Nagy Márton: a családok, a háztartások jobban élnek, ténylegesen több pénz van a fogyasztásra
A magyar kormány a reálbérek emelkedése és a bérkonvergencia mellett van – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter csütörtökön az Év Felelős Foglalkoztatója 2025 díjátadó ünnepségen. Kiemelte, az elmúlt időszakban a kormány a reálbéreket jelentősen emelte, és erős bérkonvergencia valósult meg.
Felidézte, hogy 2010 óta 75 százalékkal nőtt az átlagkeresetek reálértéke.
„Tehát 75 százalékkal ér többet a pénzünk, többet tudunk vásárolni 2010 óta, a családok, a háztartások jobban élnek, ténylegesen több pénz van fogyasztásra, megtakarításra” – fogalmazott.
Nagy Márton kitért arra, hogy a bérkonvergenciát folytatják, de ennek fontos feltétele a gazdasági növekedés. „Ha nincs gazdasági növekedés, akkor a vállalatok nem tudják az ehhez szükséges forrást kitermelni” – tette hozzá.
A nemzetgazdasági miniszter felidézte, hogy Magyarországon 2010 óta stabil gazdasági növekedés volt egészen a Covidig, akkor ez a tendencia megtört, és a válságok kora kezdődött el. Lényegében a háború kirobbanása óta Magyarországon nincs növekedés, és vélhetően a 2025-ös év is kismértékű, kicsivel nulla fölötti értékű növekedéssel fog zárni.
Nagy Márton az ágazatokról szólva jelezte, hogy leginkább ott emelkednek a bérek, ahol állami bérprogramok vannak, példaként említette egyebek közt a pedagógusok béremelését és a vízgazdálkodás területét.
A nemzetgazdasági miniszter a reálkeresetekre utalva szólt arról, hogy az inflációt kontroll alatt kell tartani. Jelenleg 4 százalék közelében tudják tartani egy nagyon erős árréscsökkentés segítségével. Felidézte: az árréscsökkentést az élelmiszereknél és a háztartási cikkeknél alkalmazzák, és hozzátette, hogy a kormány ezek novemberi végi határidejét meghosszabbította február végéig, továbbá 14 új élelmiszertermékre – főleg zöldség, gyümölcs, illetve néhány sajt esetén – vezetnek be árréscsökkentést.
A miniszter beszélt arról is, hogy
tovább kell emelni a minimálbért, cél az 1000 eurós minimálbér elérése 2028-ra, ezzel az ország az unióban a középmezőnybe fog tartozni.
Utalt arra, hogy a munkáltatói érdekképviseletek, az MKIK, a VOSZ, az MGYOSZ az elmúlt időszakban nagyon sokat kommunikált a bérmegállapodás kapcsán arról, hogy a vállalatokat segítendő adócsomagot kér. Ennek egyik fontos eleme lenne a szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentése, dolgoznak ezen az adócsomagon, most úgy látják, hogy a szocho tekintetében nincs egyetértés a kormányon belül.
Nagy Márton hangsúlyozta, a kormány mindig az adócsökkentés pártján állt, akár a családok, akár a vállalatok esetében, és a költségvetés lehetőségeit figyelembe véve dolgoznak a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetésén is.
