Hiába nincs hely, egy trükkel mégis könnyen hálózatra csatlakozhat a napelem - itthon is terjed, de még tisztázni kell a részleteket
A hálózati kapacitások szűkössége miatt a hazai villamosenergia-szektorban egyre nehezebb a növekvő volumenű időjárásfüggő termelés és a villamosenergia-tárolók rendszerbe integrálása. A hálózat szűkössége miatt csak időszakonként hirdetnek meg olyan eljárásokat, amelyeken új betáplálási jogokon keresztül kapacitásokat osztanak ki. Ez arra ösztönözte a piaci szereplőket – nemcsak Magyarországon, hanem Nyugat-Európában is –, hogy új megoldásokat keressenek a hálózatokhoz való hozzáférésre. Egy ilyen megoldás a kolokáció.
A kolokáció a meglévő hálózati csatlakozási pont olyan megosztását jelenti, amikor a pontra egy másik projekt is rátelepülhet, kihasználva az időjárásfüggő termelés által aktuálisan nem hasznosított kapacitást – magyarázza Simon Gábor, a DLA Piper Hungary energia-szakterületének vezetője. A kolokáció jellemzően megújulóenergiaforrás- (főként nap- és szélenergia) alapú villamosenergia-termelés és akkumulátoros energiatároló rendszerek (BESS) párosítása
- ugyanazon a helyszínen,
- közös csatlakozási pont használatával,
- amikor fizikailag közösen használják a termelői vezetéket.
A kolokáció műszaki megoldásként már megjelent a piacon, ám számos jogi és üzleti kérdés továbbra is nyitott maradt. Ezt a megoldást választotta az MVM is, amikor márciusban bejelentette, hogy a nyugati határnál létesít energiatárolót szélerőművekhez.
Egy kézben jobban optimalizálható a kolokáció
Azonos tulajdonosi körbe tartozó fotovoltaikus létesítmény (PV) és BESS együttműködése esetén a kolokáció előnye, hogy kiegyensúlyozza az időjárásfüggő termelést a tároló integrálásával, és további bevételi forrást jelent a beruházónak. Az eltérő tulajdonú PV és BESS esetén – a költséghatékonysági előnyök mellett – jelentős kockázatok merülhetnek fel az újonnan (másodlagosan) csatlakozó projektnél, ha a hálózati csatlakozás eredeti jogosultja valamiért elveszti ezen jogait.
A Pexapark elemzése rávilágít, hogy a kolokációs megállapodások egyre népszerűbbek Európában: 2025 eleje óta a BESS Deal Tracker 22 kolokációs tranzakciót rögzített az európai piacokon (mindegyik PV + BESS), ez 3 gigawattóra tárolási kapacitást jelent. Bár ez még mindig messze elmarad az ugyanebben az időszakban önálló BESS-projektekre kötött, mintegy 14,4 gigawattóra volumenű szerződésektől,
a növekedési pálya figyelemreméltó: 676 százalékos az emelkedés 2024-hez képest, ami meghaladja az önálló BESS-beruházások 392 százalékos növekedését.
Csökkennek a költségek
A kolokáció szinergiákat teremthet: csökkennek a fajlagos fejlesztési, engedélyezési és kivitelezési költségek, valamint az üzemeltetési költségek is megoszthatók az egyes projektek között. A PV- és BESS-rendszerek megfelelően összehangolt működése esetén a rendszerhasználati díjak is optimalizálhatók, tovább javítva a projektek megtérülését.
A közelmúltban a hazai szabályozásban is megjelent a termelői vezeték és csatlakozási pont közös használatára vonatkozó megállapodás intézménye, amely eltérő tulajdonosi körbe tartozó kolokált projektek esetén releváns. A mintaszerződés feltételeinek kidolgozása iparági együttműködésben jelenleg is zajlik. (Ha mintaszerződés még nincs is, a szolgáltatók már várják a kolokációs megoldásra a jelentkezést.)
Maradtak még nyitott kérdések
A kolokációs mintaszerződés kulcskérdései többek között a termelői vezeték és a csatlakozási pont kapacitásainak megosztása és használatának ellenértéke, a másodlagos jogosult jogai és kötelezettségei, valamint a finanszírozási kockázatok kezelése, ha az elsődleges jogosult elveszíti a közcélú hálózatba történő betáplálásra való jogait. Ha a jogalkotó nyitott a felvetett problémák megoldására, az iparágból érkező javaslatok alapján
a jövőben olyan szabályozás születhet, amely megkönnyíti az eltérő tulajdonosi körbe tartozó PV- és BESS-rendszerek hazai kolokációját.
A meglévő hálózati elemekhez másodlagosan csatlakozó fél (és a külső finanszírozó) kockázatait úgy csökkentik az Egyesült Királyságban, hogy a kolokációs projekt résztvevői – például egy megújulóalapú erőmű és egy villamosenergia-tároló – közösen létrehoznak egy úgynevezett gridco társaságot, amelyre ráruházzák
- a termelői vezetékeket,
- a kapcsolódó hálózati elemeket
- és a csatlakozási pont használatának jogát.
Így, ha az egyik projekt kiesik, a másik továbbra is hozzáfér a kapacitásokhoz, nem lehetetlenül el a működése. Ez a modell magasabb szintű jogi és pénzügyi kiszámíthatóságot nyújt, és csökkenti a finanszírozási kockázatokat, mivel a hálózati hozzáférés nem egyetlen projekt fennmaradásától függ. A gridco modellel kapcsolatos fő kérdés, hogy a befogadó fél milyen feltételekkel hajlandó közös tulajdonba adni a jelentős üzleti értéket képviselő hálózati infrastruktúrát és betáplálási kapacitásokat – mutatott rá Simon Gábor.
