Új támogatás segíti a több csapástól sújtott vetőmagszektort
A vetőmagszektor úgy jelenti az agrárkibocsátásunk 9 százalékát, hogy területében alig haladja meg a 100 ezer hektárt. Világviszonylatban még mindig az élmezőnyben van, de tenni kell azért, hogy a vetőmagágazatunk újra erősödjön – hangsúlyozta a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) éves küldöttgyűlésén elmondott köszöntőjében Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. A jövő nagy feladata a piacok megvédése, új piacok keresése, a támogatások megtartása, a klímaváltozás hatásainak enyhítése és a piaci igények szempontjából megfelelő genetika biztosítása.
Mint Papp Zsolt György kifejtette: a klímaváltozás miatt felborult Magyarország vízháztartása: a Tisza vízhozama például 30 százalékkal csökkent, a talaj felső rétegéből hiányzik 90 milliméter csapadék. A sikeres termelés ma már öntözés nélkül nagyon nehéz feladat, ezért az elmúlt időszakban elindultak kezdeményezések az öntözés feltételeinek megteremtésére a csatornák feltöltésével, pályázatokkal.
Emellett hamarosan egy új program is indul, amelyben nagyobb támogatást kaphatnak a vetőmagszektor szereplői.
A VSZT szorosan együttműködik a NAK-kal és a Gabonatermesztők Országos Szövetségével, ezzel a két szervezettel közösen szervezett kukorica, őszi búza és őszi káposztarepce posztregisztrációs fajtakísérletek eredményei hosszú ideje fontos tájékozódási forrásai a gazdálkodóknak – mondta Takács Géza, a terméktanács elnöke.
Az elmúlt évben a szektorban több mint 100 különböző faj közel 1500 fajta vetőmagját szaporították, illetve minősítették mintegy 107 ezer hektáron. A legnagyobb területen, 24 ezer hektáron az őszi búza szaporítása zajlott, ezt követte 15 ezer hektáron a kukorica. A belföldön és külföldön értékesített vetőmagok értéke mintegy 200 milliárd forintot tesz ki.
Az ágazat eredményességére nagy csapást mért az orosz–ukrán konfliktus, amelynek következtében
2022 óta rendkívül nagy mennyiségű, mintegy 1,5 millió hektárra elegendő kukoricavetőmag-mennyiséggel csökkent a két fontos célországba irányuló export a szigorodó adminisztráció, az embargós intézkedések, a hatósági ellenőrzések, valamint a határokon való közlekedés nehézségei és a fuvarozási költségek drasztikus emelkedése miatt.
Takács Géza beszélt arról is, hogy az időjárás és a csapadékeloszlás szomorú képet mutat: az aszályos 2024-es év középhőmérséklete országos átlagban 2,1 fokkal haladta meg az 1991–2020-es évek klímanormáját. Az ország csaknem 0,7 fokkal volt melegebb az eddigi legmelegebb 2023-as évnél. A klímakutatással foglalkozó szakemberek szerint akár tízszer is több szélsőséges időjárási esemény fog bekövetkezni a jövőben a bolygón. A változó klíma mellett
- az inputanyagok áremelkedése,
- az inflációs hatások és
- a növényvédőszer-kivonások
is csökkentették az agrárium versenyképességét – fejtette ki. A jó minőségű, öntözött területen olyan fajtákkal kell dolgoznunk, amelyek ellenállóbbak az időjárási stresszhelyzetben. Itt óriási szerepe lesz a növénynemesítésnek és az új tudományos módszerek alkalmazásának. A munkához megfelelő szakembergárda is szükséges a kézi erőtől a magasan képzett szakemberekig. Emellett új piacokat is kellene találni a vetőmagnak, ez nem lesz könnyű, mert a szántóföldi terület jelenleg sehol a világon érdemben nem emelkedik – fejtette ki Takács Géza.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.