
Biogáz: ideje megismerni, mert ez a jövő energiahordozója – támogatást ad rá a magyar kormány
A biometán használata az egyik legolcsóbb módja annak, hogy elérjük az Európai Unió dekarbonizációs céljait – értettek egyet a White Paper Consulting által első alkalommal rendezett Budapest Biogas Summit résztvevői. Az eseményen 18 ország és több mint 100 vállalat képviselője vitatta meg a biogáz és a biometán szerepét az energiaátmenetben, valamint az iparágban rejlő lehetőségeket és kihívásokat.

A gázhálózat befogadja, de az előállítása kicsit drága
Nagy előnye, hogy a meglévő földgázhálózat mindenféle módosítás nélkül használható szállításra. A biometán azonban drágább, mint a földgáz, ami azt jelenti, hogy kiszámítható állami támogatási rendszerre és megbízható jogi keretrendszerre van szükség az ágazat fejlesztéséhez.
„A biogáz több okból is stratégiai jelentőségű. Megbízható és időjárás-független energiaforrás, a mezőgazdaság és az energiaszektor együttműködésének alapja. Számos társadalmi és gazdasági előnnyel jár, és ez a legolcsóbb módja a RED III. irányelvben meghatározott célok elérésének” – mondta Horváth Viktor, az energiaátmenetért felelős helyettes államtitkár. Ismertette, hogy a kormány pénzügyi és nem pénzügyi eszközökkel kívánja segíteni a biogáz- és biometán-termelés felgyorsítását.
A negyvenmilliárd forint keretű új támogatási rendszer néhány héten belül jelenik meg.
A támogatás – amelynek tervéről a Világgazdaság áprilisban már beszámolt – intenzitása legfeljebb 60 százalékos lenne. Magyarország biogáztermelése az elmúlt évtizedben, egy stagnáló időszakokat beiktatva, lassan nőtt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint. A 2023-as mennyiség energiatartalma mintegy 4 petajoule volt, ennél néhány éve már volt nagyobb érték is.
„A biometán nem a csodafegyver, és nem fogja uralni az energiapiacot. Azonban az úgynevezett energiatrilemma minden kritériumának megfelel:
- fenntartható,
- biztonságos
- és megfizethető,”
– mondta Horváth Ádám, a Mol csoport új és fenntartható üzletágakért felelős alelnöke. Hangsúlyozta, hogy a csoportnak már vannak biometán beruházásai Magyarországon és Horvátországban, célja, hogy a biometán-értéklánc vezető szereplőjévé váljon a kelet-közép-európai térségben.
MVM: jó a támogatás, de nem jó függni tőle
Borsányi Zsolt, az MVM Partner – MVM Ceenergy igazgatója megjegyezte, hogy az MVM keresi a biometán előállítására irányuló, jövedelmező projekteket, de ezt számos bizonytalansági tényező hátráltatja. Az ágazat nem függhet kizárólag a támogatásoktól, és olyan modelleket kell kialakítani, amelyek a termelőknek és a fogyasztóknak is fenntarthatók.
Más előadók is egyetértettek abban, hogy a biometán fontos része a dekarbonizációnak, de nem lehet csak az energiabiztonság kontextusában beszélni róla. Ferencz I. Szabolcs, az FGSZ elnök-vezérigazgatója egy iparági felmérésre hivatkozva kiemelte, hogy a termelők válaszai alapján a 255 millió köbméternyi biometán-termelés reális cél 2030-ra. Ez jóval meghaladja a nemzeti stratégiában kitűzött célt.
Ám még ez a viszonylag nagy termelés is csak a magyarországi gázigény két-három százalékát fedezi.
Van mit felpörgetni a biogáz és a biometán uniós piacán
A European Biogas Association (EBA) optimistább a biometán jövőbeli szerepét illetően. „Becsléseink szerint a biometán-termelés 2040-re elérheti a 101 milliárd köbmétert, ami az európai gázüzemanyag-szükséglet 80 százalékát fedezheti” – emelte ki Anna Odina, az EBA szakpolitikai munkatársa.
A biogáz és a mezőgazdaság nem versenytársak. Szoros együttműködésre van szükség, hiszen a gazdáknak fontos szerepük van a biogáztervek fenntartható alapanyagának biztosításában – emelte ki Bodnár Viktória, az IFUA Horváth és Társai ügyvezető partnere.
A biogáz és a biometán előállításának jelenlegi helyzete meglehetősen hasonló az Európai Unió valamennyi tagállamában, és minden ország ugyanazokkal a kihívásokkal néz szembe – mondta Tom Howes, az Európai Bizottság tanácsadója. Két fontos feladatot emelt ki:
- a keresleti oldal növelését célzó intézkedéseket,
- valamint a kutatás-fejlesztés támogatását, hogy új eljárásokat találjanak a meglévő alapanyagokkal történő termelés növelésére.
Lengyelországban várnak a támogatásra
Lengyelországban nagy változások történtek a megújuló gázok terén, és az elmúlt két évben fontos jogszabályokat vezettek be. Jelenleg is a parlament előtt van egy tervezet, amely várhatóan nyáron készül el, és amely lehetővé teszi, hogy a befektetők 20 éves állami támogatásra pályázzanak – említette Michał Tarka, a Polish Biomethane Organisation (PBO) alapítója és főigazgatója.
Románia és Ukrajna is nagy lehetőségeket lát
Raluca Alexandra Covrig, a román Energetikai Munkaadók Szövetségének (FPE) közkapcsolati és kommunikációs igazgatója szerint Románia jelentős biogáztermelő lehetőséggel rendelkezik. A biogáztermelés 2025-ben várhatóan eléri a 23 megawattot, és a következő évtizedben az uniós átlag kétszeresére nőhet.
Ukrajna szintén a régió fontos szereplője. Az ukrán Bioenergia-szövetség becslései szerint a REPowerEU által 2035-re kitűzött, 35 milliárd köbméteres biometáncél 20 százalékát Ukrajna biztosíthatja. Az ország legnagyobb előnye a hatalmas mezőgazdasági területe.
Mol: zöldebb lesz a járművek üzemanyaga
„Az üzemanyagszektor egyre zöldebb, a folyamat nem fordítható vissza, de időbe telik” – hangsúlyozta Zsótér Csaba, a Mol üzemanyag-üzletág vezető alelnöke. Szerinte a következő 10 évben a belső égésű motorok fognak dominálni, de egyre több zöldkomponens kerül majd be. Ez azt is jelenti, hogy nincs egyetlen megoldás a közlekedés dekarbonizálására, de vannak egymással versengő technológiák.





