Növekedésre várva: még mindig hiányzik az igazi lendület a magyar gazdaságból
Még mindig várat magára a robusztus növekedés a magyar gazdaságban: a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők konszenzusa szerint az előző év azonos időszakához képest 0,3 százalékkal, míg az előző negyedévhez viszonyítva 0,5 százalékkal nőhetett a GDP 2025 első három hónapjában. Szerdán tesz közzé a Központi Statisztikai Hivatal az iei első negyedéves adatokat, ám az előjelek finoman szólva se biztatóak.
Magyar gazdaság: Nagy Márton is lehűtötte a kedélyeket
Annak ellenére, hogy nem minden termelési adat ismert, de januárról és februárról elegendő információ áll rendelkezésre, amelyek alapján megbecsülhető az első negyedéves GDP-adat. Talán épp emiatt vonhatott le következtetést Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a gazdasági év eleji teljesítményéről, amikor hétfőn egy más témában tartott sajtóeseményen úgy fogalmazott:
apró emelkedésre számítunk.
Szerinte nem látszik az érdemi fordulat a gazdaság több területén sem, az ipar és az exportot továbbra is szenved. Hiába történt változás a német politikában, ezeknek a hatása azonban csak később jön be a magyar gazdaságba. A várható GDP-re is a belső fogyasztásra is hatással lehet ráadásul egy technikai hatás, ez pedig a húsvét, ami iszonyatosan meg tudja rángatni a GDP-számokat. Tavaly márciusra esett, idén áprilisra, ez a kiskereskedelmi forgalomban nagy rángást fog eredményezni. A miniszter azt is jelezte, hogy itt még szó sincs a vámháború hatásairól, az majd a következő negyedévekben jelenhet meg.
Hiányoznak a beruházások és az ipar sem teljesít jól
Az eddig beérkező adatok és az ügyfeleink visszajelzései alapján továbbra is inkább csak stagnáló gazdaság képe rajzolódik ki előttünk, de nem lennénk meglepve egy negatív előjelű adat láttán sem
– mondta a Világgazdaságnak Ifj. Becsey Zolt, az Unicredit Bank vezető elemzője, aki a legpesszimistább a hazai elemzők között az éves alapú 0,1 százalékos és negyedéves bázison 0 százalékos növekedési várakozásával. Míg a felhasználási oldalon a fogyasztás húzhatta a növekedést, ami 4 százalék körül alakulhatott, és valószínűleg a készletciklus sem fordult még, addig a többi tétel esetében jóval borúsabb a kép. A beruházások továbbra is mélyrepülésben lehetnek, és a nettó exportot is csak a szolgáltatások tudják szinten tartani.
„A vállalatoknál azt látjuk, hogy továbbra is erős a munkaerő felhalmozás, ami arra utal, hogy túlkapacitások lehetnek a gazdaságban, főleg az exportáló ipari ágazatok terén. A jelenség pozitív olvasata az, hogy így legalább a fogyasztás korrekt növekedést tud mutatni, ugyanakkor kétséges, hogy sokáig képesek lehetnek húzni ezt az állapotot elbocsátások nélkül” – magyarázta az elemző.
Matheika Zoltán, a Kopin-Tárki iparszakértője is azt emelte ki, hogy az év elején folytatódhatott a tavalyi második félévben látott mintázat: a felhasználási oldalon alapvetően a magánfogyasztás, a termelési oldalon pedig a szolgáltatások támogatták a növekedést.
Eközben az ipar és az építőipar teljesítménye számottevően zsugorodott, miközben a beruházások visszaesése is folytatódott. Ezenfelül a nettó export is visszafoghatta a növekedést, az export stagnálása vagy csökkenése, illetőleg az import szerény bővülése mellett.
Ez még nem vámháború hatása, az ipar jelenti a legnagyobb kockázatot
Az első negyedévet érdemben még nem érintette a vámháború, viszont az ipar zuhanórepülése enélkül is elég nagy problémát jelentett – írta kommentárjában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki felhívta rá a figyelmet, hogy az első negyedéves GDP-adat kiemelkedően fontos, ugyanis meghatározza az év egészének növekedését. Ugyanakkor az egyes ágazatok teljesítménye nagyon különbözően alakult, így nehéz a mostani időszakban jó előrejelzést adni.
Regős szerint pont a tavalyi évben szenvedő és a gazdaság teljesítményét visszahúzó ipar az, ami az idén is a legnagyobb kockázatot jelenti.
Az első két hónapban a negyedik negyedév átlagához képest az ipar teljesítménye tovább csökkent, szezonálisan kiigazítva 1,9 százalékkal. Mindeközben a termékek exportja ha csak minimálisan is, de bővült a negyedév első két hónapjában az utolsó negyedév átlagához képest, míg a fogyasztás (kiskereskedelmi forgalom) érdemben, 1,4 százalékkal növekedett. A kép tehát nagyon vegyes, nehezen értelmezhető, ebben talán a bázisidőszakban meglévő szökőnaphatás is szerepet játszik, jegyezte meg az elemző.
Az IMF is egyre borúlátóbb, Magyarország növekedése is szerényebb lehet
A vámháború mindenesetre már érezteti hatását globálisan. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a múlt héten közölte a Világgazdasági kilátások című kiadványát, amelyben rontott a növekedési várakozásán, az idén globálisan 2,8 százalékos, jövőre pedig 3 százalékos növekedésre számít, szemben a korábbi, 3,3 százalékos bővülésről szóló prognózissal. Az ok nem más, mint a piaci bizonytalanság és a kibontakozó kereskedelmi konfliktus, azaz a vámháború.
Magyarország sem úszta meg: míg az IMF tavaly októberben 2,9 százalékos GDP-bővülést jósolt Magyarország esetében, most már csak 1,4 százalékot.
Hazánk ezzel azonban nincs egyedül, a régiós országokban szintén lefelé vágta vissza a növekedési előrejelzéseket:
- Romániában idén a korábbi 3,3 százalék helyett már 1,6 százalékos,
- Szlovákiában 1,2 százalékos,
- Csehországban 1,6 százalékos GDP-bővülést vár,
- Lengyelország az egyedüli kivétel, ahol idén is 3,2 százalékos növekedésre számítanak.
Vannak azonban nagyobb vesztesek is, az IMF közgazdászai szerint Németország és Ausztria idén se fog kikecmeregni a recesszióból.
A belső fogyasztás húzhatta a magyar gazdaságot 2025 elején is
A tavalyi negyedik negyedévben véget ért a technikai recesszió és várakozásaink szerint a negyedéves növekedés még gyorsulhatott is az idei év elején – mondta Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője, az első két havi ágazati adatok alapján:
- a kiskereskedelmi forgalom 1,4 százalékkal bővülhetett, amely 2022 első negyedéve óta a leggyorsabb ütem,
- az építőipari termelés is 1,7 százalékos bővülést mutatott a tavalyi év végéhez képest, de
- a külföldi vendégéjszakák 10 százalék feletti éves bővülése révén a turizmus ágazat és a szolgáltató szektor több területe is erős negyedévet zárhatott.
Molnár szerint a növekedés motorja idén is a fogyasztás lehet, amely az első negyedévben tovább bővülhetett, a bizonytalanság elsősorban a beruházások alakulását illetően merül fel.
A vállalati hitelezési adatok egyelőre nem utalnak gyors fordulatra, pedig a felmérések azt mutatják, hogy lenne hajlandóság a beruházásokra. Ezt ugyanakkor a kilátásokkal (külső kereslet, vámháború) kapcsolatos bizonytalanság hátráltat, amelyet a kormányzati támogatások (Demján Sándor Program) igyekszik ellensúlyozni. Várakozásai szerint az első negyedévben negyedéves alapon 0,9, míg éves bázison 0,7 százalékkal nőhetett a magyar gazdaság teljesítménye.
Az utolsó negyedévekben lőhet ki a gazdaság
Regős Gábor a tavalyinál nagyobb, 2 százalék körüli növekedést valószínűsít, másrészről ez azt is jelenti, hogy a korábbi, érdemi növekedési pályára szerinte nem térünk vissza még idén sem, amiben a legnagyobb szerepet egyértelműen a gyenge ipari teljesítmény magyarázza. Ezt több tényezőre vezeti vissza:
- a gyenge külső keresletre, azon belül is kiemelve Németország és Ausztria konjunkturális helyzetét, a járműgyártás (és ehhez kapcsolódóan az akkumulátorgyártás) külön problémáira, illetve
- ezen ágazatok túlzottan nagy súlyára a magyar gazdaságban.
Úgy látja, az idei növekedést inkább lefelé mutató, nem is elhanyagolható mértékű kockázatok övezik, ezek közül a leginkább vámháborút emelte ki.
Amennyiben az orosz–ukrán háborút sikerülne viszont lezárni és Európa meg tudna szabadulni a szankcióktól, az jelentős lökést tudna adni a magyar gazdaságnak is
– húzta alá a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, bár azt azért hozzátette, hogy kérdéses, hogy ez mennyire álom és mennyire realitás.
Molnár Dániel úgy látja, hogy bázishatások nyomán az éves növekedési ütem, amennyiben a nemzetközi környezet is javul, és enyhülnek a geopolitikai konfliktusok, a harmadik negyedévben 3, a negyedik negyedévben pedig a termőre forduló nagyberuházásoknak is köszönhetően 4 százalék fölé gyorsulhat. Így pedig éves átlagban idén 2,4, jövőre pedig a kedvező folyamatok áthúzódásával 4,0 százalékkal nőhet a gazdaság. Rodic Ádám, az MBH Bank elemzője is hasonló véleményen van, szerinte az év végéig fokozatosan emelkedő növekedési ütemet láthatunk, a kormányzati fogyasztásélénkítő lépések és a korábbi beruházások üzembe helyezése révén. Így 2025-re 2,0 százalékos, 2026-már 3,8 százalékos GDP-növekedéssel számol.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.