Ragadós száj- és körömfájás: folyik a járványügyi nyomozás
Miután a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) bejelentette, hogy laboratóriuma azonosította Győr-Moson-Sopron vármegyében egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen a ragadós száj- és körömfájás betegség vírusát, Pásztor Szabolcs országos főállatorvos sajtótájékoztatón ismertette a részleteket. A helyi állategészségügyi hatóság a telepet azonnali intézkedésként zárlat alá helyezte, a létesítmény körül pedig elrendelte a korlátozó intézkedéseket.
A telepen, ahol mintegy 1400 szarvasmarhát tartottak, március 3-án jelentkeztek a betegség tünetei,
- a magas láz,
- a levertség, illetve
- a szájban és lábvégeken lévő jellegzetes hólyagos elváltozások.
Pásztor Szabolcs elmondta, ez a betegség utoljára 1973-ban fordult elő Magyarországon. Részletezte, a hatóságot a telepet ellátó állatorvos március 5-én értesítette, aznap helyszíni vizsgálattal összekötött mintavétel történt. A jellemző klinikai tünetek miatt a gyanú alapján elrendelték a korlátozó intézkedéseket, zárlat alá került a létesítmény. A kórokozó jelenlétét a Nébih laboratóriuma március 6-án erősítette meg.
A betegség rendkívül ragályos, a szarvasmarhák mellett minden párosujjú patás állat fogékony, így a sertések, juhok, kecskék, bivalyok és egyéb állatok.
Emberre nem veszélyes, ugyanakkor az állatállományokban rendkívül súlyos gazdasági károkkal jár. A fertőző állatokat nem lehet kezelni, ha egy gazdaságban egy állat is megbetegszik, akkor a összes párosujjú patás állatot fel kell számolni.
A vírus bejutásának körülményeit járványügyi nyomozásban vizsgálják, nézik azt is, hogy a telepekről milyen kiszállítások történtek a lappangási időszakon belül. Ezzel felmérik a vírus terjedésének esélyét, a járványügyi intézkedéseket a kockázat alapján határozzák meg és rendelik el – mondta.
A dunántúli régióban a fogékony állatok teljes forgalmi korlátozása lép életbe legalább 72 órára, ezután pedig legalább március 17-éig csak az azonnali vágásra mehetnek az állatok.
A fogékony állatok külföldre szállítását felfüggesztették. Az érintett kisbajcsi telep körül 10 kilométer sugarú körben a hatóság számba veszi a fogékony állatfajokat tartó valamennyi gazdaságot, az állatokból mintát vesznek a vírus kimutatására. Ezen a területen tilos a vadászat. Ezen kívül Győr-Moson-Sopron vármegye egész területén a fogékony vadfajokból víruskimutatásra vérmintát kell venni, és a Nébih laboratóriumába be kell küldeni. A vérvizsgálatokat állami költségre végzik.
Felhívta a figyelmet arra, hogy tilos Győr-Moson-Sopron vármegyében minden, fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása március 17-éig, és további rendelkezésig nem látogathatók ilyen állatfajt tartó turisztikai helyek. Ezeken felül minden olyan terméket, amely a betegség terjedésében szerepet játszhat, a kitöréshez bármilyen módon köthető, zár alá helyezik, megsemmisítik. Pásztor Szabolcs hangsúlyozta, az érintett állatállomány felszámolása haladéktalanul megkezdődik, a tetemek megfelelő kezelésére, a folyamatos fertőtlenítésre kiemelt figyelmet fordít a hatóság.
Nagy a baj: Magyarországon is megjelent a ragadós száj- és körömfájás betegség
Ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) vírust azonosított a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen, Győr-Moson-Sopron megyében. A betegség több mint ötven év után jelent meg újra Magyarországon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.