Otthon Start program: kiderült, hányan vennék fel a lakáshitelt – megdöbbentő számokat mutat a kutatás

A felnőtt korú népesség 8,2 százaléka tervez részt venni az Otthon Start programban a következő fél évben (2025. szeptember – 2026. február). Ezen belül 3,7 százalék szerint ez nagyon valószínű, míg további 4,4 százalék kisebb valószínűséggel tervezi ugyanezt. A fennmaradó 91,8 százalék nem kíván élni a hitellel, vagy semleges e kérdésben – derül ki a GKI szeptember elején, ezerfős mintán végzett reprezentatív lakossági felmérésének eredményéből.

Az elemzés szerint amennyiben csak a „nagyon valószínű” választ jelölőkről feltételezzük, hogy valóban fel fogják venni a hitelt, akkor 135 ezer körül alakulhat a programban részt vevő háztartások száma a következő fél évben. Ha a „kissé valószínű” kategóriát jelölők fele veszi fel a támogatást, a támogatotti kör az előzőekkel együtt 205 ezer lehet. Összehasonlításképp tavaly összesen 127 ezer lakástranzakció történt.

Ők érdeklődnek leginkább a lakáshitelek iránt

A kutatás eredményei szerint a Budapesten élők nagyobb arányban tervezik felvenni a lakáshitelt (12 százalék), mint az ország többi részén lakók (6–8 százalék). Élesek a különbségek a foglalkoztatási kört tekintve is: legnagyobb arányban a vállalkozók (19 százalék) terveznek élni a támogatással, de rendkívül magas a közép- és felső vezetők aránya is (15 százalék). Ez a két foglalkoztatási kör persze jellemzően nem a pályakezdő fiatalokra jellemző.

• Az irodai, szellemi munkakörben dolgozó beosztottak 14 százaléka,
• a fizikai dolgozók mindössze 6 százaléka tervezi felvenni az Otthon Start hitelt.

A program nagy népszerűségnek örvend a fiatalabb generációk körében, ám szép számmal tervezik az állami támogatás kihasználását a középkorúak is.

A 18–29 évesek 5 százaléka a „nagyon valószínű”, míg további 10 százaléka a „kissé valószínű” lehetőséget jelölte meg. Kirívóan nagy a korosztályban a bizonytalanok aránya (30 százalék). Ez is jól mutatja, hogy a fiatal felnőttek az Otthon Start miatt új helyzetben találták magukat: sokuknak korábban nem fordult meg a fejében a lakásvásárlás, ám most már mintegy „nézelődőként” jelen vannak a piacon.

A 30–39 évesek közel ugyanolyan arányban (14 százalék) terveznek élni a támogatással, mint a fiatalabbak, miközben a 40–59 éveseknél alacsonyabb a pozitív választ adók aránya (6–8 százalék). A 60 év fölöttiek – részben hitelbírálati nehézségek miatt – elenyésző arányban terveznek részt venni a programban.

Összegzésként elmondható, hogy az Otthon Start program iránti érdeklődés széles társadalmi rétegeket mozgat meg, különösen a fiatalabb korosztályokat, a fővárosban élőket, valamint a vállalkozói és vezetői köröket. A következő fél évben akár 135–205 ezer háztartás is igénybe veheti a támogatást, ami a lakáspiaci forgalom érdemi bővülését vetíti előre. A bizonytalan fiatalok tömeges belépése új keresleti hullámot indíthat, ami nemcsak az ingatlanárakra, hanem a program költségvetési vonzataira is nagy hatással lehet.

Otthon Start program: kiderült, mekkora hitelre elég az átlagbér – fontos dologra figyelmeztet a szakértő

Az átlagbér is elég lehet az Otthon Start programban való részvételre. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, 2025. júliusi kereseti adatai szerint a nettó átlagkereset Magyarországon 479 500 forintra emelkedett. Ebből a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adósságfék-szabályozása szerint 10 éves vagy hosszabb kamatperiódusú jelzáloghitel esetében a jövedelem legfeljebb 50 százaléka, vagyis 239 750 forint fordítható hiteltörlesztésre. A Money.hu friss elemzésében azt vizsgálta, mekkora 3 százalékos lakáshitelt engedhet meg magának egy átlagbérrel rendelkező hitelfelvevő.

A pénzügyi portál számításai szerint akár 50 millió forintos fix 3 százalékos lakáshitel is elérhető, mivel a legkedvezőbb banki ajánlat havi törlesztőrészlete 234 244 forint 25 éves futamidő esetén, ez pedig éppen belefér az átlagjövedelem 50 százalékos korlátjába. Azt azonban fontos kiemelni, hogy az MNB-szabály a teljes hitelállományra vonatkozik, tehát más hitelek (például személyi kölcsön, áruvásárlási hitel, folyószámlahitel és hitelkártya) törlesztését is figyelembe kell venni a maximális hitelösszeg megállapításánál.