Hatalmas változás a gabonaföldeken, megtette a hatását az eső
„Pályafutásom alatt nem láttam ilyet, mint idén: bokrosodás nélkül jött ki a tavaszból a búza, másfél hónapja még nagyon rosszul nézett ki” – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a gabonakereskedők, -feldolgozók és takarmánygyártók érdekeit képviselő Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Akkor nagyon úgy nézett ki, hogy ebből a búzából idén semmi nem lesz, de szerencsére a tavaszi esők nagyot javítottak a vetések állapotán. Így most a Gabonaszövetség információi szerint csak elhanyagolható nagyságú terület eshetett ki a búzaterületből, azzal lehet számolni – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamra felmérése szerint –, hogy 922 ezer hektáros területen arathatnak majd búzát.
Persze még változhat a helyzet, mert ahogyan szokták mondani, „még sokat kint alszik a búza”, de Lakatos szerint, ha kap még egy-két jó esőt, akkor azzal eljut a termésig. Akkor pedig már csak az aratás időszaka lehet problémás. Egyrészt, ha akkor sok eső esik, az nagyot ronthat a búza minőségén, másrészt pedig ennek az ellentéte, a forró, aszályos hetek, amikor kényszerérés indul be, a szükségesnél hamarabb zárulnak le a búzában az élettani folyamatok, amit úgy írnak éle a szakmabeliek, hogy „megszorulnak a szemek”.
Jól néz ki a búza
Most biztató a kép, a búzaterület 60-65 százaléka kifejezetten jó állapotban van, és ha csúcstermést nem is érdemes várni, egy jó közepes termés benne van az állományban. Egyelőre nagyobb gondot nem látni a minőségben sem, vagyis
- sem rozsda,
- sem a fehéredés
jelei nem látszanak, a gazdálkodóktól sem érkezik betegségekre panasz.
Az viszont problémát jelent, hogy megállt a búzapiac, aminek hatására a termény ára is „megbotlott” – mondta Lakatos Zoltán. Ennek az a fő oka, hogy a malomipar teljesen másképp viselkedik, mint eddig, és az export is lefékezett.
A malmok megijedtek, hogy márciusra már nem lesz elegendő étkezési búza, ezért január végén, február elején bevásároltak, és megvették a szezon végéig elegendő teljes mennyiséget.
Eközben az export is lelassult, így most a Hajdú Gabona elnök-vezérigazgatója szerint – legalábbis a keleti országrészben – van elegendő malmi minőségű búza, néhány termelő csak most jött elő a beraktározott tételeivel.
Árcsökkenés több okból
Közben mindezek hatására az árak is lejjebb mentek: a jó minőségű búzáért most jellemzően 82-85 ezer forintot adnak tonnánként, miközben korábban ennél 10 ezer forinttal is magasabb áron, tonnánként 92-95 ezer forintért cserélt gazdát az áru. Lakatos szerint az export befékezésében az is benne van, hogy Ukrajna, Oroszország és Kazahsztán is próbál a dél-európai piacokra belépni tengeri szállításokkal, és értek is el sikereket. Ez azt jelenti, hogy a hagyományos olasz piacon most újra keményen versenyeznie kell a magyar búzának.
Az árcsökkenés a még a földeken fejlődő új termésre is vonatkozik, és a gabonakereskedők is lejjebb mentek az árakkal,
igaz, itt kisebb értékben: a kezdeti 82-83 ezer forintos tonnánkénti ajánlatok mostanra 80 ezer forint alá csúsztak.
A lisztpiaci árak eközben tartják magukat, és Lakatos Zoltán szerint ez az árszint az új termésig nem is fog változni. A keresleten mindenesetre látszik, hogy az emberek már kevesebb lisztes termékeket vásárolnak, amiben az étrendbeli változások és a gazdasági bizonytalanságok is közrejátszanak.
Ajánlott videók
Szilveszteri tragédia Svájcban: kiderült, mi okozhatta a pusztító tüzet a síparadicsomban – videóra vették az utolsó pillanatokat
Ilyen olajszállító óriáshajót még nem látott a világ, persze hogy Kína építette: a New Explorer az egyik legnagyobb a földön, de nem ezért járnak a csodájára – videó
Folytatódik a botrány Németországban a magyar BYD-buszok miatt: százával veszi őket a Deutsche Bahn, kitört a pánik, hogy ez csapda - megszólaltak a kínaiak
