Kiszámoltuk, mennyivel több maradhat a volt katások zsebében a kormány adócsökkentése után
Hétfőn jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök Nagy Elekkel, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével tartott sajtótájékoztatóján a kormány és a kamara közös adó-és bürokráciacsökkentési javaslatait. A 11 pontos csomag, amely döntő részben a mikro- és kisvállalatoknak nyújt érdemi segítséget, 80-90 milliárd forintot hagy ott az érintetteknél.
Adócsökkentés: a volt katások is a kedvezményezettek között
Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős államtitkára a bejelentést követő háttérbeszélgetésen árulta el, hogy az adócsomaggal 230-240 ezer magyar vállalkozót érnek el.
Minden szektorra lövünk
– fogalmazott az államtitkár, aki ismertette azt is, hogy a 840 ezer vállalkozás százaléka jelenleg társaságiadó-alany, 100 ezer cég kivás és 126 ezer katás van.
A legnagyobb számban az átalányadózó egyéni vállalkozók vannak: 265 ezren.
Az ő esetükben legfontosabb döntés, hogy az átalányadó költséghányada 2026. január elsejével 40 százalékról 45 százalékra, majd 2027-től 50 százalékra emelkedik. „Mivel az adóalapot csökkentő levonható költség növekszik, így alacsonyabb adóalapjuk lesz, tehát potenciálisan kevesebb jövedelem után kell adót és járulékot fizetni” – hívja fel rá a figyelmet a Bagdi Lajos, a Niveus partnere, aki emlékeztetett rá, hogy 2022 szeptemberében közel 450 ezer katás közül nagyságrendileg 250 ezren váltottak átalányadózásra, tehát a volt katások közül a legtöbb vállalkozót ez a döntés érinti. Szerinte jelentős pozitív hatás, hogy az adómentes sáv (ami a jövedelem 50 százalékáig terjed) most a havi minimálbér 10-szeresében van rögzítve, de 50 százalékos költséghányad mellett ez automatikusan a havi minimálbér 12-szereséig bővül, tehát több bevételig érvényesül az adómentesség.
Bagdi Lajos szerint mivel 2024-es NAV-adatok szerint az átalányadózók 72 százaléka esett a 40 százalékos költséghányad alá, az emelés a többség számára így kedvező változás lehet (hiszen ők eddig a legalacsonyabb költséghányadot alkalmazták). Ugyanakkor az áttérés pozitív hatása függ attól is, hogy az érintett vállalkozók bevétele milyen mértékben haladja meg az adómentes jövőben.
Több százezer maradhat egy átalányadózó vállalatnál
Első látásra aprónak tűnik a költséghányad 5 százalékpontos emelése, de egy teljes év bevételére vetítve ez már valódi könnyebbséget jelent a vállalkozók számára. Az átalányadózás lényege, hogy a vállalkozónak nem kell tételesen elszámolnia a kiadásait, ehelyett a bevétele egy meghatározott részét automatikusan levonhatja. A maradék összeg lesz az adóalap, vagyis az a jövedelem, ami után a különböző adókat és járulékokat meg kell fizetni. Itt azonban az éves minimálbér fele adómentes jövedelemnek számít, így annyival kevesebbet kell adózniuk.
Jelenleg az alábbiak szerint történt az átalányadózás.
- Amikor a költséghányad 40 százalékos, 10 millió forintos bevételből az átalányban megállapított jövedelme 6 millió forint. Ebből a jövedelemből 1 744 800 forint adómentes, tehát az adóköteles jövedelem 4 255 200 forint lesz. Ezek után még le kell vonni az adókat és járulékokat, végül a teljes közteher 2 042 636 forint lesz.
- Ha a költséghányad 45 százalékos, a vállalkozó már 4 500 000 forintot számolhat el költségként. Ezzel a jövedelme 5 500 000 forintra csökken, így már eleve kevesebb összeg után fizeti a járulékokat, ami végeredményben 1 796 168 forintra csökken.
A különbség pedig jól látható: a korábbi, 40 százalékos szabállyal 2 042 636 forintot kellett fizetni közteherként, a 45 százalékos költséghányaddal 1 796 168 forintot. Ez éves szinten 246 ezer forintos megtakarítást jelent, vagyis ennyivel több marad a vállalkozó zsebében 10 millió forintos bevétel mellett.
Azt azonban fontos jelezni, hogy ezek a számok még változhatnak. A számításunkban nem vettük figyelembe a családi adókedvezményt, ami januártól emelkedik, és érvényesíthetik az átalányadózók. Másrészt nem ismert a jövő évi minimálbér-emelés mértéke sem, amivel ugyancsak mérsékelhető az adóalap.
Ezért változtak a kataszabályok 2022-ben
A kisadózó vállalkozós tételes adóját, a katát 2013-ban mikrovállalkozók, egyéni vállalkozók egyszerű és kedvező adózására hozták létre. Idővel azonban egyre nagyobb kör került az adónem hatálya alá, ami kormány szerint abból fakadt:
- a katások egy része már bújtatott munkaviszonyban dolgozott (valójában alkalmazottként, csak vállalkozóként számlázott),
- a konstrukciót tömegesen alkalmazták nagyvállalatok, akik így olcsóbban foglalkoztattak embereket.
Emiatt aztán nagyon sok vállalat nem vett fel alkalmazottat, helyette katás vállalkozókkal dolgoztatott, hogy ezzel is kikerülje az adó- és járulékfizetési terheket. A 2022-es szigorítás értelmében végül csak főállású, magánszemélyeknek számlázó, bizonyos szektorokban működő (pl. taxisok) vállalkozók maradtak. Ugyanakkor a jelentűs szűkítés több társadalmi csoportot érintett, emiatt 2022 nyarán több utcai megmozdulásra is sor került.
