Ursula von der Leyen: a lehetetlent is megtettük – mások pont ettől félnek, összecsapás készül
Az Európai Parlament plenáris ülésének a csütörtöki EU-csúcsról folytatott vitáján Ursula von der Leyen azt mondta, a megváltozott valósághoz igazodva, hogy az EU a lehetetlent is megtette a védelemtől az energiáig, nemcsak egy biztonságosabb világ előmozdítása, hanem szavatolása érdekében is — közölte az Euronews.
Ursula von der Leyen és Friedrich Merz összefog az ügyben
A Bizottság vezetője kiemelte: nincs fontosabb európai védelmi intézkedés, mint Ukrajna védelmének támogatása. Szavai szerint a következő napok döntő lépést jelentenek majd ennek biztosításában, ugyanis - mint kiemelte — az EU-n múlik, hogy miként finanszírozza Ukrajna harcát . Az orosz pénzeszközök tartós lefoglalása döntő lépés, amely erős politikai üzenetet küld az EU szándékairól. Az orosz vagyon mindaddig lefoglalva marad, amíg Oroszország le nem állítja a háborút, és megfelelően nem kártalanítja Ukrajnát az okozott károkért - hangoztatta.
Nyilvánvaló, hogy nincs igazán jó megoldás
— mondta egy magas pozícióban dolgozó, névtelenséget kérő diplomata. Hozzátette: "minden lehetőség költséges, bonyolult és nehéz.”
A kártérítési hitelnek két heves támogatója van: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, és Friedrich Merz, Németország kancellárja.
Von der Leyen először szeptember elején, az EU helyzetéről szóló beszédében vázolta fel a kezdeményezést, anélkül, hogy konkrétumokat közölt volna. Napokkal később Merz felhívást tett közzé a Financial Timesban, amelynek erőteljes hangvétele meglepetésként érte a többi fővárost.
Olvadnak a befagyott orosz pénzeszközök
A terv szerint azok a pénzintézetek, amelyek a 2022 februárja óta befagyasztott orosz központi banki eszközöket tartják, készpénzállományukat átutalnák az Európai Bizottságnak, amely ezután kamatmentes hitelt nyújtana Ukrajnának.
Kijevnek csak akkor kellene visszafizetnie a hitelt, ha Moszkva befejezi a háborút és kártalanítja az invázió által okozott károkat. Moszkva ezután visszakapná a pénzét, és ezzel a ciklus lezárulna. „Ez egy nagyon egyértelmű üzenet Oroszországnak is, hogy a háború elhúzódása magas árat fog nekik okozni” – nyilatkozta von der Leyen.
Az a merész kísérlet, hogy Oroszország szuverén eszközeit felhasználják az ország támogatására, amelyet Oroszország megszállt, gyorsan címlapra került és a legfontosabb tagállamok támogatását vonzotta.
A három skandináv vezető – Dánia (Mette Frederiksen), Svédország (Ulf Kristersson) és Finnország (Petteri Orpo) – az elsők között álltak teljes mértékben a kártérítési hitel mögé, elutasítva az új adósság kibocsátásának ötletét. Lengyelország (Donald Tusk), Észtország (Kristen Michal), Lettország (Evika Siliņa), Litvánia (Gitanas Nausėda) és Írország (Micheál Martin) gyorsan követték őket, és csatlakoztak a kölcsön mellett egyre növekvő számú felhívásokhoz.
Amellett, hogy ez a leginkább pénzügyileg megvalósítható és politikailag reális megoldás, az agresszió által okozott károkért Ukrajnának járó kártérítés alapvető elveit is figyelembe veszi
– fogalmazták közös levelükben. Hollandia, Ukrajna egyik legnagyobb pénzügyi támogatója, szintén határozottan támogatja a javaslatot.
Más támogatók, bár kevésbé hangoztatják lelkesedésüket, Spanyolország és Portugália.
Ezek az országok azt hangsúlyozzák, hogy valamilyen módon biztosítani kell Ukrajna stabil finanszírozását. „Keményen dolgozunk azon, hogy előre tudjunk lépni a kártérítési kölcsön ügyében. Spanyolország részéről is előre haladunk. Úgy véljük, hogy mind jogilag, mind politikailag van lehetőség a továbblépésre” – nyilatkozta Carlos Cuerpo spanyol gazdasági miniszter az Euronewsnak.
A belgák foggal-körömmel küzdenek ellene
A belga elnök, Bart De Wever nem egyedül küzd az orosz vagyon Ukrajnába küldése ellen: egy új közvélemény-kutatás szerint a belga állampolgárok 65 százaléka ellenzi a kártérítési kölcsönt. Az Euroclear , az a intézmény, amely 185 milliárd euró értékű orosz vagyontárgyat tart kezében, és amelyet Moszkva már beperelt, szintén kritikus a javaslattal szemben, amelyet „nagyon törékenynek”, pénzügyileg kockázatosnak és jogilag kísérleti jellegűnek nevez.
De Wever ellenállási kampánya váratlan lökést kapott a múlt héten, amikor Olaszország, Bulgária és Málta csatlakozott Belgiumhoz egy nyilatkozatban, amelyben sürgették a Bizottságot, hogy vizsgáljon meg „alternatív megoldásokat” „előre jelezhető paraméterekkel” és „jelentősen kevesebb kockázattal”.
Ezek a megoldások – állításuk szerint – „hídként” kellene szolgálniuk, hogy Kijev finanszírozása biztosítva maradjon, és a vezetőknek több idejük legyen megvitatni a két fő lehetőséget. Bár a nyilatkozat nem utasította el egyértelműen a kártérítési hitelt, a bizonytalanságot tovább mélyítette.
„Még mindig tisztáznunk kell, hogy pontosan milyen fenntartásaik vannak” – nyilatkozta egy névtelenséget kérő uniós tisztviselő.
Ellenzi az orosz vagyon felhasználását Magyarország és Szlovákia mellett Andrej Babiš új cseh miniszterelnök is, akit Orbán Viktor szövetségeseként tartanak számon.
