Orbán Viktor nagy koponyákkal találkozott, nem tudta megúszni, beszélnie kellett róla: "Magyarország végre nincs egyedül"
Fontosa emberek előtt beszélt a kormányfő stratégiai kérdésekről: a hallgatóság soraiban ott ült Csányi Sándor, Hernádi Zsolt, és számos jelenlegi, és volt kormánytag is. Orbán Viktor a Facebookon idézte fel az esemény vezető témáit: ezek egyike volt az új amerikai nemzetbiztonsági stratégia, amely az elmúlt évek legfontosabb és legérdekesebb dokumentuma a kormányfő szerint. Orbán Viktor hangsúlyozta, abban a stílusban beszél Brüsszelről, ahogy a Biden-adminisztráció és Brüsszel beszélt rólunk. Amilyen az adjonisten…
Azt az amerikaiak is látják, hogy
Európa egy hosszú gazdasági zsákutca végére ért.
Egy gyenge szövetséges pedig nem tudja megvédeni magát, de nem lehet rá támaszkodni nemzetközi ügyekben sem. Az amerikaiak Európa civilizációs válságát is látják. Azt, hogy Európában veszélyben vannak a civilizációs értékek, a demokrácia és a szabad piac.
Azt is látják, hogy az európai liberálisok felégették az Oroszországgal kialakult hálót, ami hiba volt.
Az USA döntéshozói szerint stratégiai szinten újra kell építeni az európai-orosz viszonyrendszert.
Summa summarum: Amerikában tűpontosan látják Európa lecsúszását. Azt a civilizációs léptékű lecsúszást, amely ellen Magyarországon 15 éve küzdünk. És végre nem egyedül! - hangsúlyozta a magyar miniszterelnök.
"Make Europe Great again" - Magyarország fókusszal
A teljes, nem publikált amerikai stratégia szerint Washington új európai szövetségi rendszert építene – Magyarország pedig a kivételezett államok között szerepel.
A kiszivárgott, hosszabb amerikai Nemzetbiztonsági Stratégia (NSS) szerint a Trump-kormány Európa jövőjét kulturális és politikai értékvonalak mentén alakítaná át. A dokumentum egyik legfontosabb eleme: Magyarországot a „kulcsországok” között említi, amelyekkel Washington szorosabbra fogná a kapcsolatot az EU gyengítésének céljával.
A Defense One által látott kiszivárgott dokumentum teljesen új irányt vázol az Egyesült Államok külpolitikájában, különösen az Európai Unió felé. Ez a hivatalosan közzétett NSS-nél jóval élesebben fogalmaz:
az USA olyan országokkal akar szorosabb szövetségre lépni, amelyek „a hagyományos európai értékek megőrzését” tűzik zászlajukra – és amelyek politikailag jobboldali fordulatot képviselnek.
A felsorolásban négy ország szerepel név szerint: Magyarország, Ausztria, Olaszország és Lengyelország.
A dokumentum egy részét gyakorlatilag Magyarországnak címezték: támogatnunk kell azokat a pártokat, mozgalmakat és kulturális szereplőket, akik a szuverenitást és a hagyományos európai életmód megőrzését szolgálják – miközben Amerika-barátok – olvasható a dokumentumban. Washington kiemelt célként kezeli, hogy a partnerállamokat védeni kell a brüsszeli befolyástól, ennek érdekében pedig akár diplomáciai és gazdasági támogatásra is számítani lehet.
Ez a magyar kormány számára diplomáciai értelemben hatalmas felértékelődés lenne: az USA olyan partnerként tekintene hazánkra, amelyen keresztül az EU-s intézmények befolyását ellensúlyozhatja.
