Minimálbér 2026: a vállalkozók befeszültek, de lehet, hogy mégis a szakszervezeteknél pattog a labda
Szinte biztosan nagyobb lesz 1 százaléknál az eltérés a tavalyi bérmegállapodásban rögzített makrogazdasági értékekben, ezért kötelezően újra kell tárgyalni a minimálbér-megállapodást – mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője. Hetek óta zajlanak az egyeztetések a Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) résztvevői között. Bár a harmadik negyedéves GDP-adatokra még várni kell, az első két negyedév számai alapján már most jól látszik, hogy nem sikerül tartani a tavalyi bérmegállapodást, azaz bizonytalanná vált, hogy mekora lesz a minimálbér 2026-ban.
Minimálbér 2026: jóval nagyobb lesz az eltérés, mint sejteni lehetett
A helyzet megértéséhez érdemes felidézni a tavalyi eseményeket. A VKF keretében a vállalkozók, a szakszervezet és a kormány képviselői abban állapodtak meg, hogy 2016 után után többéves, ezúttal hároméves megállapodást kötnek, így
- 2025-nen 9,
- 2026-ban 13,
- 2027-ben pedig 14 százalékkal emelkedik a minimálbér,
- miközben a garantált bérminimumról évente döntenek.
A béralku azonban tartalmazott egy korrekciós mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos esetekben újratárgyalják a megállapodást. Ha az egyes gazdasági mutatók (GDP, bruttó átlagkereset, infláció) összesített mértéke eltér a megállapodásban rögzített értékektől pozitív vagy negatív irányban 1 százalékkal, akkor a VKF tagjainak újra kell tárgyalniuk a minimálbérről.
Nagy Márton közvetlenül a második negyedéves GDP-adatok közlése előtt tartott háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy ezek közül a bérdinamikában nincsen eltérés, mivel a bruttó átlagkereset az év első öt hónapjában 9 százalékkal emelkedett, az infláció és a GDP már nagyobb probléma.
A kormány eredetileg 3,2 százalékos inflációval és 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel tervezett, és erre épült maga a bérmegállapodás is.
Ehhez képest idén 4,7 százalékos inflációval és csak 1 százalékos GDP-bővüléssel kalkulált, amelyek alapján akkor úgy számolt, hogy a gazdasági növekedés 2,4 százalékkal lehet alacsonyabb a megállapodásban rögzített értéknél, az infláció pedig 1,5 százalékponttal lesz magasabb, így az eltérés 0,9 százalékos, azaz alatta marad az 1 százaléknak. Tehát ha jogilag nem is, de gazdaságilag újra kell tárgyalni megállapodást. Csakhogy azóta a Magyar Nemzeti Bank is azt valószínűsíti a szeptemberi inflációs jelentésében, hogy idén 0,6 százalékos lehet a gazdasági növekedés.
Egyelőre azt látjuk, hogy lesz kötelező tárgyalás, az első két negyedév adata alapján az eltérés 1,4 százalékos
– mondta Mészáros Melinda, aki hozzátette, hogy ha a vállalkozók megkapják a kormánytól a segítséget adócsökkentés és egyéb adókönnyítések formájában, abban az esetben a szakszervezetek nem látják indokoltnak, hogy eltérjenek az eredeti pályától. Azaz szeretnék fenntartani a 13 százalékos minimálbér-emelést, és mellette egy két számjegyű garantáltbérminimum-emelést.
Vállalkozók: ez egy másik makropálya, kevés lesz a szocho csökentése
Nagyon nagy hibákat lehet elkövetni egy erőszakos bérfejlesztéssel – ezt mondta a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, aki szerint az alapvető gond, hogy nem állnak fenn a hároméves bérmegállapodásban rögzített feltételek, a makropálya ugyanis gyökeresen eltér attól, amivel korábban számoltak. Tavaly kitűztek egy pályát 3,4–4,2 százalékos gazdasági növekedéssel, ehhez képest idén 0,6 százalékos, jövőre pedig csak 2,8 százalékos lehet a GDP-bővülés.
Szerinte, ha minden feltétel lejjebb zuhan, nem lehet reálisan azt várni, hogy 13 százalékkal emelkedjen a minimálbér.
Erre a helyzetre jelenthet megoldást a szociális hozzájárulási adó csökkentésének kormányzati terve, illetve egyéb adókönnyítések. De Perlusz László szavai alapján lehet, hogy ez se lesz elegendő, hogy meggyőzze a vállalatokat arról, hogy tartsák magukat az eredeti megállapodáshoz.
Tud segíteni, de nem azon, hogy 13 százalékkal emeljünk, hiszen nem egy százalékkal zuhant az összes többi feltétel, hanem lényegesen nagyobb mértékben
– mondta a VOSZ főtitkára, aki szerint a szocho csökkentése nem azt jelenti, hogy az eredeti bérpálya szerint folytathatják a béremeléseket, hanem hogy nem kell annyival visszavenni a bérfejlesztést, mint amit a gazdasági stagnálás indokolna. Ezzel együtt nagyon nagyra értékelik, hogy a kormány nem zárkózott el tőle, ami Perlusz szerint azt mutatja, hogy a kormány is érzékeli, hogy ez a gazdasági helyzet nem ugyanaz, mint ami tavaly novemberben volt, a bérmegállapodás aláírásakor.
Lehet, hogy mégis a szakszervezeteknél pattog a labda?
Mészáros Melinda ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a kötelező tárgyalásnak van egy kötelező korrekciós eleme. Ha ugyanis a tárgyaló felek nem tudnak megegyezni, akkor automatikus korrekció lép életbe. Ez 1,4 százalékos eltérés esetében azt jelentené, hogy annyival kellene a minimálbér-emelést csökkenteni.
Tehát legrosszabb esetben is 11,6 százalékkal, kerekítve 12 százalékkal kellene emelni. Azaz a vállalkozói oldalnak nincs elég mozgástere ahhoz, hogy ennél kisebb emelést harcoljon ki.
A liga vezetője szerint ezért a megállapodási kényszer is inkább a vállalkozói oldalon van, annál is inkább, mert sokkal nagyobb kérdés – és itt várható a legnagyobb vita a felek között – a garantált bérminimum emelése. A vállalkozók gyakorlatilag hallani se akarnak arról, hogy jövőre két számjegyű mértékben emelkedjen, a kigazdálkodása ugyanis sokkal nagyobb teher, és jóval több munkavállalót érint, mint a minimálbér. Nagyságrendileg 700-750 ezer azok száma Magyarországon, akik a szakmunkás-minimálbért kapják, ráadásul a gazdaság teljesítőképességétől is sokkal jobban függ. Viszont korábban a vállalkozói oldal vetette fel, hogy nominálisan azonos mértékben emelkedjen a két bérelem. Korábban lapunknak nyilatkozó, a tárgyalásokra közelre rálátó forrásunk azt mondta, hogy maximum 8-9 százalékkal növekedhet 2026-ban.
Jövőre ezer euró lehet a garantált bérminimum, kétezer az átlagkereset
A tavalyi bérmegállapodás 2016 után lett ismét többéves, aminek értelmében január elsejétől a minimálbér 9 százalékkal, bruttó 290 800 forintra emelkedett. Így, ha tartják magukat a felek az eredeti menetrendhez, akkor
- 2026-ban 13 százalékkal, bruttó 328 600 forintra,
- 2027-ben további 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedik.
- A garantált bérminimumról, ahogy említettük, évente döntenek, enne mértéke idén 348 800 forint.
Tehát egy 10 százalékos emeléssel 383 680 forintra nőhetne, amivel a szakmunkás-minimálbér kvázi elérné az ezer eurót. Persze ehhez az is kell, hogy kitartson a forint elmúlt hónapokban látott lendülete. De nem csak ezt a célt sikerülne teljesíteni. Egy ekkora emelés után szinte biztosra lehetne venni, hogy a bérdinamika 10 százalék fölé gyorsul, ebben az esetben pedig a mostani, 704 ezer forintos bruttó átlagkereset könnyen elérné a 780 ezer forintot. Ez már a kétezer eurós határ megközelítését jelentené.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.