Grönlandi lányok ezreit sterilizálták a dánok, ezért hatalmas kártérítést kell kifizetniük – spirálügy Európában
Ha a gyarmatosításra gondolunk, általában a déli félteke jut eszünkbe, az időszakot tekintve nem az 1970-es, 80-as évek, és gyarmatosítóként aligha a dánok. Koppenhágának most hatalmas kártérítéssel kell szembenéznie, egy olyan ügyben, amely a kolonizációt illetően jelentősen módosíthat sztereotípiáinkon. Hatalmas csontváz bukott ki a szekrényből. Eddig is kilógott, de most már valamit kezdeni kell vele. A bűntett helyszíne: Grönland.

Dániának, illetve a Dán Királyságnak a déli féltekén nincs területe Európán kívül, az északin azonban övék a Föld legnagyobb szigete, Grönland. Az amerikai partokhoz sokkal közelebb, mint az európaiakhoz, nem véletlen, hogy – ellendrukkerei hangos felháborodását kiváltva – Donald Trump amerikai elnöknek eszébe ötlött: tartozhatna akár az Egyesült Államokhoz is.
Az ötlet nyomán az év elején sok szó esett róla, hogy a grönlandiaknak – akik a Dán Királyság széles körű önkormányzattal rendelkező egyik országát képezik – nem kifejezetten felhőtlen a viszonyuk a dánokkal. Az amerikaiakkal alig van viszonyuk, bár azért van, hiszen jelenleg 150 főt állomásoztató amerikai légibázist telepítettek a szigetállam északi részébe immár több mint hét évtizeddel ezelőtt.
A „nem felhőtlen” alulbecslés is lehet, ha a Bloomberg friss jelentéséből következtetünk. Egy évtizedek óta húzódó borzalmas ügyről van szó, amely évtizedekig tartó szenvedésért kárpótolna ezreket, és ami nem is a gyarmatosítás legsötétebbnek tartott időszakában történt. Jelentős részt akkor, amikor Dánia már tagja volt az Európai Uniónak, illetve elődjének.
Grönland és a spirálügy: az áldozatok pert indítottak, enélkül – és Trump nélkül – ki tudja, kapnának-e kártérítést
A hír: Dánia végre kártérítést fog fizetne, amiért grönlandi lányok és fiatal nők ezreinek ültettek be fogamzásgátló eszközöket dán orvosok – gyakran az érintettek beleegyezése vagy tudta nélkül. Közülük sokan 12 évesnél is fiatalabbak voltak, és sokuknak fogalma sem volt, hogy mit tesznek velük.
Szerdán széles parlamenti többség állapodott meg Koppenhágában egy kártérítési rendszerről az egészségügyi minisztérium közlése szerint, amelynek keretében fejenként 300 ezer dán koronát (47 ezer dollárt) ajánlanak fel a „spirálügy” áldozatainak.
A minisztérium szerint nagyjából 4500 nő lehet jogosult a történelmi kártérítésre. Tehát összesen 210 millió dollárról (70 milliárd forintról) lehet szó, ha az érintettek nem döntenek úgy: ennél még többet harcolnának ki, hiszen az életükbe való drasztikus beleavatkozásról van szó.
Az ügy a méhen belüli eszközök (IUD) széles körű alkalmazásához kapcsolódott, amelyet a dán hatóságok a grönlandi népességnövekedés visszafogására irányuló erőfeszítéseik részeként alkalmaztak 1960 és 1991 között. Az eset mára a grönlandiakat ért diszkrimináció jelképévé vált abból az időszakból, amikor Dánia közvetlenül irányította a sziget ügyeit – táplálva a sérelmeket és az igazság iránti igényt.
A perelők győztek, mielőtt a tárgyalás elindult volna – súlyos folyamat lett volna
Több nő tavaly beperelte az államot, de az ügy tárgyalása még nem kezdődött el. Az új kártérítési rendszer „nagy győzelem” nemcsak a felperesek, hanem a sok más áldozat számára is, akik várták a fejleményeket – mondta telefonon Mads Pramming ügyvéd a jelentés szerint. Az ügyvéd arra arra számít, hogy ejtik a keresetet, mert az áldozatok azt kapják meg, amit követeltek.
A spirálügy súlyos következményekkel járt a grönlandi nők számára, akik fizikai és pszichológiai károkat is elszenvedtek, és az eset mindmáig hatással van arra, ahogyan Dániát és a Dán Királyságot megítélik. Sajnos nem tudjuk elvenni a nők fájdalmát, de a kártérítés segít abban, hogy elismerjük és bocsánatot kérjünk mindazért, amin keresztülmentek
– idézi a Bloomberg Sophie Lohde dán egészségügyi minisztert. „Sajnos nem tudjuk elvenni a nők fájdalmát, de a kártérítés segít abban, hogy elismerjük és bocsánatot kérjünk mindazért, amin keresztülmentek.”
Leszerelnék a függetlenedési vágyakat, sorjáznak a bocsánatkérések – soká tartott
Az áldozatok kártalanítása további lépést jelenthet a hosszú ideje fennálló grönlandi sérelmek enyhítésében, és mérsékelheti a teljes függetlenség iránti egyes felhívásokat – írja a Bloomberg.
A hírügynökség úgy tudja, hogy az év elején – tehát a per megindulását követően, és nem előtte – Mette Frederiksen dán miniszterelnök ritka bocsánatkérést intézett az áldozatokhoz, és Dánia magatartását „rendszerszintű diszkriminációnak” nevezte. Az év eleji bocsánatkérésnek nem találtuk nyomát, ellenben augusztus végén voltak arról jelentések, hogy Frederiksen bocsánatot kért.
Ha mégis volt ennek év eleji előzménye, nem tudtuk kideríteni, ez az előtt történt, hogy Donald Trump felvetette Grönland bekebelezését, vagy ezt követően, mindenesetre az ajánlatot a grönlandiak legalább egy része menekülési lehetőségnek tekintette, nem fenyegetésnek. Egyébként borzalmasan nagy meglepetést Trump felvetése már azért sem lehetett, mert először 2019-ben beszélt erről. Ezt követően azonban a spirálügyben Koppenhága évekig nem tett semmit, hagyta főni.
A sarki régió geopolitikai jelentősége az utóbbi évtizedekben és években egyre nőtt, az okokról külön értekezést lehetne írni, dióhéjban: gazdaságiak.
Skandináv férfiak sterilizáltak skandináv nőket? Nem – egy kis történelmi lecke, migrációról is
A nuuki Grönlandi Egyetem 2019-ben közölte egy közvélemény-kutatás eredményét, amely szerint a grönlandi felnőttek 67,7 százaléka úgy képzeli el a jövőt, hogy független államban él, amely nem része a Dán Királyságnak: véget ér a 300 éves dán uralom.
Ha úgy képzeljük el a spirálügyet, hogy hórihorgas fehér skandináv férfiak sterilizálnak magas, szőke hajú skandináv férfiakat, nagyot tévedünk.
A lakosság négyötöde bennszülött inuit, másik egytizede vegyes, inuit–dán származású. Az inuitok sötét hajúak, zömökek, közepesen sötét bőrtónusúak, mongoloid arcvonásokkal. Őket nem akarták hagyni „túlszaporodni” a gyarmatosító dánok, akik történelmileg itt – bevándorlók.

Ez a történelmi háttér talán segíthet megérteni annak a gyökereit is, hogy a dánok határozottan bevándorlásellenesebbek, és sokkal szigorúbb migrációs szabályokat alkalmaztak, mint a többi északi ország, a norvégok, a finnek és különösen a svédek. A dánoknak mellesleg Grönlandon és Izlandon kívül Indiában és Afrikában is voltak gyarmataik, a többi skandináv ország nem volt gyarmattartó, csak a svédeknek voltak, viszonylag rövid ideig gyarmatai Amerikában, illetve Ghánában.


