Folytatódik az egészségügy fejlesztése, a röntgengépek cseréjén a sor
Takács Péter a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház Kalocsai Szent Kereszt Kórház telephelyén egy új CT-berendezés átadásán arról beszélt, hogy az orvosszakma részéről az utóbbi időben jelentősen nőtt az igény a képalkotó diagnosztikára.
Egyre több diagnosztika, egyre jobb minőségben: ezt várja el az orvosszakma, de ezt várják el a betegek is, és ennek próbál a kormány megfelelni – fűzte hozzá az államtitkár.
Elhangzott: a kalocsai fejlesztés a magyar kormány és az Országos Kórházi Főigazgatóság 22,6 milliárd forint összegű országos diagnosztikai modernizációs programjának része, amely 30 CT- és 11 MR-berendezés beszerzését biztosítja országszerte.
A világelitbe kerülhet a magyar egészségügy
Az egészségesebb élet érdekében ma már orvosok, kutatók, programozók, adattudósok, egészségközgazdászok dolgoznak együtt. Világszerte egymás után születnek a stratégiai együttműködések az ellátórendszer, az egészségipar szereplői és a mesterséges intelligenciára épülő megoldásokat kínáló cégek között.
A közeljövőben hatékonyabbá válhat a megelőzés, illetve a gyógyítás folyamata. A nemzetközi szervezetek, így a WHO, vagy akár az Európai Unió is gőzerővel dolgozik azon, hogy az egészségügyben használt mesterségesintelligencia-megoldások irányelveit kidolgozza, és ne csak a különböző szektorok közötti kooperációt, hanem a globális együttműködést is erősítse.
Ez már csak azért is fontos, mert a mesterséges intelligencia klinikai alkalmazása kockázatos is lehet a torzítások, hallucinációk miatt, amelyek így akár hibás terápiás javaslatokhoz vezethetnek.
Éppen ezért a forrásadatok tisztítása, standardizációja, illetve a validáció és lokalizáció (nyelvi, kulturális adaptáció) kulcsfontosságú minden projekt esetében.
Ennek egyik eleme az egészségügyi informatikai rendszerekben évtizedek óta gyűlő adatvagyon másodlagos, tehát kutatási-elemzési célú felhasználása. A világszerte egyre növekvő igényt itthon is felismerték.
Az adatok heterogenitása azonban komoly nehézséget jelent, és az is, hogy a nem kutatási célú adatgyűjtés kutatási célú feldolgozása sajátos kihívásokat jelent – hívja fel a figyelmet a folyamatokra dr. Bagyura Zsolt, a Semmelweis Egyetem Klinikai Adatszolgáltató Intézetének alapítója. A digitalizáció, a mesterséges intelligencia vezérelte kutatásfejlesztés alapjaiban alakítja át a gyógyszeripari vállalatok működését, azon belül az egészségügyi szakemberekkel való kapcsolattartást is.
