Most óriási a tét: faképnél hagyhatják a befektetők Magyarországot, munkahelyek tízezrei szűnhetnek meg – egyetlen döntéstől függ
A Tisza Párt kiszivárgott adóügyi tervezete szerint Magyarországon a társasági adó kulcsa a jelenlegi 9 százalékról 25 százalékra emelkedne. Ez a lépés a kormányzati bevételek növelését célozná, de súlyos következményekkel járhatna a foglalkoztatásra, a beruházásokra és a bérekre nézve – derült ki az Ellenpont elemzéséből.
Magyarország jelenleg az Európai Unió legalacsonyabb társaságiadó-kulcsával rendelkezik, amely jelentős versenyelőnyt biztosít a külföldi működőtőke bevonzásához. Ennek köszönhetően 2023-ban Magyarországra több külföldi beruházás érkezett, mint például a jóval nagyobb Németországba, és 2024-ben az Európába irányuló kínai befektetések harmada is hazánkba jutott.
A kedvező adózási környezet az elmúlt másfél évtizedben jelentős munkahelyteremtést és gazdasági növekedést tett lehetővé a lap szerint. A tervezett, 25 százalékos társaságiadó-kulcs bevezetése azonban érdemben rontaná Magyarország befektetési vonzerejét.
Nemzetközi tapasztalatok alapján egy ekkora mértékű adóemelés akár 30 százalékkal is visszafoghatja a beruházásokat.
Az OECD és a Világbank kutatásai szerint a magasabb adók kevesebb tőkebefektetést eredményeznek. Magyarországon a beruházási ráta jelenleg kiemelkedően magas, a GDP 34 százalékát teszi ki. A szakértők szerint a tervezett adóemelés ezt akár 14–32 százalékkal is visszavetheti.
A Tisza Párt adóprogramja miatt nőhet a munkanélküliség
A beruházások visszaesése közvetlenül hatna a munkaerőpiacra. Az OECD becslése szerint 1 százaléknyi beruházáscsökkenés 0,9–1 százalékos foglalkoztatáscsökkenéssel járhat. Ez alapján a beruházási ráta visszaesése több tízezer munkahely megszűnését eredményezheti, különösen a kis- és középvállalatok, valamint az exportorientált ágazatok körében.
A vállalatok a megnövekedett adóterheket részben átháríthatják a fogyasztókra vagy a munkavállalókra.
A bérek növekedése lelassulhat, sőt reálbércsökkenés is bekövetkezhet.
Az amerikai pénzügyminisztérium korábbi elemzése szerint a vállalati adók növekedése 30–70 százalékban a dolgozók jövedelmére hárul át, csökkentve a nettó kereseteket.
Elszabadulhat az infláció
A magasabb társasági adó növelheti az inflációt, hiszen a cégek a profitveszteséget árnöveléssel próbálhatják ellensúlyozni. Mindez gyengítené a lakossági fogyasztást, ami tovább csökkentené a gazdasági növekedést és az adóbevételeket. Így az államkassza többlete sem garantált, hiszen a kisebb beruházási és foglalkoztatási aktivitás miatt az adóalap is szűkülne.
Görögország, Brazília és Franciaország példái azt mutatják, hogy a társaságiadó-kulcs drasztikus emelése ritkán hoz tartós költségvetési egyensúlyt. Görögországban a 2010-es évek elején végrehajtott adóemelés a beruházási ráta felére csökkenéséhez és 27 százalékos munkanélküliséghez vezetett.
Brazíliában a vállalati adók 2015-ös növelése 7 százalékos GDP-visszaesést és több mint egymillió munkahely megszűnését okozta, míg Franciaországban a 38 százalékos adókulcs gazdasági stagnálást és tartósan magas munkanélküliséget eredményezett.
A magyar gazdaság esetében a Tisza Párt tervezetének megvalósítása tehát jelentős kockázatokat hordozhat úgymint a beruházások visszaesését, munkahelyek megszűnését, a bérek stagnálását és az infláció erősödését, amelyek együtt gazdasági lassuláshoz vezethetnek.
Külföldi cégek tömege választaná a kivonulást, ha megvalósulna a Tisza társasági adóterve
Kivonulás, leépítések és exportcsökkenés fenyegeti Magyarországot, ha megvalósul a Tisza Párt adóemelési terve. Magyar Péterék 9-ről 25 százalékra emelnék a társasági adót. Az Oeconomus legfrissebb elemzésében a várható hatásokat vette sorra.
