Sorscsapás: elapadt a magyar vármegye leghíresebb forrása, kiszáradhat egy tó – megszólalt az erdészet

Kiszáradt a Zselic egyik legismertebb forrása, a Dugás-kút, amely nemcsak a kirándulók kedvelt célpontja, hanem a Ropolyi-tó vízutánpótlásában is fontos szerepet játszik. A tó vízszintje mostanra aggasztóan lecsökkent, a mederben alig maradt víz, ami a környék élővilágát és a természetjárók élményét is veszélyezteti.

A Sefag Zrt.-től kapott tájékoztatás szerint a forrás elapadásának oka az elmúlt hónapok csapadékhiánya. Kovácsné Kiss Zita, a társaság Vadgazdálkodási és Turisztikai Osztályának kommunikációs referense a Sonline-nak elmondta: 

de a Ropolyi-tó esetében nyáron ez nem okoz azonnali problémát, mivel a tó záportározóként is működik.

A szakemberek ugyanakkor folyamatosan mérik a csapadék- és talajnedvesség-adatokat, és bíznak abban, hogy az őszi esők visszahozzák a vizet a forrásba. Nem ez az első alkalom, hogy a Dugás-kút kiszárad: korábban is előfordult már hasonló, majd a bővebb csapadék hatására ismét megjelent a víz.

A kőből rakott, boltíves foglalatáról és egykor fadongás medencéjéről ismert Dugás-kút különleges látványosságnak számított a térségben, nevét is a dongás vízgyűjtőről kapta. A közelben fekvő Ropolyi-tó pedig a Zselic egyik legszebb kirándulóhelye, ahol stégek, pihenőházak és tanösvények fogadják a látogatókat. A tó drasztikus apadása azonban nemcsak a természet értékeit, hanem a turisták élményét is csökkenti.

A természetbarátok most abban bíznak, hogy a következő hónapokban érkező esők újra életre keltik a forrást, és a Zselic egyik ékköve ismét teljes pompájában várhatja a látogatókat.

Kiszáradhat a Zagyva: Szolnokon már lényegében eltűnt

A Zagyva folyó vízhozama az elmúlt években drasztikusan visszaesett. A szolnoki szakaszon a medret zöld növényzet borítja, a folyó medre szinte teljesen kiszáradt , vagy csak néhány centiméternyi víz csordogál benne. Mindez a tartós aszály és a szokatlanul kevés csapadék következménye, amit a klímaváltozás váltott ki. Ráadásul a mezőgazdasági területeken sok bomló anyag kerül a folyó medrébe, ami serkenti a növényi vegetáció fejlődését. Urbán Sándor, a Jászkun Természetvédelmi Szervezet elnöke a lapnak elmondta: a vízben lévő növényzet elhal és bomlik, ami a meder feltöltődéséhez vezet. A folyamat sebessége kiszámíthatatlan, mert minél sekélyebb a víz, annál gyorsabban zajlik le.