Ragadós száj- és körömfájás: folyik a járványügyi nyomozás
Miután a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) bejelentette, hogy laboratóriuma azonosította Győr-Moson-Sopron vármegyében egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen a ragadós száj- és körömfájás betegség vírusát, Pásztor Szabolcs országos főállatorvos sajtótájékoztatón ismertette a részleteket. A helyi állategészségügyi hatóság a telepet azonnali intézkedésként zárlat alá helyezte, a létesítmény körül pedig elrendelte a korlátozó intézkedéseket.
A telepen, ahol mintegy 1400 szarvasmarhát tartottak, március 3-án jelentkeztek a betegség tünetei,
- a magas láz,
- a levertség, illetve
- a szájban és lábvégeken lévő jellegzetes hólyagos elváltozások.
Pásztor Szabolcs elmondta, ez a betegség utoljára 1973-ban fordult elő Magyarországon. Részletezte, a hatóságot a telepet ellátó állatorvos március 5-én értesítette, aznap helyszíni vizsgálattal összekötött mintavétel történt. A jellemző klinikai tünetek miatt a gyanú alapján elrendelték a korlátozó intézkedéseket, zárlat alá került a létesítmény. A kórokozó jelenlétét a Nébih laboratóriuma március 6-án erősítette meg.
A betegség rendkívül ragályos, a szarvasmarhák mellett minden párosujjú patás állat fogékony, így a sertések, juhok, kecskék, bivalyok és egyéb állatok.
Emberre nem veszélyes, ugyanakkor az állatállományokban rendkívül súlyos gazdasági károkkal jár. A fertőző állatokat nem lehet kezelni, ha egy gazdaságban egy állat is megbetegszik, akkor a összes párosujjú patás állatot fel kell számolni.
A vírus bejutásának körülményeit járványügyi nyomozásban vizsgálják, nézik azt is, hogy a telepekről milyen kiszállítások történtek a lappangási időszakon belül. Ezzel felmérik a vírus terjedésének esélyét, a járványügyi intézkedéseket a kockázat alapján határozzák meg és rendelik el – mondta.
A dunántúli régióban a fogékony állatok teljes forgalmi korlátozása lép életbe legalább 72 órára, ezután pedig legalább március 17-éig csak az azonnali vágásra mehetnek az állatok.
A fogékony állatok külföldre szállítását felfüggesztették. Az érintett kisbajcsi telep körül 10 kilométer sugarú körben a hatóság számba veszi a fogékony állatfajokat tartó valamennyi gazdaságot, az állatokból mintát vesznek a vírus kimutatására. Ezen a területen tilos a vadászat. Ezen kívül Győr-Moson-Sopron vármegye egész területén a fogékony vadfajokból víruskimutatásra vérmintát kell venni, és a Nébih laboratóriumába be kell küldeni. A vérvizsgálatokat állami költségre végzik.
Felhívta a figyelmet arra, hogy tilos Győr-Moson-Sopron vármegyében minden, fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása március 17-éig, és további rendelkezésig nem látogathatók ilyen állatfajt tartó turisztikai helyek. Ezeken felül minden olyan terméket, amely a betegség terjedésében szerepet játszhat, a kitöréshez bármilyen módon köthető, zár alá helyezik, megsemmisítik. Pásztor Szabolcs hangsúlyozta, az érintett állatállomány felszámolása haladéktalanul megkezdődik, a tetemek megfelelő kezelésére, a folyamatos fertőtlenítésre kiemelt figyelmet fordít a hatóság.
Nagy a baj: Magyarországon is megjelent a ragadós száj- és körömfájás betegség
Ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) vírust azonosított a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen, Győr-Moson-Sopron megyében. A betegség több mint ötven év után jelent meg újra Magyarországon.
