Béremelés 2026: megvan, mennyivel növelik a fizetéseket a cégek és az állam – aki nem kap ennyit, válthat
Bár korábban elkezdődtek a bértárgyalások, hosszú évek gyakorlata alapján a magyarországi vállalatok bevárják a minimálbér-megállapodást, ami mindig egy referenciapontot jelent a számukra – mondta Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője, akit a bértárgyalások tapasztalatairól kérdeztünk. November végén megszületett a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimum emeléséről szóló megállapodás, aminek értelmében 2026. január elsejével a legkisebb kötelező munkabér összege 11 százalékkal bruttó 322 800 forintra, a szakmunkás bérminimum pedig 7 százalékkal 373 200 forintra emelkedik. A dokumentumot december 4-én Orbán Viktor miniszterelnök a szakszervezetekkel és a vállalkozókkal közösen hivatalosan is aláírta.
Béremelés 2026: megvan, mennyivel növelik a fizetéseket a cégek és az állam
A Liga vezetője szerint most lesz az az év, amikor óriási különbségek lesznek az egyes társaságoknál megvalósított bérfejlesztések között, amit korábbiaknál jobban befolyásol a cégek teljesítőképessége. A nagy ipari parkok területén azt látják, hogy míg előzőleg a szakképzett munkavállalókért folyó verseny miatt a cégek igyekeztek hasonló bérfejlesztést megvalósítani, most nagyjából 4-5-6 százalékos bérfejlesztést hajtanak végre, ettől nagyobbat csak kivételes esetben.
Országos átlagban a 7-8 százalékos béremeléseket tartom reálisnak. Hozzáteszem, ha jövő év elején egy komolyabb változás történik és elindul a gazdaság felfelé, akkor ezek számok kerekedhetnek. A gazdasági évfordulóhoz kötött béremelések ugyanis még hátra vannak
– emelte ki a szakszervezeti vezető, aki szerint jó néhány vállalatnál hagyományosan a gazdasági és nem a naptári évfordulóval közeledve kötnek bérmegállapodást. "Számos olyan cégünk van, ahol az év elején kezdődnek el a tárgyalások és a márciusi fizetésekkel együtt fogják visszamenőlegesen kifizetni a megemelt béreket" mondta a Liga vezetője, aki azonban megjegyezte, hogy az eddigi bértárgyalások alapján két számjegyű emelést még tervben sem látott.
Valamennyivel kedvezőbb helyzetben vannak a fővárosi gazdasági társaságok munkavállalói, akik számára a viszonyítási alap egy 5 százalékos reálbér-növekedést takar. Mivel az infláció 3,6 százalék lehet, így összességében 8,6 százalékkal nőhet a bérük 2026-ban. Illetve van egy 0,6 százalékos kiegészítő emelés, ugyanis ha az infláció mértéke eltér a prognózistól, akkor a 2027-es bértárgyalások során figyelembe kell venni az eltérés mértékét. Persze mindez függ a gazdasági helyzettől és attól, hogy a főváros milyen anyagi helyzetben van, a helyi szervezeteknek február 15-ig kell döntést hozniuk.
A közszféra fizetésemelései húzhatják fel a bérdinamikát 2026-ban is
Bár a piaci szférában 2026-ban várhatóan nem éri a bérdinamika a 10 százalékot, a nemzetgazdasági átlagkereset esetében nagyobb esély van rá. Jövőre ugyanis folytatódnak a közszférában az idén vagy a korábbi években elindult béremelések:
- a vízügyi dolgozók keresete 15 százalékkal,
- a kormányhivatalokban dolgozóké szintén 15 százalékkal,
- a szociális és kulturális szférában 10-20 százalék között emelkedik,
- de a bírák és igazságügyi dolgozók bérrendezése is folytatódik.
Ami igazán megdobja majd a kereseteket, az a fegyverpénz, ami 2022-ben februárjában 30 százalékos bérrobbanást eredményezett. Ehhez jön még hozzá majd a családi adókedvezmény megduplázása és az anyák adómentessége, ami a nettó kereseteket húzza majd fel. Mindent egybevetve tehát az átlagkeresetek bőven 10 százalék fölött emelkedhetnek, még ha a piaci szférában ettől kisebb emeléseket is látunk majd.
Lazult a magyar munkaerőpiac, sok helyen eltűnt a munkaerőhiány
Mészáros Melinda arra is felhívta a figyelmet, hogy továbbra is a kivárás jellemző a hazai munkaerőpiacon, tömeges elbocsátások nincsenek, de a megüresedett helyeket nem töltik fel. A kritikus időszakokra jellemző módon pedig a kölcsönzött munkavállalók számát csökkentik első körben.
Mészáros Melinda szerint a lemorzsolódás, a fluktuáció együttesen hozzák magukkal, hogy csökken a tényleges foglalkoztatotti létszám, de csoportos létszámleépítésekre nem kerül sor.
Ugyanakkor a munkaerőhiány a munkaerőpiac lazulás miatt kevésbé jellemző, a Liga vezetője példaként emelte ki, hogy a turizmus területén, ahol korábban nagy volt a vendégmunkások aránya, most azt látni, hogy nagyon jelentős változás állt be, ott is lecsökkent a kölcsönözött munkavállalók aránya. Szerinte nem ritka, hogy diplomások jelentkeznek az egyes munkakörökre, akár takarítói pozícióba is.
Fél millió forint fölött lehet jövőre a nettó átlagbér
Bár nem könnyű megbecsülni a várható bérdinamikát, mivel év közben folyamatosan változik, a minimálbér-megállapodás még támpontot ad, hogy megbecsüljük, hogy jövőre hol alakulhat a magyar átlagkereset. A magyar bérskálát továbbra is jelentősen befolyásolja a mindenkori bérmegállapodás:
- idén év elején a minimálbér 9,
- a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal emelkedett.
Ez egyaránt közrejátszott abban, hogy az év első kilenc hónapjában a bruttó átlagkereset 9,1 százalékkal növekedett. A legutolsó adatok szerint szeptemberben a bruttó átlagkereset 687 ezer forint volt, ami alacsonyabb korábbi hónapok átlagánál, ám ebben semmi meglepő nincs, az ősszel ugyanis rendre lassul a bérkiáramlás. Az egész éves átlag átlagkeresetet az év utolsó két hónapjában megszokott béren kívüli juttatások szokták felhúzni, így várhatóan a nemzetgazdasági átlagkereset idén 700 ezer forint környékén lehet.
Ezt alapul véve egy 7-8 százalékos átlagos emelkedéssel jövőre a bruttó átlagkereset márciusra felkúszhat 749-756 ezer forintra is.
Ebben az esetben az országos nettó átlagkereset 500 ezer fölé emelkedne.
