Nagy Márton álma teljesülhet: Varga Mihály érkezésével végre a növekedésre is figyelhet a jegybank

Sokan várhattak erre a pillanatra a kormány háza táján: március 4-vel átveszi a stafétabotot Varga Mihály korábbi pénzügyminiszter a Magyar Nemzeti Bank élén Matolcsy Györgytől, így a jövőben ő lesz a hazai monetáris politika első számú irányítója. Az elmúlt években korántsem volt zökkenőmentes a két intézmény közötti kapcsolat, 2021 óta gyakorlatilag megállás nélkül kritizálta Matolcsy az egyes kormányzati lépéseket, amit a kabinet sem hagyott válasz nélkül. A vita önmagában még nem lenne baj, hiszen két eltérő, egymástól független intézményről van szó, csakhogy egy idő óta már a gazdasági irányítást is megnehezíti. Tehát Varga érkezésével rendeződhet ez a kapcsolat, aminek leginkább a magyar gazdaság és persze Nagy Márton örülhet.

Eddig tartott a küklopszüzemmód

Míg Matolcsy a kormányt amiatt kritizálta, mert szerinte több olyan lépése volt, amellyel az inflációt fűtötte, mint például az árstopok, vagy hogy „letértünk a lengyel-magyar felzárkózási ösvényről”, addig Nagy Mártonnak az volt a leginkább kifogása, hogy a „jegybank küklopszüzemmódban működik”, mivel kizárólag az inflációra figyel. Az MNB-nek persze alapos oka van, hogy így tegyen,

• egyrészt a törvényi feladata az árstabilitás elérése, 
• másrészt minden elemzés afelé mutat, hogy a 2020-as években egy magasabb inflációs közegbe léptünk, amelyben elengedhetetlenek a pozitív reálkamatok, bármennyire is akadályozzák növekedést.

Az infláció veszélye ráadásul a legutóbbi adatok alapján is úgy tűnik, hogy nem múlt el: januárban a fogyasztói árak 5,5 százalékkal nőttek, ami a jegybank és az elemzők jóslatát is felülmúlta. A vártnál rosszabb adatra a kormánynak is reagálnia kellett, ezért merülhetett fel másfél után ismét a sokat vitatott árstopok visszaállítása és egy annál is drasztikusabb lépés, a kiskereskedelemben az árrés szabályozása. Ráadásul még mindig a régi mumus, az élelmiszer-infláció tért vissza, ami korábban is felelt a hazai áremelkedésekért, és politikai szempontból sem lényegtelen, hogy kezeli a kormány. 

Korlátozottak Varga lehetőségei, de tudná támogatni a növekedést

Harmadrészt szintén megköti Varga kezét, hogy egyelőre nem sok esélye van annak, hogy a Fed folytassa mostanában a kamatcsökkentéseket, a piac idén maximum két kamatcsökkentés áraz a tengerentúlon, ami jócskán szűkíti az MNB mozgásterét. Márpedig ha a Fed nem gyorsít, itthon se lehet csodát tenni, egy erőltetett kamatcsökkentés miatt a szűkülő kamatfelár nyomán azonnal nyomás alá kerülne a forint, elindítva egy újabb gyengülést. A hazai fizetőeszköz amúgy is érzékenyen reagál minden negatív hírre, elég csak a múlt pénteki, balul sikerült Trump–Zelenszkij-találkozóra gondolni, ami miatt a forint az euróval szemben pillanatok alatt a 400-as szintről 408-ig gyengült.

Épp erre utalt a miniszter a Világgazdaság konferenciáján, ahol az új jegybanki vezetésnek üzent, amikor azt mondta, 

Ugyan nem mondta ki, de félreérthetetlenül utalt a korábbi Növekedési Hitelprogram (NHP) feltámasztására azzal a mondatával, hogy az MNB nem csak a kamatlábon keresztül tud segíteni. Erre a segítségre azért is szükség van, mivel a jelenlegi kamatláb nem alkalmas arra, hogy a vállalati hitelezésben beálljon a fordulat.

Amikor még Matolcsy vádolta szűk látókörrel a jegybankot

Érdekes egybeesés, hogy a mostani gazdasági környezet sok szempontból hasonlít a 2013-asra, amikor még nemzetgazdasági miniszterként érkezett a nemzeti bankba Matolcsy György: akkor is épp a gyenge növekedés (2012-ben 1,7 százalékos recesszió volt) és a magas kamatkörnyezet (5 százalék fölötti kamatok) okozott állandó súrlódást a kormány és a jegybank között. Az biztos, hogy ha sikerült a kamatokat csökkenteni, az nem az akkori jegybankelnök, Simor András érdeme, aki rendre a tartásra szavazott Király Júlia és Karvalits Ferenc alelnökökkel egyetemben, hanem a vele szemben álló külső tagok, „a lázadók”, mint a monetáris tanácsba épp visszatérő Mager Andreának és társainak köszönhető.

És ez volt az az időszak, amikor még épp Matolcsy volt az, aki amiatt támadta az előző a vezetést amiért kizárólag az inflációra figyel, ahelyett, hogy a növekedést is támogatná. Olyannyira nem tétlenkedett Matolcsy, hogy 2013 áprilisában, tehát rögtön egy hónappal a kinevezése után elindította az NHP-t, aminek óriási érdemei voltak abban, hogy a 2010-es évek második fele már a növekedésről szólt. A program a kisvállalkozásokat célozta meg, akik nehezen és magas kamaton jutottak hitelhez. Ekkor még az alapkamat 5 százalék volt, tehát a mainál 150 bázisponttal volt alacsonyabb. Egy lényeges különbség azonban van, míg 2013-ban sorozatosan csökkentette a monetáris tanács az alapkamatot, erre most kevés az esély, még 2026 végén is minden jel szerint 5 százalék fölött lesz az alapkamat. Tehát a monetáris lazításnak más megoldásait kell majd keresnie a jegybanknak.