Selyemcukorkákkal igyekeznek megnyerni a befektetők kegyeit a bankok, kifulladóban a részvénypiaci rali
Az európai bankok kedvezményekkel igyekeznek visszacsábítani befektetőiket, és feljebb tornázni részvényárfolyamaikat – kifulladni látszik az európai bankrali a tőzsdéken.
A francia BNP Paribas és a Société Générale múlt héten jelentette be, hogy felgyorsítja részvény-visszavásárlási programjait, a vártnál korábban összesen 2,15 milliárd eurót juttatva a befektetőknek.
A Deutsche Bank szintén új célokat jelentett be a múlt héten, vállalva, hogy 2028-ig magasabb megtérülést és kifizetéseket biztosít a részvényeseknek, valamint gyorsabb növekedést és alacsonyabb költségeket ér el.
Kifulladni látszik az európai bankok ralija
A bejelentések sora nem meglepő módon akkor érkezett, amikor az európai bankrészvények elmúlt két évben látott ralija gyengülni kezdett, és a befektetők elkezdtek kiábrándulni a szektorból. Az Euro Stoxx Banks index, amely az eurózóna legnagyobb hitelezőinek árfolyam-alakulását követi, az elmúlt három hónapban stagnált, miután január és augusztus közepe között több mint 60 százalékkal emelkedett.
A befektetők és a bankvezérek egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy az európai bankszektor nehezebb időszak elé néz; a várhatóan csökkenő jegybanki kamatszint erős nyomást helyez a nettó kamatmarzsokra – a hitelezés jövedelmezőségének kulcsfontosságú mutatójára, amelyet az elmúlt években a magasabb kamatok támogattak.
- A bankok a betéti kamatokat sokkal lassabban és kisebb mértékben tudják csökkenteni, mint a hitelkamatokat, ezért a két kamat közötti különbség – a kamatmarzs – szűkül, ha csökken az általános kamatszint.
- Ennek hátterében az áll, hogy a kereskedelmi bankok hitelei sokszor referenciakamatokhoz kötődnek, ilyenek például a bankközi kamatlábak.
- Így ha csökken a jegybanki alapkamat vagy az általános kamatszin, akkor a változó kamatozású hitelek kamata automatikusan csökken,
- ráadásul az új hitelek kamata is alacsonyabban indul, vagyis a bank kevesebb kamatot kap a kihelyezett hitelek után.
Brutális év jön jövőre
Ian Horn, a Muzinich & Co portfóliókezelője a Financial Timesnak elmondta, hogy a bankszektor forráshoz jutási költségei különösen vonzók voltak 2023-ban és 2024-ben, ám hozzátette:
Ha a mai helyzetet nézzük, ennek az értéknek a nagy része eltűnt, különösen Európában. Az értékeltségek már nem olyan vonzók, és az amerikai bankok kezdenek jobb formában lenni, mint tengeren túli szektortársaik.
Miután évekig küzdöttek azért, hogy részvényeiket legalább az eszközeik könyv szerinti értékének megfelelően árazzák, olyan hitelezők, mint a Banco Santander, az Intesa Sanpaolo és az UniCredit ma már 1,3–1,5-szeres könyv szerinti értéken forognak az S&P Global adatai szerint. A spanyol BBVA részvényei pedig akár az 1,8-szeres könyv szerinti értéket is elérik.
Andrea Orcel, az olasz UniCredit vezérigazgatója – aki legalább 9,5 milliárd eurós kifizetést ígért visszavásárlások és osztalék formájában a 2025-ös pénzügyi évre – arra is figyelmeztetett, hogy a piac talán túlzottan optimistává vált az európai bankok kilátásaival kapcsolatban.
A jövő év az európai bankok számára nehezebb lesz
– mondta Orcel. A nettó kamatbevétel brutálisan kisebb lesz, mint amire számítanak – tette hozzá.
Természetes szelekció
Frank Wedekind, a William Blair Investment Management globális részvényelemzője elmondta, hogy immár erősen szelektál az európai bankrészvények között.
Öt évig túlsúlyoztam az európai bankokat. Most már sokkal válogatósabb vagyok. Amikor fogynak a tartalékok, érdemes szelektálni
– mondta.
A szelekcióra jellemző, hogy a BNP az idén az egyik legrosszabbul teljesítő nagy európai bankrészvény volt a szudáni menekültekhez kapcsolódó jogi problémák és a hazai politikai zűrzavar miatt. A francia bank még tavaly júniusban is az eurózóna legértékesebb bankja volt a piaci kapitalizáció alapján, mára azonban jócskán lemaradt a spanyol Banco Santander és a BBVA, valamint az UniCredit és az Intesa Sanpaolo mögött. Joseph Dickerson, a Jefferies elemzője szerint
a BNP új tőkecélja és részvény-visszavásárlási programja erődemonstrációnak számít, és jelentős fordulópontot hozhat a befektetői megítélésben.
A Deutsche Bank frissített céljai viszont nem nyűgözték le a befektetőket: a részvények több mint 3 százalékot estek a bejelentés napján, és több mint 7 százalékot a múlt hét során – bár a német bank részvénye így is 75 százalékkal erősödött az idei évben.
Akad még optimista elemző is
Van azonban, aki továbbra is optimista a szektorral kapcsolatban. Andrew Stimpson, a Keefe, Bruyette & Woods közgazdásza úgy véli, hogy a bankok „a következő évekre nézve mind meglehetősen jó feltételekkel számolnak”.
A hitelnövekedés visszatért, a kétszázalékos EKB-kamatok a »mézédes zónában« vannak, és a hozamgörbe emelkedő
– tette hozzá. „Az is valószínűtlennek tűnik, hogy komoly eszközminőségi probléma alakuljon ki a bankoknál, mivel a hitelnövekedés évek óta gyenge” – mondta.
