Washington teljesen kihagyná Európát az új világrendből, von der Leyen mehet a süllyesztőbe, senkit nem érdekel már
Oroszország folytatja a gyorsuló tempójú területfoglalást Délkelet, Kelet-Ukrajnában, miközben a szembenálló fél, Ukrajna következetesen cáfolja a moszkvai hadijelentéseket. Az orosz-ukrán háború egyre inkább arról szól, hogy Washington kiszorítani a geopolitikai játszótérről Európát.
Nincs elfoglalva sem Pokrovszk, sem pedig északabbra a Szlovjanszk-Kramatorszk-Szeverszk terület egy része - mondják az ukránok, ellentmondva az orosz győzelmi beszámolóknak. A nyugat nagy része, a korábban hangos neves katonai elemzők hallgatnak – nem akarnak tovább részt venni a propaganda-háborúban, pontosan tudják, hogy amit állítanak, ellenőrizhetetlen. Féltik a jó hírüket, amely a legfontosabb tőkeforrásuk és amelyre szükségük lesz az ukrajnai konfliktus lezárása után is.
Megdöbbentő kényszersorozások Ukrajnában
Olekszandr Szirszkj, az ukrán hadseregparancsnok a toborzómunka gyengeségeiben látja a katonai sikertelenségek okát.
- Több és hatékonyabb toborzómunkát követel a kiegészítő parancsnokságoktól. Közben mind gyakrabban feltűnnek az ukrán sajtótermékek, videomegosztók oldalain is az erőszakos katonabegyűjtők akciói.
- Amikor néhány lesben álló markos tiszt elkap az utcán egy gyanútlanul közlekedő fiatalembert és a közelben járó motorral várakozó kisbuszba dobják a pácienst – akiről többet senki sem hall.
- Felfoghatatlan jelenetekkel tarkított kényszersorozás - írják a nyugati, német, angol, francia nyelvű nyugati hírösszefoglalókban.
Christoph Wanner német riporter „buszifikációnak” nevezi el a fiatalok kisbuszba dobását és a frontvonalba való továbbítását.
Már a hagyományos Zelenszkij-párti európai triumvirátusnak, Németországnak, Franciaországnak és Nagy-Britanniának is kezd elege lenni az ukrán követelőzésből, de a három állam vezetői inkább az „örök ellenségnek”tartott Oroszországon vernék el a port. Zelenszkij mértéktelen „fegyvert, még inkább pénzt” igényeire rájátszik az USA, amely – egyelőre csak ötlet szinten – felvetette egy új testület, a „Core 5” (Ötös Magországok) megalakításának a gondolatát.
- Ez a három nukleáris szuperhatalom, az USA, Oroszország és Kína mellett
- Indiát és Japánt foglalná magába és
- egyfajta alternatívája lenne a jelenlegi G7 (Oroszországgal kiegészülve ismét tervezett G8) szuper-csúcs szervezetnek.
- A leglényegesebb különbség: a Core 5 teljes mértékben negligálná Európát – ami szinkronban van a jelenlegi amerikai törekvésekkel.
Washington dobta Európát, az orosz-ukrán háború kapcsán nem tekinti hatalmi tényezőnek
Ez egyúttal Ukrajna leértékelését is jelentené. Kijev, amelynek a Nyugat jóvoltából Európában valószínűleg a legerősebb, de mindenképpen tényleges harcban edződött hadserege van (ám nukleáris komponens nélkül), az EU-ban (amelynek akár 2027-ben már a tagja lehet) és a NATO-ban (a tagság megcélzott dátuma 2030) kivételes szerepre számít katonai ereje, viszont csak legfeljebb harminc millió körüli lélekszáma leképződésével.
Amerika, amely jól láthatóan Európa, az EU és a NATO átalakítását, leépítését fontolgatja, nem szívesen látna a csapatban egy új, hataloméhes ukrán feltörekvő államot.
Sokat elmond, hogy a 33 oldalas amerikai dokumentumban , amelyet az elnök közvetlen engedélyével hosszabb szünet után tártak a közvélemény elé, az európai rész legfeljebb egyharmada-egynegyede az Ázsiával foglalkozó résznek és csak Afrika múlja alul terjedelemben. Ezt európai politikusok, köztük a kulcsállam, Németország kancellárja, Friedrich Merz is szóvá tették – természetesen politikai környezetbe foglalva.
A német kormány rosszallását fejezte ki az USA és a nyugat-európai radikális pártok közeledése láttán,
utal arra is, hogy az amerikai stratégia Európa kapcsán "demokráciahiányra” utal. Ez a többi között a szólásszabadság korlátozásában is kifejeződik, derült ki az amerikai kommentárokból. Érdemes visszaemlékezni arra, hogy JD Vance amerikai alelnök első európai látogatása során is sérelmezte már ezt.
Merz beszólt az USA-nak, holott épp a németek korlátozzák a demokráciát
Németországban például korlátozzák a jogait a legnagyobb parlamenti pártnak, a szélsőjobboldaliként elkönyvelt AfD-nek. Merz a Nyugat (az EU nagy része) nevében nyilatkozva rámutatott arra, hogy az amerikai stratégia elfogadhatatlan az európai kontinens államai számára.
Nem látjuk annak szükségességét, hogy az USA mentse meg az európai demokráciát
– mondotta a kancellár olyan hangnemben amely korábban ismeretlen volt az európai vezetők és a Fehér Ház mindenkori gazdája között.
Ez az elharapózó stílus, a higgadt, tárgyilagos felszólalásokhoz szokott Bundestagban, a német parlamentben feltűnést is keltett. A Bundestag jövő évi költségvetési vitájában elnöklő parlamenti vezetőnek több ízben közbe kellett avatkoznia, mert a Weidel beszédre reflektálni próbáló, harmatgyönge, fiatal kormánypárti (SPD) képviselő hozzászóló időhúzással próbálta pótolni mondandója laposságát.
