Ezért megy valójában Orbán Viktor Trumphoz: Amerika rányithatja a pénzcsapot Magyarországra, végleg eldől az orosz olaj sorsa – történelmi megállapodás jöhet létre
Gazdasági, hadiipari, energetikai kérdésekről is tárgyal Orbán Viktor és Donald Trump – közölte a miniszterelnök politikai igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök közelgő washingtoni találkozójáról szólva.
Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, a magyar miniszterelnök a következő pénteken, november 7-én érkezik a Fehér Házba. Népes magyar delegáció kíséri, egyelőre úgy tűnik, hogy a kormány több csúcsminisztere is részt vesz a történelmi tárgyalássorozaton.
Orbán Viktor már közel fél évvel ezelőtt jelezte, hogy még az idén amerikai–magyar csúcstalálkozót fognak tartani. Ez válik most tehát valóra napokon belül.
Washingtoni csúcstalálkozó: erről fog tárgyalni Trump és Orbán Viktor
Orbán Balázs a közrádióban bejelentette, hogy
- az orosz–ukrán háború ügye,
- illetőleg a Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok közötti valamennyi gazdasági, hadiipari, energetikai együttműködéssel kapcsolatos kérdés napirendre kerül,
- így az orosz energiahordozók felhasználásának kérdése is ott lesz az asztalon.
Kifejtette, hogy az Amerikai Egyesült Államok semleges külső szereplőként jár el az orosz–ukrán konfliktusban, és azon dolgozik, hogy le tudják zárni. Az amerikaiak „egy nagyon bonyolult és összetett diplomáciai manőversort hajtanak végre”, amelynek egyik lehetséges eleme a Budapestre tervezett békecsúcs és az is, hogy mindkét harcoló félre nyomást gyakorolnak.
Az orosz energia felhasználása számunkra nem ideológiai kérdés, hanem realitás, mert Magyarországnak nincs tengeri kijárata, a tengeri kijárat felől érkező vezetékek kapacitása pedig nem elegendő. Az amerikaiak pontosan ismerik a magyar helyzetet,
ezért kiváló az időzítés, hogy november 7-én a két ország vezetője közvetlenül Washingtonban ezt meg tudja beszélni
– jegyezte meg a politikai igazgató.
Orbán Balázs szerint abban reménykedünk, hogy „egy nagyon sikeres tárgyalássorozatot tudunk lezárni, és gazdasági, hadiipari, egyéb technológia és energiaügyi együttműködések területén is jó hírekről tudunk beszámolni”.
A politikus felidézte, hogy a Biden-adminisztráció – mivel Magyarország nem támogatta az ő háborús erőfeszítéseiket – mindent megtett, hogy „politikai aknamezőt rakjanak a magyar–amerikai együttműködés kellős közepébe”, de Trump hivatalba lépése után elkezdték ezt az aknamezőt felszámolni.
Ilyen ügy a kettős adóztatási egyezmény is, amit felmondtak velünk, de „mi abban reménykedünk, hogy az aknazárnak, amit a liberálisok telepítettek az együttműködés korlátozására, annak ezt az elemét is fel fogjuk tudni szedni”.
Orbán Balázs arról is beszélt, hogy Magyarország nagyon örülne annak, ha az Amerikai Egyesült Államok aktívabban megjelenne befektetőként, mivel az ország a világ nagy, fontos hatalmi központjaival stratégiai együttműködésre törekszik.
Várjuk a nagy befektetőket ezekből az országokból, akik technológiát hoznak, akik munkahelyeket teremtenek, akik hozzájárulnak a termelékenység és a bérszínvonal emelkedéséhez az országban.
Budapesti békecsúcs: sokkal többről szó, mint a háború
Az orosz–amerikai békecsúcs tervével kapcsolatban kifejtette: a két nagyhatalom vezetője egy nagyon összetett megállapodáson dolgozik, amely nemcsak az orosz–ukrán háború és az ezzel összefüggő geopolitikai kérdések lezárását jelenti, hanem
- a föld energiaellátásáról,
- a világgazdaság működtetéséről,
- a ritkaföldfémekhez való hozzáférésről,
- az orosz–amerikai üzleti együttműködésekről
is szól.
Ha van nyitottság arra, hogy Magyarország segítsen bármiben is, akkor mi ezt megtesszük, és ha a tárgyalások olyan szintet érnek el, hogy már a két vezetőnek érdemes újra találkoznia, akkor Budapest tárt karokkal várja őket – mondta Orbán Balázs.
Magyarország győzködi az EU-t
Orbán Balázs emlékeztetett arra, hogy Donald Trump a héten találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel, és úgy döntöttek, hogy nem a kereskedelmi háború, hanem az együttműködés irányába tesznek nagyon komoly lépéseket. Magyarország minden nagyhatalommal jó és korrekt viszonyt ápol, és igyekszik rábírni az Európai Uniót vagy legalábbis egyes nagy európai országokat is, hogy jelenjenek meg a nagy világpolitikai kérdések tárgyalásakor.
„Ha az Európai Unió egyrészt bezárkózik, másrészt morális kioktatást alkalmaz, harmadrészt kereskedelmi háborúba keveredik mindenkivel, aki szembejön, akkor kérdezem én,
hogyan lesz itt növekedés, hogyan lesz megerősödő középosztály, hogyan lesz béremelkedés, hogyan lesz a munkahelyek száma megtartva,
tehát akkor nagyon komoly európai strukturális gazdasági problémákkal nézünk szembe” – zárta értékelését a miniszterelnök politikai igazgatója.
