BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Agrárháború Brüsszelben: a támogatások jövője a tét

A közös agrárpolitika pénzeszközeinek a leginkább hátrányos helyzetű ágazatokhoz és régiókhoz kell eljutniuk – mondta a mezőgazdaságért felelős uniós biztos az Európai Parlamentben. A 2027 utáni közös agrárpolitika irányairól szóló vitában Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője a megszorításokról kérdezte a biztost.

A közös agrárpolitika (KAP) pénzforrásait méltányosan kell elosztani, az eszközöknek a leginkább hátrányos helyzetű ágazatokhoz és régiókhoz kell eljutniuk – jelentette ki Christophe Hansen mezőgazdaságért felelős uniós biztos csütörtökön Strasbourgban. Az Európai Parlament vitáján a biztos példaként említette azokat a térségeket, ahol az állattenyésztés az egyetlen megélhetési forrás, és ahol az uniós támogatások kézzelfogható hozzáadott értéket jelentenek. A mezőgazdasági tevékenység nélkül a földek elhagyása demográfiai, környezeti és társadalmi problémákat okozna, bizonyos régiókban ez még biztonsági kockázattal is járna – figyelmeztetett.

közös agrárpolitika
A tét a 2027 utáni közös agrárpolitika forrásainak megőrzése / Fotó: Légifelvétel, Ócsa

Hansen kiemelte a keleti határ menti régiókat, például a balti államokat és Finnországot, ahol a mezőgazdaság nemcsak gazdasági, hanem stratégiai szerepet is betölt. A biztos szerint az úgynevezett „helyben maradás joga” – vagyis az a lehetőség, hogy az emberek saját szülőföldjükön élhessenek méltó körülmények között – az uniós kohéziós politika központi eleme kell hogy legyen. A bizottság ezért a következő uniós költségvetésben is kiemelt szerepet szán a közös agrárpolitikának és a kohéziós politikának – mondta a biztos, kiemelve, hogy

a KAP kulcsszerepet játszik Európa élelmiszer-önrendelkezésében, különösen a jelenlegi geopolitikai feszültségek közepette.

A gazdák nemcsak élelmiszert termelnek, hanem a környezet megőrzéséért is aktívan tesznek, ezért olyan uniós politikára van szükség, amely egyszerre támogatja a környezeti és társadalmi célokat, valamint biztosítja a vidéki térségek fejlődését – emelte ki. 

A közös agrárpolitika feladatai

A KAP-nak

  • tisztességes jövedelmet kell nyújtania a gazdáknak,
  • megfizethető élelmiszert a fogyasztóknak, és
  • tiszteletet kell mutatnia a környezet iránt 

– fogalmazott. Hansen beszélt a KAP egyszerűsítésének szükségességéről is. Szerinte az uniós agrárpolitika egyszerűsítése már kijelölte a jövő irányát. A cél az, hogy a gazdák már a következő évben érzékeljék az intézkedések hatását, ezért csökkentették az átfedő követelményeket, és dolgozak a zöldenergia-politika végrehajtásán is.

A támogatásoknak azokhoz kell eljutniuk, akik ténylegesen mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, és hozzájárulnak az élelmiszer-biztonsághoz és a környezet védelméhez 

– emelte ki.

Az éghajlati és geopolitikai kockázatok fényében az EU-nak megbízható biztonsági hálót kell fenntartania a gazdák számára, hogy csökkentse a mezőgazdaság és az élelmiszeripar sérülékenységét.

Magyar Péter, a Tisza párt EP-képviselője a vitában hangsúlyozta: pártja kizárólag olyan bizottsági javaslatot tud támogatni, amely előmozdítja a magyar mezőgazdaság fejlődését és fenntarthatóságát. Magyar szerint elvárás, hogy az Európai Unió megvédje a magyar gazdákat a rossz minőségű, sokszor szennyezett külföldi termékek beáramlásától. A politikus bírálta a magyar kormányt is, amely szerinte „hűbéri típusú, elavult agrármodellt” működtet. Leszögezte: a Tisza csak olyan uniós javaslatot támogat, amely tartalmaz önálló mezőgazdasági alapot, fenntartja a területalapú támogatási rendszert, és elegendő forrást biztosít a fenntarthatóság és a versenyképesség erősítésére.

Az ukrán csatlakozás a háttérben?

Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője szerint „brutális tervekről” lehet hallani, a Politico uniós ügyekkel foglalkozó hírportál információi szerint az agrártámogatások akár 20 százalékos csökkentése is tervben van, hogy fedezni lehessen az ukrán csatlakozás költségeit, illetve a korábban felvett uniós hitelek törlesztését, amit korábban félreszámoltak.

Hiába hangzanak jól a kifejezések – mint a célzott támogatás, a méltányosság –, mind tudjuk, hogy ez azt jelenti: sokan elesnek majd attól a támogatástól, amit eddig kaptak – figyelmeztetett. Dömötör szerint nem véletlen, hogy a konkrét javaslatokat csak az ülésszak vége után hozzák nyilvánosságra, hogy elkerüljék a nyílt vitát. Dömötör Hansen biztoshoz fordulva, rákérdezett: igaz-e hogy megszorításokat terveznek, és ha igen, milyen mértékben?


 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.