Agrárháború Brüsszelben: a támogatások jövője a tét
A közös agrárpolitika (KAP) pénzforrásait méltányosan kell elosztani, az eszközöknek a leginkább hátrányos helyzetű ágazatokhoz és régiókhoz kell eljutniuk – jelentette ki Christophe Hansen mezőgazdaságért felelős uniós biztos csütörtökön Strasbourgban. Az Európai Parlament vitáján a biztos példaként említette azokat a térségeket, ahol az állattenyésztés az egyetlen megélhetési forrás, és ahol az uniós támogatások kézzelfogható hozzáadott értéket jelentenek. A mezőgazdasági tevékenység nélkül a földek elhagyása demográfiai, környezeti és társadalmi problémákat okozna, bizonyos régiókban ez még biztonsági kockázattal is járna – figyelmeztetett.
Hansen kiemelte a keleti határ menti régiókat, például a balti államokat és Finnországot, ahol a mezőgazdaság nemcsak gazdasági, hanem stratégiai szerepet is betölt. A biztos szerint az úgynevezett „helyben maradás joga” – vagyis az a lehetőség, hogy az emberek saját szülőföldjükön élhessenek méltó körülmények között – az uniós kohéziós politika központi eleme kell hogy legyen. A bizottság ezért a következő uniós költségvetésben is kiemelt szerepet szán a közös agrárpolitikának és a kohéziós politikának – mondta a biztos, kiemelve, hogy
a KAP kulcsszerepet játszik Európa élelmiszer-önrendelkezésében, különösen a jelenlegi geopolitikai feszültségek közepette.
A gazdák nemcsak élelmiszert termelnek, hanem a környezet megőrzéséért is aktívan tesznek, ezért olyan uniós politikára van szükség, amely egyszerre támogatja a környezeti és társadalmi célokat, valamint biztosítja a vidéki térségek fejlődését – emelte ki.
A közös agrárpolitika feladatai
A KAP-nak
- tisztességes jövedelmet kell nyújtania a gazdáknak,
- megfizethető élelmiszert a fogyasztóknak, és
- tiszteletet kell mutatnia a környezet iránt
– fogalmazott. Hansen beszélt a KAP egyszerűsítésének szükségességéről is. Szerinte az uniós agrárpolitika egyszerűsítése már kijelölte a jövő irányát. A cél az, hogy a gazdák már a következő évben érzékeljék az intézkedések hatását, ezért csökkentették az átfedő követelményeket, és dolgozak a zöldenergia-politika végrehajtásán is.
A támogatásoknak azokhoz kell eljutniuk, akik ténylegesen mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, és hozzájárulnak az élelmiszer-biztonsághoz és a környezet védelméhez
– emelte ki.
Az éghajlati és geopolitikai kockázatok fényében az EU-nak megbízható biztonsági hálót kell fenntartania a gazdák számára, hogy csökkentse a mezőgazdaság és az élelmiszeripar sérülékenységét.
Magyar Péter, a Tisza párt EP-képviselője a vitában hangsúlyozta: pártja kizárólag olyan bizottsági javaslatot tud támogatni, amely előmozdítja a magyar mezőgazdaság fejlődését és fenntarthatóságát. Magyar szerint elvárás, hogy az Európai Unió megvédje a magyar gazdákat a rossz minőségű, sokszor szennyezett külföldi termékek beáramlásától. A politikus bírálta a magyar kormányt is, amely szerinte „hűbéri típusú, elavult agrármodellt” működtet. Leszögezte: a Tisza csak olyan uniós javaslatot támogat, amely tartalmaz önálló mezőgazdasági alapot, fenntartja a területalapú támogatási rendszert, és elegendő forrást biztosít a fenntarthatóság és a versenyképesség erősítésére.
Az ukrán csatlakozás a háttérben?
Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője szerint „brutális tervekről” lehet hallani, a Politico uniós ügyekkel foglalkozó hírportál információi szerint az agrártámogatások akár 20 százalékos csökkentése is tervben van, hogy fedezni lehessen az ukrán csatlakozás költségeit, illetve a korábban felvett uniós hitelek törlesztését, amit korábban félreszámoltak.
Hiába hangzanak jól a kifejezések – mint a célzott támogatás, a méltányosság –, mind tudjuk, hogy ez azt jelenti: sokan elesnek majd attól a támogatástól, amit eddig kaptak – figyelmeztetett. Dömötör szerint nem véletlen, hogy a konkrét javaslatokat csak az ülésszak vége után hozzák nyilvánosságra, hogy elkerüljék a nyílt vitát. Dömötör Hansen biztoshoz fordulva, rákérdezett: igaz-e hogy megszorításokat terveznek, és ha igen, milyen mértékben?
