BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Több mint két évtizedet léphet előre a hazai agrárium - Történelmi lehetőség: 21 évnyi fejlődést hozhat a következő 7 év

Több mint 5651 milliárd forintot fordít Magyarország az agrárium fejlesztésére a Közös Agrárpolitika új ciklusában – közölte Nagy István agrárminiszter a szövetkezeti napon. A források elosztásakor kiemelt hangsúlyt kap a fiatal gazdák támogatása, a vízgazdálkodás, valamint az ökológiai és állattartási beruházások.

A KAP stratégiai tervben több mint 5651 milliárd forintot fordítanak az ágazatra, ezen belül ennek az összegnek mintegy 55 százalékát, 3153,6 milliárd forintot agrár-vidékfejlesztésre – mondta Nagy István agrárminiszter a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) által szervezett szövetkezeti napon. Szerinte a magyar agrárium ezzel olyan lehetőséghez jut, amellyel ebben a hétéves ciklusban 21 évet tud előrelépni, és ledolgozhatja a korábbi években „összeszedett” hátrányát. Ezekre a támogatásokra az ágazat minden szereplőjének úgy kell tekintenie, mint befektetésekre – hangsúlyozta.

szövetkezeti nap, Nagy István
A szövetkezeti nap jó alkalom, hogy felhívják a figyelmet  az összefogás szükségességére / Fotó: Nagy István / Facebook

A jó befektetések ismérvei a pénzügyi megalapozottság, a hozzáadott érték növelése, a hatékonyság javítása és a versenyképesség fokozása, az agrártárca pedig ezekre fókuszált a pályázatok kiírásánál és a támogatások odaítélésénél is – nyomatékosította. A stratégiai terv keretében már 46 pályázati felhívást tettek közzé, összesen 1502 milliárd forint pályázati forrással. Ezek zömmel

  • a kertészeti ágazatra,
  • az állattartókra,
  • az agrár-környezetgazdálkodást vagy ökológiai gazdálkodást folytatókra,
  • az élelmiszer- és feldolgozóipari szereplőkre, valamint
  • a fiatal gazdálkodókra 

vonatkoztak. A miniszter elmondta, hogy a KAP stratégiai terv II. pillére (vagyis a vidékfejlesztés) keretében már 1916 milliárd forint támogatás odaítéléséről döntöttek, ami több mint 63 ezer nyertes pályázatot jelent. Folyamatosak a kifizetések is:

június végéig 383 milliárd forintot fizettek ki a benyújtott kérelmek alapján.

Szövetkezeti nap az összefogásért

A közelmúltban meghirdetett pályázatok közül kiemelte, hogy a Fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatása címén 79 milliárd forint áll a fiatal gazdálkodók rendelkezésére, amiből 39 milliárd forint a fiatal gazdák indulását támogatja a generációs megújulás érdekében, illetve 40 milliárdos keretösszeggel segíti a fiatal gazdák beruházásainak megvalósulását. Egy-egy nyertes pályázó részére 40 ezer eurónak megfelelő forintösszeget és akár plusz 75 millió forintot biztosít az agrártárca.

Mint mondta, a legnagyobb beruházási pályázatokat – amelyeket összesen 500 milliárd forint keretösszeggel hirdettek meg – már lezárták. Összesen mintegy hétezer támogatási kérelem érkezett be, több mint 1800 milliárd forint támogatási igénnyel. 

Átlagosan mintegy háromszoros a túljelentkezés, de az állattartó telepek fejlesztésének támogatásának, illetve a feldolgozó üzemek komplex fejlesztésének keretét ötszörösen igényelték túl.

A pályázati sikerek között említette agrár-környezetgazdálkodási kifizetéseket és az ökológiai gazdálkodás támogatását, amelyekre mintegy 190 milliárd, illetve 70 milliárd forint jut éves szinten az érintett gazdálkodók számára, ha minden vállalást teljesítenek a támogatási időszak során. Az agrár-környezetgazdálkodásnál 1,5 millió hektár területről és 19 300 támogatott kérelemről beszélhetünk, míg az ökológiai gazdálkodás esetében 330 ezer hektárról és 5600 sikeres pályázatról.

Kulcsszerepben a vízgazdálkodás

A miniszter beszélt arról is, hogy a mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell az éghajlatváltozás jelentette kihívásokhoz, és meg kell őriznie a hazai termőföldek értékét és termőképességét a jövő generációi számára is. A kormány ezért elkötelezett a felelős és fenntartható mezőgazdasági vízgazdálkodás megteremtése mellett – jelentette ki.

Nagy István kitért arra is, hogy háborúk és a járványok korát éljük, az elmúlt fél évben ráadásul számos állategészségügyi kihívással is meg kellett megbirkózni: afrikai sertéspestis, madárinfluenza, a kiskérődzők pestise, lóherpesz, illetve a ragadós száj- és körömfájás – sorolta.

A MOSZ által szervezett szövetkezeti nap célja, hogy felhívja tagjai figyelmét a szövetkezés szükségességére, az abból rejlő lehetőségek és összefogás fontosságára. Az érdekképviselet elődje – a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa (TOT) 1971-ben csatlakozott a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségéhez, azóta ünnepli minden évben a szövetkezeti napot.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.