BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Svédország 2000 kilométeres hatótávú rakétákat fejleszt, hogy megrettentse Oroszországot: Taurust kapnak a Gripenek

A bejelentés szerint új rakétákra, föld-levegő rendszerekre és csúcstechnológiás eszközökre is telik Stockholm felhizlalt védelmi költségvetéséből. Pal Jonson szerint az ukrajnai háború rákényszeríti a svédeket, hogy gyorsabban és nagyobbat fejlesszenek, mint valaha.

A svéd védelmi minisztérium keddi közleménye szerint a hadsereg 3,5 milliárd korona értékben kíván új felszereléseket beszerezni. A tervek között szerepel kétmilliárd koronányi IRIS-T SLS föld-levegő rakéta, valamint 1,5 milliárd koronányi jármű a bevetésükhöz.

Berlin Security Conference 2025 pal jonson svédország
Pal Jonson svéd védelmi miniszter szerint az ukrajnai háború rákényszeríti az országot, hogy gyorsabban és nagyobbat fejlesszenek, mint valaha / Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

Pal Jonson védelmi miniszter hangsúlyozta:

Az ukrajnai háború azt mutatja, hogy Oroszország folyamatosan fejleszti nagy hatótávolságú rakétáit és drónjait. Svédországnak lépnie kell a védelmi képességek növelésében.

A svéd légierő már megrendelte a svéd-német gyártmányú, 500 kilométeres hatótávolságú Taurus manőverező robotrepülőgépeket a Gripenekhez, és további eszközbeszerzéseket is terveznek. A hadsereg jelentése szerint 2000 kilométeres hatótávolságú rakétákra lenne szükség ahhoz, hogy az ellenséges vonalak mögötti katonai és kritikus infrastruktúrát is elérjék.

A svéd Saab cég megerősítette, hogy mintegy 2,1 milliárd korona értékű megrendelést kapott érzékelőkre, vezérlő- és irányító rendszerekre. A szállítások várhatóan 2027 és 2028 között indulnak.

Svédország a NATO élére akar állni

Stockholm a 2022-es ukrajnai háború és a NATO-csatlakozás után jelentősen növelte védelmi kiadásait: a következő tíz évben összesen 300 milliárd koronát tervez fordítani hadereje megerősítésére. A cél világos: a skandináv ország elrettentőerővel bíró, megbízható katonai szereplő akar lenni a régióban.

Malmer Stenergard svéd külügyminiszter rámutatott, hogy az északi és balti államok aránytalan terhet viselnek Ukrajna támogatásában, miközben más NATO-tagállamok nem járulnak hozzá kellő mértékben.

Stenergard szerint az északi országok nem tudják egyedül vállalni a finanszírozást, és sürgeti, hogy az EU használja fel a Belgiumban lévő befagyasztott orosz jegybanki vagyon kamatait Ukrajna támogatására.

Csúnyán rádörrentek az északiak Európára Ukrajna miatt, talán a korrupció bántja a szemüket? Nem, egészen más

Nem lehet, hogy csak az északi és a balti országok fizetik Ukrajnát, míg mások csak lapulnak. Azonban a svédek szerint Európának nincs más választása, mint a támogatás folytatása.

 

 

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.