Így használjuk az internetet: egyre nagyobb a bizalom, de vannak még szkeptikusok

A digitális technológiák az elmúlt két évtizedben teljesen átalakították az európai társadalmak működését. A mindennapi élet szinte minden területére kiterjedő információs és kommunikációs technológiák használata mára nem csupán kényelmi, hanem gazdasági, társadalmi és kulturális szükségletté is vált. Az Európai Unió legfrissebb, 2024-es statisztikai összesítése és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felmérése átfogó képet nyújt arról, hogyan használják az internetet az emberek, milyen célokra, és milyen gyakorisággal.

A magyar háztartások 96 százaléka rendelkezik internet-hozzáféréssel, és ez a szám évek óta stagnál, tehát a telítődés jelei mutatkoznak. Az internetet használók aránya az aktív korosztályban (18–59 év) meghaladja a 95 százalékot, a legidősebbeknél (70 év felett) viszont csak 58 százalék körül mozog. Az okostelefon továbbra is a legfőbb eszköz: az internethasználók 94 százaléka telefonról netezik, míg számítógépet 62 százalék, táblagépet 27 százalék használ rendszeresen.

A magyar internetezők átlagosan 4,2 órát töltenek naponta online. A Z generáció tagjainál ez meghaladja az 5 órát. A leggyakoribb online tevékenységek:

• közösségimédia-használat (69 százalék),
• csevegés (53 százalék),
• online tévézés, filmnézés (52 százalék),
• zenehallgatás (44 százalék),
• hírek olvasása (41 százalék).

Ezek a szokások generációs különbségeket is mutatnak: a fiatalabb korosztály sokkal intenzívebben fogyaszt digitális szórakoztató tartalmat, míg az idősebbek leginkább információszerzésre használják az internetet. A Facebook továbbra is vezet (82 százalék ismertség, 59 százalék használat), de a TikTok már 50 százalék körüli ismertségnél jár, és különösen népszerű a fiatalok körében. Az Instagram és a YouTube is meghatározó szereplő, az előbbi a fiatal felnőttek, az utóbbi szinte minden korosztály körében népszerű.

A felhasználók 58 százaléka mondta magát „magabiztosnak” az internet használatában, míg 27 százalék „alapszintűnek” és 15 százalék „bizonytalannak”. A legtöbb problémát az információáradat és a „túl sok lehetőség” jelenti (33 százalék), valamint a félretájékoztatás és álhírek (28 százalék). A digitális bántalmazás is jelen van: a 18–29 évesek 12 százaléka tapasztalt már online zaklatást.

Nagy a magyarok bizalma az online ügyintézésben, de a mesterséges intelligencia még megosztó

Az internethasználók 76 százaléka vásárolt már online – leginkább ruházati cikkeket, elektronikai eszközöket és könyveket. Az e-ügyintézést is egyre többen használják: az adóbevallás beadása, időpontfoglalás, ügyfélkapu-használat ma már mindennapos digitális rutin. A legfőbb gátló tényezők az online vásárlással kapcsolatban a „termék fizikai kipróbálásának hiánya” és az „adatvédelmi aggályok”.

A mesterséges intelligencia (MI) fogalma ismert, de a társadalom megosztott: a válaszadók 47 százaléka tart tőle, míg 39 százalék optimistán tekint rá. A legnagyobb bizalmatlanság az MI döntéshozatali szerepében mutatkozik: csak 19 százalék bízná rá egészségügyi döntések meghozatalát. A válaszadók 65 százaléka gondolja, hogy a digitális jövő pozitív lehet, ha megfelelő szabályozás mellett fejlődik.

Nagy fejlődésen ment keresztül Európa

2024-ben az európai háztartások 94 százalékának volt internetkapcsolata. A legmagasabb arányokat a holland és luxemburgi háztartások érték el, 99 százalékkal, míg a lista végén Görögország és Horvátország szerepelt 87 százalékkal. Az elmúlt tíz év során óriási fejlődésen mentek keresztül a korábban lemaradó országok is: Bulgária és Románia háztartásainak több mint 90 százaléka ma már csatlakozik az internethez, szemben a 2014-es kevesebb mint 60 százalékkal. 

A legintenzívebb internethasználók Luxemburgban és Dániában élnek: ott a felmérés idején szinte mindenki aktív volt. Ugyanakkor még mindig akadnak olyan országok, ahol viszonylag sokan soha nem használták az internetet: Horvátországban 14 százalék, Görögországban 11 százalék, Portugáliában 10 százalék ez az arány.

Mire használja az internetet Európa?

A statisztikák alapján négy fő funkció dominál: kommunikáció, információszerzés, szórakozás és digitális közszolgáltatások igénybevétele.

1. Kommunikáció: az emberek 80 százaléka használ e-mailt, 79 százalékuk azonnali üzenetküldő szolgáltatásokat, mint a WhatsApp vagy a Messenger. A fiatalabb generációk körében az üzenetküldés megelőzi az e-mailezést, különösen Dél-Európában (pl. Spanyolország, Olaszország).
2. Információkeresés: 75 százalékuk keres információt termékekről és szolgáltatásokról, 65 százalék olvas online híreket. A legaktívabb hírolvasók Finnországban (88 százalék) és Dániában (87 százalék) találhatók.
3. Szórakozás: a 16–74 évesek 62 százaléka néz videókat YouTube-on vagy TikTokon, 50 százalék használ kereskedelmi streamingszolgáltatásokat (pl. Netflix), 48 százalék más internetes videószolgáltatásokat.
4. E-egészségügy: 58 százalék keres egészségügyi információkat, 40 százalék időpontot foglal online orvoshoz, 28 százalék hozzáfér saját egészségügyi adatlapjához.

A vásárlás ma már jellemzően online történik. Az EU lakosságának 72 százaléka rendelt árut vagy szolgáltatást az interneten keresztül, szemben az öt évvel korábbi 60 százalékkal. Az élmezőnyt Írország (95 százalék), Hollandia (94 százalék) és Dánia (90 százalék) vezeti, a legalacsonyabb az arány Olaszországban (54 százalék) és Bulgáriában (50 százalék).

Az EU lakosságának több mint fele (51 százalék) megtartja régi mobiltelefonját, 18 százalék továbbadja vagy eladja, csupán 11 százalék hasznosítja újra. Az újrahasznosítás aránya Görögországban (25 százalék) és Csehországban (18 százalék) a legmagasabb, míg az olaszok csupán 7 százaléka választja ezt az opciót.