor egyszerre beszélhetünk a forint jó értelemben vett megugrásáról és a kamatok csökkentésének reményéről, mindenesetre az euróval szembeni árfolyam szerdán átröppent egy hónapokig méregetett pszichológiai gáton, és ugyanakkor – Matolcsy György keddi jegybankelnöki búcsúülése után – jelent meg a Morgan Stanley elemzése, amely a magyar kamatcsökkentések újraindulását jövendöli. Azért ritka, mert a kamatcsökkentési kilátások általában nem szoktak használni egy deviza árfolyamának.
A Morgan Stanley jegyzetét, amelyet a Bloomberg szemlézett, Georgi Dejanov bolgár közgazdász írta, aki szerint szeptemberben kamatcsökkentési sorozatot indíthat a Magyar Nemzeti Bank (MNB), és hét hónapig meg sem áll.
A forint árfolyama eközben többnapos próbálkozás után átszaladt a kerek 400-as szinten az euró ellenében. Erre október óta nem került sor, holott pont akkor az MNB leállt a csökkentésekkel, amelyek egy év alatt 12,25-ról 6,5 százalékra szállították le az alapkamat szintjét, ahonnan máig sem sikerült továbblépni.
Sokat nem kell magyarázni, hogy az alacsony kamat alapesetben jó a háztartásoknak és a vállalkozásoknak, összefoglalóan a gazdaságnak. Hiszen Európa integráns részeként a magyar gazdaság is megsínylette a háborút és a szankciós politikát, az ezek következtében bekövetkezett energiaválságot és inflációs cunamit, a magas energiaárak tartósulását, a geopolitikai és jóléti bizonytalanságot.
Dejanovnál még tovább ment Marek Drimal, a Société Générale stratégája, aki a 400-nál erősebb forintszint láttán a Bloomberg szerint megkockáztatta, hogy ha a forintrali folytatódik, akár már márciusban is megérkezhet az első kamatcsökkentés.
Hónapokig egyszerre kapta a pofonokat a jegybanki politika és a forint
A kamatcsökkentéseket azonban megakasztotta, hogy Donald Trump bizalomkeltő november eleji választási győzelmét követően
- tovább folyt a háború, sőt a távozó Joe Biden-adminisztráció és az uniós politikusok riadalomkeltő nyilatkozatai miatt még fel is erősödtek a világháborús félelmek,
- a hideg tél a gáztárolók tartalmát gyorsan apasztva felhajtotta az amúgy is magas európai gázárakat, miközben a német energiarendszer látványos láztüneteket mutatott,
- a fogyasztás folytatódó betegeskedése, a háztartásokat facsaró félelmek ellenére Közép-Európában az euróövezetit meghaladó és újra emelkedő inflációs rátákat mértek.
Jött Donald Trump, és új korszak kezdődött: erősödik a forint, és akár a kamatok csökkentése is jöhet
Januárban beiktatták Washingtonban Donald Trump elnököt, aki politikai ellenfeleit meglepő rendeletviharral rendezte át az amerikai bel- és külpolitikát, februárban pedig a megígért ukrajnai béketeremtést illetően is felgyorsultak az események. Ami a forintot segíti, az a kamatcsökkentést is.
A Morgan Stanley is megjegyzi, hogy a kamatcsökkentések előtt az nyithatja meg az utat, ha a forint árfolyama jól teljesít, ellenkező előjelű trendek pont hogy megakaszthatják a jegybanki lazítást. Gondoljunk bele: a forint trendszerű gyengülése az importcikkeket drágítva hozzátesz az inflációhoz, amit az MNB-nek vissza kell tuszakolnia a 3 százalék plusz-mínusz 1 százalékpontos célsávba, miután a szeptemberi 3 százalékról januárig 5,5 százalékra emelkedett, lemásolva a kicsit lassabb, de még biztosabb lengyelországi trendet.
A forint – és a kamatszint – kilátásait a következők javították:
- az MNB alapból óvatosságot és nem kamatcsökkentési hullámot kommunikált,
- konkrét események vittek közelebb az európai békéhez: az amerikaiak és az oroszok intenzív tárgyalásokba kezdtek, Ukrajna pedig látványos vonakodás után belement ásványkincsei feladásába,
- mindez lejjebb szorította az európai gázárakat, azzal együtt, hogy a hidegek után enyhül az időjárás, a hétvégi német választások pedig megerősíették, hogy kormányváltás lesz, ami az energiapolitikában is irányváltást hozhat,
- a napokban a magyar kormányfő és a nemzetgazdasági miniszter is egy erőteljes kommunikációs offenzívában az infláció megfékezését ígérte, ha kell, hatósági árintézkedések útján.
Matolcsy helyett Varga: ezt azért figyelik
A Morgan Stanley alap-előrejelzése, hogy visszavonul az infláció, és szeptemberben kezdődhetnek a kamatcsökkentések, ám a „lábjegyzet”, hogy azért a márciusi kamatmeghatározó ülést erőteljes érdeklődéssel figyeli majd a piac, hiszen ezen
a szokottnál magasabb a politikaváltást övező bizonytalanság.
Ez azért van, mert a sok év alatt „megszokott” jegybankelnököt, Matolcsy Györgyöt márciusban a pénzügyminiszteri székből átülő Varga Mihály váltja. Az elemzőközpont bizonytalanságot említ, és nem a monetáris politikai lazítás kezdetét jósolja, ezt tükrözi a forint árfolyamának alakulása is. Ha a piac hirtelen váltástól tartana, az nyomást jelentene a forintra, a gyengülés irányában.
Az árfolyamot illetően mindenképp megjegyzendő, hogy a kamatkilátásokat latolgatók továbbra is rajta tartják a szemüket a következő hónapokban
– ahogy feltételezhetően az MNB is –, annak függvényében, hogy alakulnak a fent felsorolt tényezők (és a dollár vonzerejét befolyásoló esetleges új fejlemények).
A plusz 1 faktor: a forintot az is támaszthatja, hogy a piacokon sokan továbbra sem várnak kamatcsökkentést az idén, mint például az OTP elemzői. Ha dominánssá válik a kamatcsökkentési várakozás, az esetleg gyengítheti a forintot, ezzel azonban magát a kamatcsökkentési várakozást is. Kamatban, forintban van mit remélnünk, de illendő óvatosan – és a várakozás szerint ezt teszik a magyar jegybanknál is.
Küszöbön az összecsapás, lesújt Trump haragja: így teheti tönkre az európai baloldal a német autóipart
