Minimálbér 2026: a vállalkozók befeszültek, de lehet, hogy mégis a szakszervezeteknél pattog a labda
Szinte biztosan nagyobb lesz 1 százaléknál az eltérés a tavalyi bérmegállapodásban rögzített makrogazdasági értékekben, ezért kötelezően újra kell tárgyalni a minimálbér-megállapodást – mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője. Hetek óta zajlanak az egyeztetések a Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) résztvevői között. Bár a harmadik negyedéves GDP-adatokra még várni kell, az első két negyedév számai alapján már most jól látszik, hogy nem sikerül tartani a tavalyi bérmegállapodást, azaz bizonytalanná vált, hogy mekora lesz a minimálbér 2026-ban.
Minimálbér 2026: jóval nagyobb lesz az eltérés, mint sejteni lehetett
A helyzet megértéséhez érdemes felidézni a tavalyi eseményeket. A VKF keretében a vállalkozók, a szakszervezet és a kormány képviselői abban állapodtak meg, hogy 2016 után után többéves, ezúttal hároméves megállapodást kötnek, így
- 2025-nen 9,
- 2026-ban 13,
- 2027-ben pedig 14 százalékkal emelkedik a minimálbér,
- miközben a garantált bérminimumról évente döntenek.
A béralku azonban tartalmazott egy korrekciós mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos esetekben újratárgyalják a megállapodást. Ha az egyes gazdasági mutatók (GDP, bruttó átlagkereset, infláció) összesített mértéke eltér a megállapodásban rögzített értékektől pozitív vagy negatív irányban 1 százalékkal, akkor a VKF tagjainak újra kell tárgyalniuk a minimálbérről.
Nagy Márton közvetlenül a második negyedéves GDP-adatok közlése előtt tartott háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy ezek közül a bérdinamikában nincsen eltérés, mivel a bruttó átlagkereset az év első öt hónapjában 9 százalékkal emelkedett, az infláció és a GDP már nagyobb probléma.
A kormány eredetileg 3,2 százalékos inflációval és 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel tervezett, és erre épült maga a bérmegállapodás is.
Ehhez képest idén 4,7 százalékos inflációval és csak 1 százalékos GDP-bővüléssel kalkulált, amelyek alapján akkor úgy számolt, hogy a gazdasági növekedés 2,4 százalékkal lehet alacsonyabb a megállapodásban rögzített értéknél, az infláció pedig 1,5 százalékponttal lesz magasabb, így az eltérés 0,9 százalékos, azaz alatta marad az 1 százaléknak. Tehát ha jogilag nem is, de gazdaságilag újra kell tárgyalni megállapodást. Csakhogy azóta a Magyar Nemzeti Bank is azt valószínűsíti a szeptemberi inflációs jelentésében, hogy idén 0,6 százalékos lehet a gazdasági növekedés.
Egyelőre azt látjuk, hogy lesz kötelező tárgyalás, az első két negyedév adata alapján az eltérés 1,4 százalékos
– mondta Mészáros Melinda, aki hozzátette, hogy ha a vállalkozók megkapják a kormánytól a segítséget adócsökkentés és egyéb adókönnyítések formájában, abban az esetben a szakszervezetek nem látják indokoltnak, hogy eltérjenek az eredeti pályától. Azaz szeretnék fenntartani a 13 százalékos minimálbér-emelést, és mellette egy két számjegyű garantáltbérminimum-emelést.
Vállalkozók: ez egy másik makropálya, kevés lesz a szocho csökentése
Nagyon nagy hibákat lehet elkövetni egy erőszakos bérfejlesztéssel – ezt mondta a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, aki szerint az alapvető gond, hogy nem állnak fenn a hároméves bérmegállapodásban rögzített feltételek, a makropálya ugyanis gyökeresen eltér attól, amivel korábban számoltak. Tavaly kitűztek egy pályát 3,4–4,2 százalékos gazdasági növekedéssel, ehhez képest idén 0,6 százalékos, jövőre pedig csak 2,8 százalékos lehet a GDP-bővülés.
Szerinte, ha minden feltétel lejjebb zuhan, nem lehet reálisan azt várni, hogy 13 százalékkal emelkedjen a minimálbér.
Erre a helyzetre jelenthet megoldást a szociális hozzájárulási adó csökkentésének kormányzati terve, illetve egyéb adókönnyítések. De Perlusz László szavai alapján lehet, hogy ez se lesz elegendő, hogy meggyőzze a vállalatokat arról, hogy tartsák magukat az eredeti megállapodáshoz.
Tud segíteni, de nem azon, hogy 13 százalékkal emeljünk, hiszen nem egy százalékkal zuhant az összes többi feltétel, hanem lényegesen nagyobb mértékben
– mondta a VOSZ főtitkára, aki szerint a szocho csökkentése nem azt jelenti, hogy az eredeti bérpálya szerint folytathatják a béremeléseket, hanem hogy nem kell annyival visszavenni a bérfejlesztést, mint amit a gazdasági stagnálás indokolna. Ezzel együtt nagyon nagyra értékelik, hogy a kormány nem zárkózott el tőle, ami Perlusz szerint azt mutatja, hogy a kormány is érzékeli, hogy ez a gazdasági helyzet nem ugyanaz, mint ami tavaly novemberben volt, a bérmegállapodás aláírásakor.
Lehet, hogy mégis a szakszervezeteknél pattog a labda?
Mészáros Melinda ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a kötelező tárgyalásnak van egy kötelező korrekciós eleme. Ha ugyanis a tárgyaló felek nem tudnak megegyezni, akkor automatikus korrekció lép életbe. Ez 1,4 százalékos eltérés esetében azt jelentené, hogy annyival kellene a minimálbér-emelést csökkenteni.
Tehát legrosszabb esetben is 11,6 százalékkal, kerekítve 12 százalékkal kellene emelni. Azaz a vállalkozói oldalnak nincs elég mozgástere ahhoz, hogy ennél kisebb emelést harcoljon ki.
A liga vezetője szerint ezért a megállapodási kényszer is inkább a vállalkozói oldalon van, annál is inkább, mert sokkal nagyobb kérdés – és itt várható a legnagyobb vita a felek között – a garantált bérminimum emelése. A vállalkozók gyakorlatilag hallani se akarnak arról, hogy jövőre két számjegyű mértékben emelkedjen, a kigazdálkodása ugyanis sokkal nagyobb teher, és jóval több munkavállalót érint, mint a minimálbér. Nagyságrendileg 700-750 ezer azok száma Magyarországon, akik a szakmunkás-minimálbért kapják, ráadásul a gazdaság teljesítőképességétől is sokkal jobban függ. Viszont korábban a vállalkozói oldal vetette fel, hogy nominálisan azonos mértékben emelkedjen a két bérelem. Korábban lapunknak nyilatkozó, a tárgyalásokra közelre rálátó forrásunk azt mondta, hogy maximum 8-9 százalékkal növekedhet 2026-ban.
Jövőre ezer euró lehet a garantált bérminimum, kétezer az átlagkereset
A tavalyi bérmegállapodás 2016 után lett ismét többéves, aminek értelmében január elsejétől a minimálbér 9 százalékkal, bruttó 290 800 forintra emelkedett. Így, ha tartják magukat a felek az eredeti menetrendhez, akkor
- 2026-ban 13 százalékkal, bruttó 328 600 forintra,
- 2027-ben további 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedik.
- A garantált bérminimumról, ahogy említettük, évente döntenek, enne mértéke idén 348 800 forint.
Tehát egy 10 százalékos emeléssel 383 680 forintra nőhetne, amivel a szakmunkás-minimálbér kvázi elérné az ezer eurót. Persze ehhez az is kell, hogy kitartson a forint elmúlt hónapokban látott lendülete. De nem csak ezt a célt sikerülne teljesíteni. Egy ekkora emelés után szinte biztosra lehetne venni, hogy a bérdinamika 10 százalék fölé gyorsul, ebben az esetben pedig a mostani, 704 ezer forintos bruttó átlagkereset könnyen elérné a 780 ezer forintot. Ez már a kétezer eurós határ megközelítését jelentené.
