Állampapír: itt a múlt heti BMÁP roham eredménye, 2028-at nézték ki legtöbben

A múlt héten idő előtt lezárta két Bónusz Magyar Állampapír sorozat értékesítését az Államadósságkezelő Központ. A bejelentés után csak néhány napja maradt a lakosságnak, hogy bevásároljon a piaci hozamokhoz kötött kamatú BMÁP államkötvényekből, aztán új állampapírok jöttek. A héten beérkezett információkból az olvasható ki, hogy az állampapír népszerű, és a vásárlói tudatosan követik a hozamát befolyásoló trendeket.

Aki az utóbbiakról a Világgazdaságból tájékozódik, április 1-én, kedden értesülhetett a bejelentésről, hogy a 2028/R és 2030/N sorozatokat már csak péntekig lehet megvásárolni, ezután a 2028/R1 és a 2030/N1 kerül a pultra, más kamatfeltételekkel.

A két korábbi papír csak abban az értelemben vált „kegyvesztetté”, hogy az ÁKK kínálati palettája semmit semmi változott, rajta maradt a három, illetve ötéves lejáratú BMÁP, csak a három hónapos diszkontkincstárjegy hozamokra tett kamatprémiumuk csökkent 1,25-ről 1 százalékra.

Új állampapír, BMÁP: még mindig bőven az infláció felett fizet

Az ok az érthető törekvés, hogy az állam csökkentse kamatkiadásait, ugyanakkor az új papírok 7,32 százalékos kamata még mindig bőven az infláció feletti. 

Az éves infláció 5,6 százalékról februárban – amikor a 2028/R és 2030/N utolsó „adagját” a piacra kezdték bocsátani – a kedden közölt statisztika szerint márciusban 4,7 százalékra zuhant és a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően várhatóan tovább fog csökkenni, mielőtt elemzői várakozások szerint ideiglenesen megint valamelyest felfelé kunkorul az év második felében.

A keddi inflációs adat elméletileg akár további keresletet gerjeszthetett a jelen állapot szerint több mint 2,5 százalékos reálhozamot biztosító új BMÁP-sorozatok iránt, ha egyik hétről a másikra kisebb is lett a kamat.

Bónusz Magyar Állampapír: még utoljára bevásároltak a háztartások a kifutó sorozatokból

De vannak-e annyira tudatosak a lakossági befektetők, hogy bevásároltak előre a kicsit magasabb kamatú kifutó sorozatból?

A friss adatokból ez látszik:

Az ÁKK csütörtökön közölte, hogy összesen 258 milliárd forint értékben adott el a február 26. és április 4. között értékesített 2028/R, illetve 2030/N csomagból.

Mivel mindkét ajánlat 250 milliárdos összmennyiségre szólt, ez valamivel több mint a fele. Ez azonban e tévesszen meg, hiszen az eredeti ajánlattétel szerint az értékesítés egy éven keresztül folyt volna, de végül csak alig több mint hat hét jutott rá.

Már hétfőn közölte az ÁKK, hogy a múlt héten 54,3 milliárd forint értékben értékesített Bónusz Magyar állampapírt. Ez pedig több mint tízmilliárddal meghaladja az időarányos mennyiséget, azaz a BMÁP-nak erős hete volt a kifutó sorozatokkal.

A két papír közül

• a hároméves 2028/R február 26 óta 169,3 milliárd,
• az ötéves 2030/N pedig 88,6 milliárd forint értékben fogyott.

Vagyis a tudatos lakossági befektetők igyekeztek időben biztosítani a valamivel magasabb hozamot, de inkább rövidebb, mint hosszabb elkötelezettséget vállaltak. Ami bizonytalanabbá vált kamatkörnyezetben érthető, még akkor is, ha a magyar lakossági állampapírok néhány kattintással visszaértékesíthetőek az ÁKK-nak.

Zavar az erőben: félreértették az MNB kimutatását

A bizonytalanságot az inflációs- és kamatkörnyezet, illetve kilátás ingadozása okozza egy átláthatatlan nemzetközi környezetben. A mértékét volt aki elnézte, a lakosság állampapírbefektetők összességében azonban vásárlásaikból ítélve nem.

A napokban az okozott némi zavart, hogy a Magyar Nemzeti Bank közzétette statisztika szerint februárban piaci értéken 348 milliárd forinttal csökkent a háztartások állampapír-állománya, ezen belül

• mintegy 10 milliárd forint az átértékelődésből származó veszteség,
• a tranzakciók pedig 337 milliárd forinttal csökkentették az állományt. 

Az ÁKK közleményben tisztázta, hogy a lakosság valójában nem kevesebb állampapírt vásárolt az év elején, hanem többet.  

A félreértést az okozta, hogy közben volt kamatfizetés is: az ÁKK hatalmas összeget, 480 milliárd forintot fizetett ki kamatként februárban. Ezt pedig tranzakcióként számolták el.

– tisztázta az államadósságkezelő. Emlékeztetett: „Közleményében az MNB is kiemeli, hogy 'a lakossági kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 158 milliárd forint értékű állománynövekedést eredményezett' februárban.” 

PMÁP helyett FixMÁP és BMÁP, és három hónap alatt négy és fél hónapnyi fogyott

Olyannyira jól fogadják továbbra is a háztartások az állampapírokat, hogy az ÁKK az első negyedévben már több mint harmadát (37 százalékát) adta el az egész évre tervezett mennyiségnek, „a kapott kamatok egy részét újra állampapírba fektetve nem eladói, hanem nettó vásárlói pozíciót vett fel a lakosság”.

Ebben az időszakban

• a Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) volt a legnépszerűbb lakossági termék, 
• illetve népszerű volt a pénzpiaci hozamokhoz igazodó Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) is.

A változó környezet hatására változtak a lakosság kedvencei, átrendezték, milyen papírt tartanak:

•  A PMÁP (Prémium Magyar Állampapír) aránya a lakossági állampapírok között 59 százalékról 47 százalékra csökkent.
• A FixMÁP és BMÁP együttes aránya 19 százalékról 32 százalékra emelkedett. 
• A befektetők egy része az intézményi papírok, ezen belül leginkább a Diszkont Kincstárjegyek (DKJ) felé fordult, így a lakossági tulajdonú intézményi állampapírok becsült állománya 278 milliárd forinttal emelkedett.