BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Összeszerelő üzemek helyett innovációs központok – százmilliárdokból izmosodik a hazai kutatás-fejlesztési szektor

Új beruházással erősíti a Mercedes a kecskeméti gyártóbázisát – erről Szijjártó Péter számolt be szerdán. A külgazdasági és külügyminiszter bejelentése apropóján az Origo áttekintette, hogy állnak a magyarországi vállalatok a kutatás-fejlesztés területén, azokhoz mennyivel járult hozzá anyagilag a kormány, illetve milyen szerepet vállalnak a hazai egyetemek az innovatív technológiák kifejlesztésében napjainkban.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter e hét szerdán jelentette be, hogy a Mercedes 21,6 milliárd forint értékben kutatás-fejlesztési központot hoz létre Kecskeméten. A külügyi tárca vezetője a beruházás ünnepélyes bejelentésén úgy fogalmazott: magyarországi mérnökök és szaktudás fognak szerepet játszani a Mercedes prototípus tesztelési tevékenységében. A Mercedes ezen döntése óriási elismerése a magyar mérnöki szaktudásnak ‒ fűzte hozzá. Az Origo a bejelentés kapcsán készített gyűjtést a hazai kutatás-fejlesztési projektekből, hogy megnézze, hányadán állunk most az innováció terén.

labor, kutatás-fejlesztés
A hazai nagyvállalatok innovációját a kormány kutatás-fejlesztést támogató gazdaságpolitikájával ösztönzi / Fotó: Shutterstock

Nem az első, de nem is az utolsó a Mercedes kutatás-fejlesztési központja

Mint az a portál cikkében olvasható: a Mercedes frissen bejelentett beruházása nem az első és nem is az utolsó k+f központ, melyet nagy külföldi cég Magyarországon hoz létre, hiszen a szakképzett munkaerő mellett hazánk rendelkezik jelentős mérnöki szürkeállománnyal is, melyre szívesen építenek a multinacionális nagyvállalatok. Ezt kiegészíti a kormány kutatás-fejlesztést támogató gazdaságpolitikája, mellyel további ösztönzőket nyújtanak ahhoz, hogy valóban ne csak összeszerelés történjen az itthon működő vállalatok üzemeiben. Mindamellett, hogy a fentieknek köszönhetően magas hozzáadott értékű produktum jön létre, munkahelyek ezrei nyílnak meg a magasan képzett magyar munkavállalók számára is.

A cikk kitér arra is, hogy a nagyvállalatok saját k+f részlegei mellett létrejött a hazai egyetemek innovációs központjainak sűrűn szőtt hálója is. Az átalakítások nyomán 

  • megtöbbszöröződött az alkalmazott kutatások száma, 
  • melyek eredményeit a vállalatok közvetlenül használhatják fel a termelésben. 

Ehhez természetesen a hazai felsőoktatási intézmények és Magyarországon működő cégek szoros együttműködésére van szükség. Ezek a kutatások a cégek igényeinek kiszolgálására többek közt járműipari, agrárinformatikai, molekuláris biológiai, anyagtechnológiai, növénytermesztési szakterületen zajlanak, valamint az infokommunikációs, gyógyszeripari és energetikai fejlesztéseket integráló célkitűzéssel indultak el.

A teljes cikket ide kattintva olvashatja el.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.