Mélyponton a lakásépítési kedv – az elemzők ebben látják a kiutat

2024-ben 13 295 új lakás épült, 29 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 20 494 volt, 4,7 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki, lakásépítésekről szóló gyorsjelentéséből.

„Kedvezőtlenül alakultak az utolsó negyedéves lakásépítési adatok, mindösszesen 4,6 ezer lakást adtak át, amely több mint 40 százalékos csökkenést jelent egy év alatt. Az első negyedéves adatból derül majd ki, hogy mekkora szerepe volt a vártnál kisebb lakásépítésszámban annak, hogy a rendszeres év végi átadások átcsúszhattak az idei évre” – emelte ki kommentárjában Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője.

Hozzátette, hogy 2024 utolsó negyedévében a mérséklődés egyaránt érintette a vállalkozások és a természetes személyek által épített lakásokat. Molnár szerint azt, hogy 2024 egészében 13,3 ezer lakást adtak át, jelentős csökkenés a megelőző évekhez képest, azonban még mindig érdemben magasabb, mint a pénzügyi válság után 2016-ig jellemző, éves 10 ezres lakásépítési szám.

Emelkedhet a lakásépítések száma

A szakértő az idei kilátások kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly 20,5 ezer lakásépítési engedélyt adtak ki, ami közel 5 százalékos csökkenés egy év alatt, de ezen felül több ezer lakásépítési engedély van még érvényben a korábbi évekből, amelyeket még nem hajtottak végre.

Molnár Dániel arra számít, hogy az idei év fordulatot hozhat, a lakáspiaci tranzakciók számának dinamikus emelkedése már jelzi, hogy az ingatlanpiac fokozatosan helyreáll, amely a lakásépítési kedvet is fokozhatja a lakosság körében. Ezt a folyamatot erősíthetik az év eleji magas állampapír kamatkifizetések, amelyet sokan a lakáscéljaik megvalósítására fordíthatnak.

Szintén érdemi lökést adhat kínálati oldalon a lakásfejlesztési tőkeprogram. Ennek kerete, az érdeklődésre tekintettel már a március eleji indulást megelőzően 100 milliárd forinttal 300 milliárd forintra emelkedett. Hangsúlyozta, hogy a lakásállomány bővülése pedig fontos feltétele annak, hogy a lakásárak emelkedése lassuljon, illetve megvalósuljon az állomány megújulása, a lakhatási körülmények javulása.

A támogatások is serkenthetik a lakásvásárlási kedvet

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a lakásépítések számának visszaesése nem egyetlen okra vezethető vissza, így nem is várható rövid távon az, hogy felépüljön évente az a nagyjából 30 ezer lakás, amire szükség lenne. Emiatt a kínálat továbbra is szűkös marad, a lakásárak így tovább növekedhetnek. Az elemző szerint ez az egyik oka az építések visszaesésének.

• Ugyanis a magas négyzetméterárak nem megfizethetőek a lakosság nagy része számára, ezért inkább használt lakásokkal, vagy vidékről történő ingázással kénytelenek beérni.
• A második ok a bizonytalan gazdasági helyzet, illetve a más területeken kialakult magas árszínvonal.

„Az idei év már hozhat változást. Gondolhatunk itt például a prémium állampapírok kamatfizetésére, ugyanis sok befektető lehet, aki még a magas kamatozású időszak végét kivárta és ezt követően kezd bele lakáscéljainak megvalósításába. A beruházók projektjeit a magas kamatkörnyezet és a bizonytalan kereslet is visszafogta: bár a mostani kamatkörnyezet a korábbinál jóval alacsonyabb, de azért a lakások elkészülésének időigénye van. A kormányzati támogatási rendszer vélhetően szintén nem eléggé bőkezű a megfelelő számú új lakás felépüléséhez – a CSOK Pluszt viszonylag szűk kör tudja igénybe venni” – fejtette ki Regős.

Hozzátette, hogy 2025-ben az alacsony 2024-es bázisról nem lesz nehéz növekedést elérni, az kérdés az, hogy ez sikerül-e. A Makronóm Intézet elemzője szerint a makrogazdaság támogatás és a demográfiai folyamatok javítása érdekében ez egyaránt fontos lenne, így nem véletlen, hogy a lakáskérdés a 21 pontos kormányzati akcióterv elemei közé is bekerült.

Az európai átlagot veri a kedvezőtlen magyar adat

Az ING európai körképe alapján a magyarországi adat jobb, mint az átlag. A 29 százalékos visszaesés kevésbé tragikus, mint a kontinens átlagos 32 százalékos visszaesése a 2023-as értékekhez képest. Az elemzés szerint ez többek között a munkaerőhiányra vezethető vissza, erre az uniós munkáltatók negyede panaszkodott. Az iparág ráadásul az elöregedő munkaerő miatt is problémákkal szembesül.

A hazai helyzethez hasonlóan az uniós építőipar esetében is fellendülést várnak az elemzők. A szakértők szerint az európai lakásépítések száma 2025-ben visszatér a növekedés útjára, de ez egy lassú folyamat lesz, az idei évre 0,5 százalékos bővülést prognosztizálnak.