Hamarosan üt az óra – ismét jön a sötét időszak

Sokak sajnálatára idén sem ússzuk meg az óraállítást, a téli időszámítást. Az órák nagy része már magától átáll – a telefonoké biztosan – a téli időszámításra, így tehát nem kell számolgatni, hogy valójában mikorra is kell állítani az ébresztőórát, hogy a megszokott időben riasszon. 

Az Európai Unióban néhány éve felmerült, hogy egy időszámításra tér át a blokk, de erről változatlanul nem született döntés. Az órák átállításának kellemetlensége mellett az időszámítás megváltoztatása élettanilag is rossz: megzavarja a bioritmust, elsősorban a kisgyerekek  sínylik meg a váltást.
Az óraátállítást még a 70-es években vezették be, azért, hogy a nappalok, azaz egy nap világos része jobban igazodjon az átlag munkavállaló időbeosztásához, azaz a kora reggeli órákban már világos legyen. Emellett egy kisebb város éves energiafogyasztását is meg lehetett spórolni vele – ez volt az indoklás. Ma ez már nem igaz, a világítás korszerűsödésének köszönhetően, a LED-izzók térhódításával az energiaigény lecsökkent, illetve ma már jellemzően nem egy időben dolgoznak az emberek, a beosztások változatosabbak, színesebbek lettek.

A hónap végén tehát egy órával vissza kell majd állítani az órákat, egészen pontosan 

Ezzel a nyárit felváltja a téli időszámítás.
Testünk működését a belső biológiai óra, az úgynevezett cirkadián ritmus szabályozza, ami könnyen felborulhat már egyetlen óra eltolódása esetén is – írja a Feol.  Ennek következményeként akár komoly tünetek is jelentkezhetnek:

• testi tünetek,
• fáradtság,
• koncentrációs nehézség,
• ingerlékenység,
• alvásromlás.
  Több kutatás bizonyítja, hogy az óraátállítás után megnő a közlekedési és a munkahelyi balesetek száma, sőt gyakoribbak a szívinfarktusok vagy a stroke-ok is. Hazánkhoz hasonlóan egyébként a világ számos országában még ma is tartják az óraátállítást, annak ellenére, hogy sok országban már megszüntették.