Tűzifahiány fenyeget, már az erdőket gyilkoljuk
A rezsicsökentéssel alacsonyan tartott tűzifaár a környezet- és természetvédelmi szempontból elvártnál magasabb szinten tartja a keresletet Harmat Ádám és Munkácsy Béla, az ELTE kutatói szerint, akik erről az Energy Policy című szaklapban publikáltak egy tanulmányt. Azonban alacsony hatósági ár híján (nem pont így fogalmaznak) széles rétegek maradnának tüzelő nélkül. Ez az a réteg, amelynek anyagi okokból nem opció a kevésbé környezetszennyező, pláne nem a megújuló alapú fűtésre váltás.
Állami támogatás nélkül nem megy
Érdemes ideidézni, hogy a kormány a gázfűtés visszaszorításába is óvatosan fogott bele az előbbieknél jobb jövedelmi helyzetűek esetében. Igaz, nem környezetvédelmi, hanem energiabiztonsági okból és az árak 2021–2022-es elszaladása miatt lépett: az átlagfogyasztás 2022. augusztusi bevezetésével csak egy adott mennyiség feletti áramért és gázért fizettett többet az egyébként rezsicsökkentésre jogosult felhasználókkal, de az átlagfogyasztáson belül meghagyta a kedvezményes tarifát.
Vagyis míg a lakosság egy része érdekében célszerű fenntartani a tűzifa alacsony hatósági árát, a hosszabb távú megoldás a rezsicsökkentésre való rászorultság csökkentése lehet. Ez azonban még a Magyarországnál sokkal tehetősebb országokban sem valósítható meg teljeskörűen. Mint Harmat Ádám és Munkácsy Béla kijelentette: mivel a tűzifa használata gyakran az energiaszegénységhez és társadalmi-kulturális gyakorlatokhoz kötődik, a hatósági ár kivezetéséhez célzott állami támogatásokra van szükség.
Felfelé tart az ár
A tűzifa 2000 óta 67 százalékkal drágult a KSH adatai szerint. A vizsgált időszak első két évében (egészében pedig 2016 óta) nem történt változás. A magas inflációval terhelt 2022-ben és 2023-ban azonban 25,1 majd 36,8 százalékkal került többe az előző évinél a hazai lakosság egy része által kizárólag hozzáférhető tüzelő. Bár 2024-ben kis esés következett, az árindex abban az évben 97,6 százalékos volt. Ám ennek a hatását elvitte a tavalyi, 2 százalékos emelkedés.
A hazai lakossági fűtési módokat, ezen belül a tűzifafelhasználást ismertető KSH-táblázat a felkeresése idején (talán csak pillanatnyi műszaki probléma miatt) nem tartalmazott számadatot.
A WWF Magyarország megbízásából az erdők és a fatüzelés kapcsán készített országos, reprezentatív tanulmány szerint a hazai háztartások 10 százaléka részesül szociális támogatásban, de további 50 százaléka érzi úgy, hogy szüksége lenne segítségre.
Az erőművek is falják a tűzifát
Az ELTE kutatóinak tanulmánya a 2026 és 2050 közötti várható hazai tűzifaigényt vetíti előre. A szokásos üzletmenetet (a jelenlegi gyakorlat fenntartását) feltételező, úgynevezett BAU-forgatókönyv szerint a lakosságnak és az iparnak évi 9,3 millió köbméter tűzifára lesz szüksége, de fenntartható forrásból csak 4,7 millió köbméter érkezhet.
Ha pedig tovább nő a tűzifakereslet, akkor azt nyilván csak a kínálat fenntartható voltának rovására lehet majd kielégíteni, magyarul csak úgy: ha zsugorodnak az erdők, és még jobban szennyezzük a környezetet.
A nem lakossági tűzifahasználat két okból is problémás. Az erőművek biomassza néven, megújulóként futó faégetése csökkenti a lakosságnak juttatható mennyiséget, és mindenféle kötelező fatelepítéssel együtt is környezetvédelmi aggályokat vet fel. A két kutató ennek kapcsán arra jut, hogy
- tartósan hiány lehet tűzifából,
- a fakitermelés miatt kevésbé lesz változatos az erdők faösszetétele,
- nő az illegális fakitermelés
- és romlik a levegő minősége.
Magyarország áramtermelésének 34,6 százaléka származott (a fánál szélesebb kört lefedő) biomassza felhasználásából 2026 januárjában a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal közlése szerint.
Bár az ELTE két kutatója szerint 74 százalékkal csökkenhet a lakossági tűzifaigény egy átfogó épületfelújítási program és a korszerű fűtési rendszerek elterjedése révén, e megoldások aligha érnek el a legrosszabb anyagi helyzetben lévőkig. Ráadásul megmaradt az erőművek biomassza-felhasználásának erdőirtásból eredő hányada – itt a tanulmány e felhasználás „térbeli optimalizálásában és a mélyfelújítások ösztönzésében” látja a kiutat. Fogyasztja erdeinket az iparnak az itt nem tárgyalt faigénye is.
Csak a csontszáraz tűzifa mehetne a kályhába
A hivatkozott WWF-kutatás szerint a tűzifát használók többsége határozottan kiáll a védett erdők megóvása mellett, de a legtöbben nem tudják, honnan származik az általuk használt tűzifa. Ráadásul a háztartások átlagosan mindössze 5 és fél hónapig szárítják a fát, márpedig a nedves tűzifa égetése sokkal légszennyezőbb. A fát legalább 1,5-2 évig kellene szárítani felhasználás előtt. A háztartások faigényét csökkentheti az épületük szigetelése is – emlékeztet a WWF –, de egy 2022-es tanulmány szerint az otthonoknak csak a 38 százalékán van homlokzati szigetelés, a 31 százalékán födém- vagy tetőszigetelés, a fűtési rendszert pedig csak a háztartások 15 százaléka korszerűsítette.
