Elemzők a GDP-ről: a második negyedévben már van esély a szépítésre

Negatív meglepetést okozott a GDP-adat – kommentálta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentését Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője. Emlékeztetett arra, hogy amíg az elemzői konszenzus előzetesen kismértékű bővülést jelzett, addig az előzetes adatok szerint mind negyedéves, mind éves alapon csökkent a gazdasági teljesítmény, 0,2, illetve 0,4 százalékkal a kiigazított adatok szerint.

A vámháború is lassította a magyar gazdaságot

A külső kereslet gyengélkedése – a német gazdaság strukturális és versenyképességi problémái, illetve a vámháború okozta bizonytalanság nyomán – erősen befolyásolja a döntő részben exportra termelő hazai ipart, ami a gyengébb kivitelen keresztül lassítja a növekedést. A közgazdász felhívta a figyelmet, hogy a kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság a vállalatokat is óvatosságra ösztönzi, ami a beruházási hajlandóságot is visszaveti, ez a vállalati hitelezési adatokban is visszatükröződik.

Az elmúlt időszakban a fogyasztás tudta ellensúlyozni a külső kereslet alakulásából következő negatív hatásokat. Ennek támaszát a dinamikus reálbér-emelkedés nyomán javuló jövedelmi helyzet jelentette, ugyanakkor a háztartások körében az óvatossági motívum is fennmaradt. Kiemelte: a szolgáltatások pozitív hozzájárulása arra utal, hogy a fogyasztás támogató szerepe az első negyedévben is megmaradt. Az év eleji, vártnál magasabb infláció azonban negatív hatással lehetett a fogyasztási hajlandóságra, ami lassíthatta a dinamikát, hozzájárulva a vártnál gyengébb év eleji teljesítményhez.

Előretekintve továbbra sem csökken a kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság. A külpiaci kereslet továbbra is gyenge, nem látni a fordulat jeleit a legfontosabb külpiacunkon, a német gazdaságban, jelentős részben a vámháború okán.

Ez várhatóan a beruházások esetében is fordulatot generál majd, itt viszont már korábban, akár a második negyedévben is növekedés jöhet a Demján Sándor Program év eleji elindítása nyomán. Ám még ezzel együtt is a fogyasztás lehet a növekedés fő motorja. A februári csúcshoz képest az infláció már érdemben lassult, ami a következő hónapokban folytatódhat, miközben a reálbérek tovább emelkedhetnek. De a háztartások jövedelmi helyzetét az év eleji állampapírkamat-kifizetések, valamint a családtámogatások bővítése,

• júliustól a családi adókedvezmény növelése,
• míg októbertől az szja-mentesség háromgyermekes anyákra való kiterjesztése révén

is javítja. A bázishatások, a tavalyi gyenge negyedéves adatok kiesésével az éves növekedési ráta így kedvező esetben a következő negyedévekben dinamikusan gyorsulhat, ennek hatása a jövő évben csúcsosodhat ki.  

A ma beérkezett első negyedéves GDP-adatot röviden úgy lehetne összefoglalni, hogy kiábrándító – írta Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. A gazdaság teljesítménye az első negyedévben negyedéves alapon 0,2, míg éves alapon 0,4 százalékkal csökkent, a nyers adatok szerint pedig stagnált, azaz nemhogy dinamikus növekedés nem következett be, de ismét a recesszió réme fenyeget – bár azért ez inkább csak fenyegetés, nem ez tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek. A kedvezőtlen első negyedéves adat jelentősen átírja az idei növekedési prognózisokat is.

Bár eddig is gyakorlatilag hónapról hónapra romlottak az idei kilátások, és míg a kormányzat eredetileg 3 százalék fölötti bővüléssel számolt, majd ezt 2,5 százalékra módosította, most már egy 2 százalékos bővülés is álomnak tűnik. Ennek megfelelően a mai adat nyomán az idei növekedési várakozások is lefelé módosulnak, nagyjából 1 százalék körüli növekedés várható idénre, nagyon kedvező esetben talán 1,5 százalék. A gazdaság tehát továbbra sem állt növekedési pályára, továbbra is stagnálás jellemző – kérdés, hogy a többi régiós ország ehhez képest hogyan tud majd teljesíteni.

A közgazdász szerint tudható volt, hogy az ipar továbbra is jelentős visszahúzóerő, a teljesítménye a számottevő beruházások és a kormányzati támogatás ellenére folyamatosan csökken. Ebben a gyenge külső keresletnek és a különösen is gyenge kereslettel szembesülő akkumulátor- és járműgyártásnak van szerepe. Az elemző ugyanakkor

• az építőipar,
• a kiskereskedelem
• és a turizmus

havi adatai alapján, ha nem is jelentős, de bővülésre számított az első negyedévre negyedéves alapon. A növekedésnek tehát feltétele lenne egy erősebb ipari termelés, illetve az uniós forrásokhoz való hozzáférés a beruházások felfuttatásához – véli az elemző.

A GDP-adat hatással lehet a költségvetési hatásokra

A mai adat alapján fontos felhívni a figyelmet a költségvetési hatásokra. Míg az idei költségvetést 3,4 százalékos növekedéssel tervezték és 3,7 százalékos hiánnyal, addig ezt már korábban is 4 százalékra módosították, 2,5 százalékos növekedést feltételezve. Most egy 1, vagy nagyon kedvező esetben 1,5 százalékos növekedésre számíthatunk, ami alapesetben még kedvezőtlenebb hiányt jelent – bár talán szépíti a helyzetet, hogy a legnagyobb probléma vélhetően nem a fogyasztással van, azaz az áfabevételek az eddig ismert adatok alapján szépen jönnek.

A mai adat alapján a következő negyedévekre nehéz előrejelzést adni. Mindig várjuk a kedvező adatot, mindig reménykedünk, mindig meg tudjuk indokolni, hogy miért lesz növekedés – reálbérek emelkedése, csökkenő kamatkörnyezet, nagyberuházások –, azonban ez valahogy mindig elmarad és a gazdaság gyakorlatilag több éve stagnál – fejtette ki Regős Gábor.