Dollármilliókat fektettek a Pázmányról indult startupba – az Open AI is akar egy darabot: mesterséges szövetekkel forgatják fel a robotikát
Tasi Benedek, Holló Dávid és Pelyva Dávid, az Allonic alapítóinak története jól mutatja, hogyan válhat egy egyetemi kutatási kérdésből deep-tech vállalkozás. A jelenleg 15 fős robotikai cég alapítója, Tasi Benedek elárulta, hogy elsősorban az érdekelte, hogyan lehetne olyan robotokat építeni, amelyek nemcsak elég erősek a rájuk bízott feladatokhoz, de az emberek között is biztonságosan navigálnak. A laboratóriumi kísérletek során azonban hamar szembesültek egy alapvető problémával: a modern robotok „teste” meglepően elavult módon készül.
A robotika rejtett szűk keresztmetszete
A kérdés a világ legnagyobb tech cégeit is foglalkoztatja. Elég csak visszagondolni Optimus – a Tesla új humanoid robotjának– szó szerinti bukására a floridai bemutatón, ahol a robot stabilitását és finommotoros képességeit szerették volna demonstrálni – ám az látványosan hanyatt esett színpadról. Hasonló dilemmára reagált Instagram-oldalán Andrew Bosworth is, a Meta technológiai igazgatója: a szakértő szerint ugyanis a humanoid robotok nem elég erősek és kompetensek, az iparban használt robotok pedig nem elég biztonságosak és szofisztikáltak az emberi interakciókhoz.
Okos robotok gyenge testben
Miközben a mesterséges intelligencia látványos fejlődésen ment keresztül, a robotok fizikai felépítése alig változott. Egy fejlett robotkéz megépítése ma is több száz apró alkatrész – csavarok, csapágyak, kábelek és precíziós illesztések – bonyolult összeszerelését igényli. Ez nemcsak drága és időigényes folyamat, hanem rendkívül nehezen skálázható is.
A robotikai iparban sokan úgy vélik, hogy az egyik legnagyobb technikai akadály az emberi kéz reprodukálása.
Egy valódi kéz ugyanis több mint húsz mozgási szabadsági fokkal rendelkezik, és rendkívül finom manipulációs képességekkel bír. A mérnökök ezért gyakran kompromisszumra kényszerülnek: vagy nagyon drága, törékeny prototípusokat építenek, vagy egyszerűbb, de jóval kevésbé ügyes robotfogókat.
Az Allonic alapítói szerint azonban a probléma gyökere nem a tervezésben, hanem a gyártásban rejlik.
Robotok csavarok helyett „kötőszövetből”
A startup válasza egy radikálisan új gyártási technológia, amelyet 3D Tissue Braidingnek neveznek. A módszer a biológiai rendszerek működéséből merít inspirációt: az emberi test sem különálló alkatrészekből épül fel, hanem az izmok, inak és kötőszövetek bonyolult hálózata tartja össze. Az Allonic gépei is hasonló elv mentén dolgoznak. Egy belső, csontszerű váz köré nagy szilárdságú szálakat, rugalmas elemeket és vezetékeket szőnek. A folyamat során ezek a szálak nemcsak burkolatot képeznek, hanem a robot „inaként” és szerkezeti elemeként is működnek. Így a szenzorokhoz és motorokhoz szükséges kábelezés is közvetlenül a struktúrába épülhet.
A végeredmény egy olyan robotvégtag, amely egyszerre erős, könnyű és rugalmas – és ami talán még fontosabb: egyetlen automatizált gyártási folyamat során elkészül.
Hetek helyett percek
A hagyományos robotgyártás egyik legnagyobb akadálya a lassú fejlesztési ciklus. Egy új robotalkatrész vagy prototípus elkészítése gyakran heteket vagy hónapokat vesz igénybe.
Az Allonic rendszere ezzel szemben a digitális terveket közvetlenül a gyártógép vezérlőkódjára fordítja le – hasonlóan a 3D-nyomtatás működéséhez. A különbség az, hogy itt nem műanyag vagy fémrétegek épülnek egymásra, hanem több száz szál fonódik össze egy komplex szerkezetté. A startup szerint ezzel a módszerrel a robotalkatrészek gyártási ideje drámaian lerövidülhet: az összeszerelés hetei akár percekre csökkenhetnek.
Nem robotot, hanem gyártási platformot építenek
Az Allonic ambíciói túlmutatnak egyetlen robot fejlesztésén. A vállalat inkább egy olyan gyártási infrastruktúrát szeretne létrehozni, amelyet más robotikai cégek is használhatnak. A cél, hogy a platform segítségével robotkarok, manipulátorok vagy akár teljes robotvázak is gyorsan és automatizált módon készülhessenek. A befektetők láthatóan hisznek ebben a vízióban.
A rekordméretű finanszírozási kört a Visionaries Club vezette, de beszállt:
- a Day One Capital,
- a Prototype,
- az SDAC Ventures
- és a TinyVC is.
A körhöz több mint egy tucat angyalbefektető is csatlakozott, köztük az OpenAI és a Hugging Face kutatói.
A frissen bevont tőkéből a cég elsősorban a technológia következő generációját fejleszti, bővíti a mérnöki csapatot, és ipari pilotprojektekre is készül.
A robotika következő nagy lépése?
A robotikai ipar ma elsősorban az intelligens szoftverek fejlődésére figyel. Az Allonic azonban arra fogad, hogy a következő nagy áttörés a fizikai infrastruktúrában történik majd. Ha a technológia valóban működőképes lesz ipari méretekben, az alapjaiban változtathatja meg a robotgyártást.
Az olcsóbb és könnyebben gyártható robotok gyorsíthatják az automatizációt az iparban, a logisztikában, sőt akár az egészségügyben vagy az otthoni gondozásban is.
