A magyar bérek továbbra is jobban nőnek, mint az árak, és ez folytatódhat idén
A 8,5 százalékos bruttó bérnövekedés megfelel pénzintézetünk várakozásainak – nyilatkozta a Világgazdaságnak Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának kutatási igazgatója.
Mint mondta, előrejelzésük 8,6 százalékos emelkedést valószínűsített, így a most megjelent adat nem okozott meglepetést. „Az inflációt követő béremelkedés ugyan sokáig nem kompenzálta az áremelkedések hatását, de már tavaly is jelentős reálbér-emelkedést láthattunk” – fogalmazott. Hozzátette:
a gazdaság egészét tekintve azonban ez a kiemelkedő növekedés nem volt fenntartható.
Az MBH Bank szerint idén is folytatódhat a pozitív tendencia, a reálbérek éves átlagos növekedése akár a 4 százalékot is meghaladhatja. Árokszállási szerint a jelenlegi inflációs környezet lehetővé teszi, hogy a lakosság vásárlóereje tovább erősödjön, ami a fogyasztást is támogatja. „Bár a gazdasági növekedés nem tud lépést tartani a tavalyi reálbér-ütemmel, a mostani szint még mindig erős” – tette hozzá.
Beszédes a márciusi bérdinamika
A márciusi adatokat részleteiben vizsgálva megállapítható, hogy rég volt ennyire összhangban a nemzetgazdaság három fő területe – írta kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank senior közgazdásza. Kiemelte, hogy
- a költségvetés,
- a vállalati szektor
- és a non-profit szféra
egyaránt 8,5 százalék körüli bérnövekedést mutatott. Így tehát minden szegmensben lassult a béremelkedés üteme, de ez inkább az állami szektorban nevezhető markánsabbnak a korábban megszokott 15-20 százalékos számok után. A versenyszférán belül jelentősebben lassult a bérkiáramlás a hulladékgazdálkodás és az energetika területén. Az ipar, a kereskedelem és a logisztika esetében a korábbi fokozatosan lassuló trend folytatódott. Az egészségügyi ellátás esetében 1 százalék közelébe eső bérnövekedés jelzi, hogy itt kifutott a korábbi bérrendezés hatása.
Ami az idei évet illeti, a márciusi bérdinamika már eléggé beszédes, ám még érdemes megvárni az áprilisi mutatót. Az elmúlt években megfigyelhettük, hogy a vállalatok jelentős része áttért a tavaszi (március-áprilisi) bérmeghatározásra. Ennek fényében majd csak az első három-négy hónap ismeretében lehet biztosabbat mondani az idei bérezési folyamatokról. Összességében 2025-ben 8 százalék körüli átlagbér-növekedésre számítunk a nemzetgazdaság egészében – írta. Lefelé mutató kockázatot jelent, hogy az üzleti bizalmi indexek továbbra is gyengék, az üres álláshelyek száma csökkenőben van és általánosságban is inkább enyhülés látszik a munkaerőpiac feszességében, ami a bérdinamika fékeződéséhez vezethet.
Ukrán aranykonvoj: Magyar Péter váratlanul Havasi Bertalannal találta szemben magát, kőkemény üzenetet adott át Orbán Viktor sajtófőnöke – „Kézi vezérléssel irányítja a rendőrséget”
