Panelprogram és bérlakások: örökzöldek az építőipari kívánságlistán
Közzétette az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az ágazat 2025. évi súlyponti problémáit összesítő friss szakmai anyagát és azok megoldására tett javaslatait.
A legnagyobb építőipari szakmai szervezet átgondolt javaslataiból rendre kormányzati lépések születnek, az elmúlt évek tapasztalatai alapján érdemes tehát figyelni arra, hogy mit tart súlypont kérdésnek aktuális éves elemzésében az ÉVOSZ.
A szerkesztőségünkhöz eljuttatott vaskos, 54 oldalas csomagban számos, sok éve szereplő pont is szerepel, zömében stratégiai kérdések.
Hangsúlyos pont a lakásépítés, visszatérő felvetés a hosszú távú panelprogram kidolgozásának és elindításának szükségessége,akárcsak az önkormányzati bérlakásprogramé, amivel egyidejűleg és összhangban
javasolják a bérház, mint befektetési forma szabályozásának kialakítását.
Az új építésű lakóingatlanok esetében kötelező felújítási alapot és 5 éves építményadó-mentességet egyaránt fontosnak tart bevezetni a jövőbeli problémák megelőzése érdekében a szakszövetség.
Jelenleg nagyságrendileg
- 15 ezer lakás, új építésű lakóingatlan van kivitelezés alatt, ebből
- 2025-ben 10-12 ezer készülhet el és
- körülbelül 180 ezer lakás felújítása történhet meg az idei év egészében.
Ez jelentős csökkenés. Az Otthonfelújítási Program és a vidéki otthontámogatási program hatása az év elején nem prognosztizálható – írják.
Ami tény: 50 százalékkal alacsonyabb az újonnan kötött tervezői és kivitelezői szerződések volumene, mint egy évvel ezelőtt.
2025-ben minden alágazatban a fizetőképes kereslet csökkenése várható,
ez a harmadik lejtmenetes éve lesz az építőiparnak.
Súlyponti kérdés a marad a foglalkoztatás
Miközben az építőipar 2018–2022 között 100 ezer embert vett fel,
nagy számban minimális szakmai ismeretekkel rendelkező, munkafegyelemhez nem szokott embereket.
Az építőiparban 2024-ben több mint hat hónapon át, azaz tartósan foglalkoztatottak száma több mint 387 ezer volt.
A recessziós években külföldön munkát vállaló szakembereket nagyon nehéz visszacsábítani, miközben átmenetileg szükség van az unión kívüli munkaerő foglalkoztatására is.
A hazai munkaerő megtartása érdekében magasabb bérszint, erkölcsi megbecsülés és folyamatos képzése szükséges – sorolják, kiemelve, hogy az Európai Unióban jellemző munkaerőhiány miatt a munkaadóknak tartósan versenyezniük kell más országok vállalataival is a belföldi és az exportpiacokon is.
Nagy kihívás lesz a csökkenő munkalehetőségek mellett a hatékony foglalkoztatás
a szakmunkások, mérnökök megtartása mellett.
Nélkülözhetetlen az öregedő, nyugdíjkorú szakmabeliek benntartása az építésgazdasági folyamatokban és időszerű a nők foglalkoztatását elősegítő folyamatok kidolgozása is.
Hiányzik az utánpótlás, ráadásul az építőipari szakképzés intézményrendszerének valós átalakítása nem történt meg.
Bürokráciacsökkentés és edukáció szükséges
Szűnjön meg az építési vállalkozások kétszeres kereskedelmi és iparkamarai regisztrációs kötelezettsége – javasolja a szakmai szövetség, amely indokoltnak tartja a 2024-ben született nagyszámú végrehajtási rendelet harmonizációját, az érintett kör felé történő magyarázatát és az éves tapasztalatok összegzését többek között.
A fekete foglalkoztatás visszaszorítása érdekében pedig indokolt az Üvegkapu rendszerének kiértékelése, és kiterjesztése minden e-napló vezetésére kötelezett létesítmény megvalósításában közreműködőre.
Erősíteni, szélesíteni kell a munkaügyi és adózási ellenőrzéseket
az ÉVOSZ szerint.
Háborús hatások
Az ukrajnai háborúhoz való földrajzi közelsége és az orosz energiaforrásoktól való függése miatt az Európai Unió különösen ki van téve a konfliktus hatásainak, az EU gazdasága gyakorlatilag stagnál, az építőipar pedig csökkenő pályára állt az utóbbi két évben.
Ráadásul Magyarországon az építési beruházások, különösen a közösségi megrendelések finanszírozása erőteljesen függ az uniós forrásoktól. A 2021–2027 közötti pénzügyi ciklus magyarországi forrásainak késve történő, részleges lehívhatósága az építőipart nehéz piaci helyzetbe hozta – jegyzi meg az értékelés.
Nagy kihívás volt a világkereskedelmi árváltozások begyűrűzése:
a 48 százalékos nagyságrendben import termékeket beépítő magyar építési piacon 2022-2023-ban együttesen 40 százalékos építőanyag és alapanyag áremelkedés történt, míg az elmúlt évben az építésgazdasági értékláncban 7 százalékos áremelkedés volt.
