Zöldítenék a termelést a hazai távhőcégek
A tervek szintjén látványos, az eredményekben még csak elszórtan jelentkezik a magyarországi távfűtés zöldítése. A nemrég közzétett 2023-as adatok szerint a távhőtermelésen belül a zöldnek és karbonsemlegesnek tekinthető megújulók aránya 29,4 százalékot tett ki, de ez egy nagyon rugalmasan számolt adat. Beleszámítanak a messze nem karbonmentes, de legalább a körforgásos gazdaságot segítő mezőgazdasági eredetű energiahordozók és a hulladék, valamint a nem megújuló, viszont karbonmentes nukleáris energia is. Ha csak a szél, a nap, a víz és a földhő hasznosítását vizsgálnánk – persze figyelmen kívül hagyva a teljes életciklusokra vetített karbonlábnyomukat –, meglehetősen szerény eredményt kapnánk.
Az említett 29,4 százalékot 2030-ra 47,7 százalékra, 2050-re pedig 76,1 százalékra kellene, lehetne növelni a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (MATÁSZSZ) előrejelzése szerint. Az erőteljes javulást a geotermia és a biomassza előretörésével érnék el, a földgáz rovására. A tervek, előkészületek szintjén jók a változás esélyei.
A biogáz- és biometán-akcióterv szerint a hazai biogáztermelést 2030-ig körülbelül a mostani háromszorosára, évi 600 millió köbméterre kell emelni, a földhő megcélzott hasznosítása évi egymilliárd köbméter (nem kizárólag távhőcélú) gáz kiváltását ígéri, és erősödik a biomassza hasznosítása is. Ezeknek már megmutatkozhat a hatásuk a jövő ilyenkorra várható 2024-es távhőstatisztikában.
Az ismertetett távhőadatok a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozás Hivatal (MEKH) és a MATÁSZSZ közös, 2023-as helyzetképéből, elemzéséből származnak. Ebből kiderül, hogy a vizsgált évben
- a hazai távhőfelhasználás 14,4 százalékkal csökkent,
- a 2022-es csúcs után mérséklődött a távhő előállításához szükséges földgáz ára,
- a távhőtermeléshez felhasznált földgáz átlagköltsége 20,7 százalékkal, gigajoule-onként 13 836 forintra esett,
- a távhőtermelők által eladott továbbértékesített, vásárolt hő átlagára 62,1 százalékkal lett alacsonyabb,
- a távhőtermelésen belül kismértékben tovább nőtt a geotermikus energia részaránya,
- az országban 2023-ban 214 távhőrendszer működött, ezek közel 688 ezer díjfizetőt szolgáltak ki. A lakossági szegmens 1444 új ügyféllel gyarapodott,
- Dunaújvárosban az acélmű kamragázát, kohógázát is használták távhő előállításra.
Számtalan forrásból előállítható a távhő
A közzétett táblázatokból kiolvasható néhány, nem feltétlenül közismert tény, érdekesség is.
- A paksi távfűtés kizárólag nukleáris alapú, azonban a nukleáris fűtőelemekkel termelendő távhő mennyisége az évek során végig 0,21 petajoule maradna. Ez azt sugallja, hogy ennél több hőt aligha vesz fel a Duna-parti város, elszállítani pedig nem éri meg az atomblokkok hulladékhőjét.
- A föld hőjét 17 távhőrendszer hasznosította 2023-ban.
- Napkollektort is bevetettek Baj településen földgáz, Budapest egy körzetében pedig gáz és hőszivattyú mellett a távfűtésben.
- Kizárólag villamos energiával állítják elő a távhőt (elektromos forróvíz-kazánnal) a szigetváriak számára.
- Az ajkai és a dorogi távhő előállításába szénnel is besegítenek.
- Nyolc településen használnak fűtőolajat, egy helyen gáz- és egy helyen tüzelőolajat a távfűtéshez.
Természetesen persze a gáz volt az úr, ezzel állították elő a felhasznált, 32,73 petajoule távhő 69 százalékát 2023-ban, amelyet a biomassza követett 15 százalékkal. A legnagyobb távhőpiac Budapesté volt, utána Debrecen, Dunaújváros és Győr következett.
