Az EHS lehet a cégek következő nagy dobása?

A felső vezetők tisztában vannak vele, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük a munkaerő megtartására és a környezeti, munkaegészségügyi és -biztonsági kérdésekre, ezek mégsem jelennek meg kellő súllyal a hosszú távú üzleti stratégiákban. Ez rajzolódik ki az EY friss EHS-fókuszú felméréséből, amelyben világszerte több mint 500 EHS-szakembert és döntéshozót kérdezték meg arról, hogy a cégek milyen mértékben alkalmazzák az intézkedéseket. 

Ami viszont jó hír, hogy a vállalatok többsége már felismerte az EHS-ben rejlő üzleti potenciált, és a megkérdezettek háromnegyede növelni szeretné az ilyen jellegű beruházásokat a következő három évben. A vállalatok közel kétharmada úgy látja, hogy ezek a kezdeményezések közvetlenül hozzájárulnak a kereskedelmi érték növekedéséhez, például az ügyfelek lojalitásán, a befektetői bizalom erősödésén vagy a márka reputációján keresztül. Tízből nyolc válaszadó pedig azt tapasztalta, hogy az EHS-fejlesztések nyomán jelentősen javult a működési hatékonyságuk.

Ráadásul a cégek döntő többsége az EHS-rendszereknek tulajdonítja a rugalmasságot és a válságállóságot, ami a geopolitikai bizonytalanság és az ellátási láncokban tapasztalt zavarok éveiben igazán értékes. Egy érettebb EHS-funkció tehát nemcsak a megelőzésben és a jogszabályi megfelelésben tesz hozzá egy szervezet felkészültségéhez, hanem a vállalat ellenálló képességét is jelentősen növeli.

Lemaradó régiók

Miközben nemzetközi szinten a vezetők többsége felismeri az EHS-ben rejlő stratégiai lehetőséget, az EMEIA-régió – így Európa, a Közel-Kelet, India és Afrika – látványosan elmarad a mérések és az adatvezérelt működés terén. A felmérés szerint mindössze a vállalatok 40 százaléka méri kvantitatívan a legfontosabb EHS-mutatókat, és a szervezetek 31 százaléka gyűjt ugyan adatokat, de azokat nem elemzi, nem építi be a döntéshozatalba, és nem használja fel a fejlesztési irányok kijelölésére.

Ez a hiányosság különösen problematikus a CSRD-módosítások tükrében, hiszen az adatok pontossága és követhetősége már alapfeltétel, sőt az ellátási láncok teljes hosszában elvárt transzparencia miatt a vállalatoknak a korábbinál sokkal mélyebb és szélesebb körű adatgyűjtésre lesz szükségük. A régiós cégeknek is nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a digitális mérési, nyomon követési és riportálási rendszerek kiépítésére, hiszen ezáltal jelentős versenyelőnyre is szert tehetnek. Adat és digitalizáció nélkül a jelentéstétel, a kockázatok feltérképezése és a beszállítói lánc átláthatóvá tétele kivitelezhetetlen.

A digitalizáció megkerülhetetlen szerepe

A tanulmány adatai szerint a következő években a vállalatok háromnegyede növelni kívánja a digitális EHS-rendszerekre fordított beruházásait. A tapasztalatok alapján azok a cégek, amelyek már ma is egységes vagy többfunkciós EHS-platformokra támaszkodnak, egyértelmű előnyöket élveznek: a felhasználók 86 százaléka arról számolt be, hogy a digitális eszközök javítják a kockázatok azonosítását és az incidensek megelőzését, míg 81 százalék szerint ezek a rendszerek segítenek feltárni a vakfoltokat, vagyis azokat a területeket, ahol korábban nem volt kellően átlátható a működés.

A mesterséges intelligencia megjelenése tovább gyorsítja ezt a folyamatot. A prediktív elemzések képesek előre jelezni, hogy mely események hordoznak nagyobb kockázatot, mikor várhatók rendellenességek, vagy milyen területeken lenne szükség külön ellenőrzésre. A döntéshozók így nemcsak reagálni tudnak egy-egy esetre, hanem megelőzni is képesek azokat. Ez az átalakulás különösen azoknál a vállalatoknál fontos, ahol költségnyomás nehezíti a hosszú távú befektetéseket: a digitalizáció ugyanis bizonyítottan csökkenti a leállások, incidensek és hibák költségeit.

Az EHS stratégiai jelentősége

A vállalatok számára egyre világosabb, hogy az EHS nem adminisztratív kötelezettség, hanem olyan stratégiai eszköz, amely közvetlenül járul hozzá az üzleti sikerhez. Egy érett EHS-rendszer egyszerre támogatja a fenntarthatósági célokat, a beszállítói kockázatok kezelését, a reputáció építését és a működési hatékonyság növelését. A tanulmány kimutatta, hogy a cégvezetők szerint az EHS-fejlesztések nemcsak a szabályozói megfelelést javítják, hanem erősítik a vállalat piaci megítélését, sőt a befektetői érdeklődést is. A megkérdezett társaságok több mint háromnegyede úgy látja, hogy az EHS-kezdeményezések pozitívan hatnak a partnerek bizalmára.

Mindezek tükrében világos, hogy az EHS érdemi fejlesztése nem luxus, hanem előrelátó stratégiai döntés. Azok a cégek, amelyek most lépnek, évekre meghatározhatják piaci pozíciójukat – legyen szó a munkaerő megtartásáról, az ellátási láncok stabilitásáról vagy a fenntarthatósági célkitűzések eléréséről.

Mit léphetnek a vállalatok?

Az EU-döntése értelmében késleltetik néhány jelentős CSRD-kötelezettség, köztük a nagyvállalatok számára a „második hullámban”, azaz a 2028. évi jelentés közzétételét a 2027-es pénzügyi évről. Ez ritka alkalmat teremt a szervezetek számára, hiszen a döntéshozók most még idejében elkezdhetik újragondolni, hogyan épülnek be az EHS-folyamatok a működésük egészébe, és miként tudják azokkal tartósan támogatni a szabályozói megfelelésre és fenntarthatósági célokra épülő stratégiájukat. A sikerhez elsősorban három tényező szükséges: a stratégiai szintű vezetői elköteleződés, az adatalapú működés megerősítése és a digitalizációt elősegítő fejlesztések felgyorsítása. Azok a szervezetek, amelyek ezeket a területeket összekapcsolják, sokkal nagyobb eséllyel felelnek majd meg a jövőbeni szabályozási követelményeknek, miközben hatékonyabb, átláthatóbb és ellenállóbb működési keretet alakítanak ki.