Tovább hízott a költségvetési hiány, közelíti a 3000 milliárdot

Tovább duzzadt a költségvetés hiánya, április végén az államháztartás központi alrendszere 2 930,5 milliárd forintos hiánnyal zárt, közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Március végén még 2554,1 milliárd forintos hiányon állt a háromhavi deficit, tehát áprilisban 376 milliárd forint hiányt hozott össze a költségvetés.

Ezen belül a központi költségvetés 2 851,5 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok pedig 44,0 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 123,0 milliárd forintos hiányt mutattak. 

Ugyanakkor fontos látni, hogy a költségvetés évek óta orrnehéz. Általában az év első 3-4 hónapjában jön össze a hiány tetemes része, majd a nyári hónapoktól kezdve kisimul. 

A szaktárca közleményében azt írja, hogy az előző év azonos időszakához viszonyítva 

Ezen belül továbbra is kiemelten teljesültek a fogyasztáshoz kapcsolódó adók; itt az előző év azonos időszakához viszonyított növekmény mintegy 13 százalék. 

1. Április végéig a költségvetés 1916,5 milliárd forint kamatkifizetést teljesített, ami 408,7 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésnél. Ez elsősorban az államadósság eltérő szerkezete és az egyes lejáratok eltérő kamatfizetési időpontja miatt adódik. 
2. Meghaladják az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra fordított összegek is. Az első négy hónapban – a 13. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – összesen 2738,1 milliárd forint került kifizetésre.
3. A kiadási oldalon a közüzemi szolgáltatások támogatása az előző év azonos időszakával összehasonlítva csaknem 30 milliárd forinttal többet, 569,9 milliárd forintot tett ki, amely részben a kifizetés eltérő ütemezéséből, részben a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapból a víziközmű-szolgáltatók részére történt megnövekedett kifizetési igényekből fakad. 
4. Az év negyedik hónapjában nagyobb összegben kerültek kifizetésre a babaváró támogatások, valamint a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásai is. A Babaváró támogatásokkal kapcsolatos áprilisi magasabb teljesülést elsősorban az év közben kifutó, valamint az újonnan kötött, továbbá a meglévő szerződések árazásai, és a bankok felé történő tényleges kifizetések okozzák. A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap előirányzatainak 2024 áprilisához viszonyított magasabb teljesülését pedig a kifizetések éven belüli ütemezésének változása indokolja.

Az idei költségvetést 4200 milliárd pénzforgalmi deficit és 3,7 százalékos ESA-hiány mellett tervezte meg a kormány. Azonban a makropálya szinte biztosan megváltozik, a 3,4 százalékos gazdasági növekedés helyett jelenleg 2,5 százalékos GDP-bővülést vár a kormány, épp ezért nagy kérdés, hogy mindez hogyan érinti a költségvetést. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter határozottan állítja, hogy nem kell hozzányúlni, mivel a belső fogyasztás továbbra is pörög, a vártál rosszabb GDP-adatok elsősorban a külső keresletre és az ipar gondjaira vezethetőek vissza. Mindenesetre egy ideje már a GDP 4 százalékára, tehát a költségvetési törvényben rögzített szintnél magasabbra várja a kormány az idei hiányt.