A biometán használata az egyik legolcsóbb módja annak, hogy elérjük az Európai Unió dekarbonizációs céljait – értettek egyet a White Paper Consulting által első alkalommal rendezett Budapest Biogas Summit résztvevői. Az eseményen 18 ország és több mint 100 vállalat képviselője vitatta meg a biogáz és a biometán szerepét az energiaátmenetben, valamint az iparágban rejlő lehetőségeket és kihívásokat.
Nagy előnye, hogy a meglévő földgázhálózat mindenféle módosítás nélkül használható szállításra. A biometán azonban drágább, mint a földgáz, ami azt jelenti, hogy kiszámítható állami támogatási rendszerre és megbízható jogi keretrendszerre van szükség az ágazat fejlesztéséhez.
„A biogáz több okból is stratégiai jelentőségű. Megbízható és időjárás-független energiaforrás, a mezőgazdaság és az energiaszektor együttműködésének alapja. Számos társadalmi és gazdasági előnnyel jár, és ez a legolcsóbb módja a RED III. irányelvben meghatározott célok elérésének” – mondta Horváth Viktor, az energiaátmenetért felelős helyettes államtitkár. Ismertette, hogy a kormány pénzügyi és nem pénzügyi eszközökkel kívánja segíteni a biogáz- és biometán-termelés felgyorsítását.
A negyvenmilliárd forint keretű új támogatási rendszer néhány héten belül jelenik meg.
A támogatás – amelynek tervéről a Világgazdaság áprilisban már beszámolt – intenzitása legfeljebb 60 százalékos lenne. Magyarország biogáztermelése az elmúlt évtizedben, egy stagnáló időszakokat beiktatva, lassan nőtt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint. A 2023-as mennyiség energiatartalma mintegy 4 petajoule volt, ennél néhány éve már volt nagyobb érték is.
„A biometán nem a csodafegyver, és nem fogja uralni az energiapiacot. Azonban az úgynevezett energiatrilemma minden kritériumának megfelel:
– mondta Horváth Ádám, a Mol csoport új és fenntartható üzletágakért felelős alelnöke. Hangsúlyozta, hogy a csoportnak már vannak biometán beruházásai Magyarországon és Horvátországban, célja, hogy a biometán-értéklánc vezető szereplőjévé váljon a kelet-közép-európai térségben.
Borsányi Zsolt, az MVM Partner – MVM Ceenergy igazgatója megjegyezte, hogy az MVM keresi a biometán előállítására irányuló, jövedelmező projekteket, de ezt számos bizonytalansági tényező hátráltatja. Az ágazat nem függhet kizárólag a támogatásoktól, és olyan modelleket kell kialakítani, amelyek a termelőknek és a fogyasztóknak is fenntarthatók.
Más előadók is egyetértettek abban, hogy a biometán fontos része a dekarbonizációnak, de nem lehet csak az energiabiztonság kontextusában beszélni róla. Ferencz I. Szabolcs, az FGSZ elnök-vezérigazgatója egy iparági felmérésre hivatkozva kiemelte, hogy a termelők válaszai alapján a 255 millió köbméternyi biometán-termelés reális cél 2030-ra. Ez jóval meghaladja a nemzeti stratégiában kitűzött célt.
Ám még ez a viszonylag nagy termelés is csak a magyarországi gázigény két-három százalékát fedezi.
A European Biogas Association (EBA) optimistább a biometán jövőbeli szerepét illetően. „Becsléseink szerint a biometán-termelés 2040-re elérheti a 101 milliárd köbmétert, ami az európai gázüzemanyag-szükséglet 80 százalékát fedezheti” – emelte ki Anna Odina, az EBA szakpolitikai munkatársa.
A biogáz és a mezőgazdaság nem versenytársak. Szoros együttműködésre van szükség, hiszen a gazdáknak fontos szerepük van a biogáztervek fenntartható alapanyagának biztosításában – emelte ki Bodnár Viktória, az IFUA Horváth és Társai ügyvezető partnere.
A biogáz és a biometán előállításának jelenlegi helyzete meglehetősen hasonló az Európai Unió valamennyi tagállamában, és minden ország ugyanazokkal a kihívásokkal néz szembe – mondta Tom Howes, az Európai Bizottság tanácsadója. Két fontos feladatot emelt ki:
Lengyelországban nagy változások történtek a megújuló gázok terén, és az elmúlt két évben fontos jogszabályokat vezettek be. Jelenleg is a parlament előtt van egy tervezet, amely várhatóan nyáron készül el, és amely lehetővé teszi, hogy a befektetők 20 éves állami támogatásra pályázzanak – említette Michał Tarka, a Polish Biomethane Organisation (PBO) alapítója és főigazgatója.
Raluca Alexandra Covrig, a román Energetikai Munkaadók Szövetségének (FPE) közkapcsolati és kommunikációs igazgatója szerint Románia jelentős biogáztermelő lehetőséggel rendelkezik. A biogáztermelés 2025-ben várhatóan eléri a 23 megawattot, és a következő évtizedben az uniós átlag kétszeresére nőhet.
Ukrajna szintén a régió fontos szereplője. Az ukrán Bioenergia-szövetség becslései szerint a REPowerEU által 2035-re kitűzött, 35 milliárd köbméteres biometáncél 20 százalékát Ukrajna biztosíthatja. Az ország legnagyobb előnye a hatalmas mezőgazdasági területe.
„Az üzemanyagszektor egyre zöldebb, a folyamat nem fordítható vissza, de időbe telik” – hangsúlyozta Zsótér Csaba, a Mol üzemanyag-üzletág vezető alelnöke. Szerinte a következő 10 évben a belső égésű motorok fognak dominálni, de egyre több zöldkomponens kerül majd be. Ez azt is jelenti, hogy nincs egyetlen megoldás a közlekedés dekarbonizálására, de vannak egymással versengő technológiák.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.