Mérgekkel teli műanyagok sokasága kerül a magyar háztartásokba

A vizsgálatokat a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) együttműködésével, célzott ellenőrzési kampány keretében végezte. A közös program célja, hogy felhívja a figyelmet az Európai Unión kívülről – jellemzően kelet-ázsiai online piactereken keresztül – érkező termékek lehetséges egészségügyi kockázataira. A kampány során összesen 100 terméket vizsgáltak, hatóságonként 50-50 darabot.

NNGYK: a megbízható, ellenőrzött forrásból származó termékek vásárlásával ezek a kockázatok nagyrészt elkerülhetők

Az NNGYK laboratóriuma a kampány utolsó szakaszában 10 különböző műanyag termék ftaláttartalmát vizsgálta, köztük asztalterítőt, PVC padlóburkolatot, nyakba akasztható vízi pénztárcát, kádkilépőt, cipővédőt és műanyag akváriumcsövet. A mérések fókuszában a legveszélyesebb és a műanyag termékekben leggyakrabban előforduló ftalátfajták álltak, köztük a dibutil-ftalát (DBP), a di-(2-etilhexil) -ftalát (DEHP) és a benzil-butil-ftalát (BBP).

A ftalátokat műanyagok lágyítására használják, vagyis ezek az anyagok teszik a termékeket rugalmasabbá és hajlékonyabbá. Egyes ftalátok azonban károsíthatják az emberi egészséget: különösen a hormonrendszerre, a termékenységre és a magzati fejlődésre gyakorolt hatásaik miatt veszélyesek. Az Európai Unióban a DBP, a DEHP és a BBP esetében nem hozható forgalomba olyan lágyított műanyagból készült termék, amely 0,1 százaléknál nagyobb mennyiségben tartalmaz ftalátokat – írja cikkében az Origo.

A ftalátok veszélyességét tovább növeli, hogy ezek az anyagok nem kötődnek stabilan a műanyag szerkezetéhez, így különböző módokon bekerülhetnek a szervezetbe. Többek között táplálékkal – például műanyag csomagolóanyagokból történő kioldódás révén, belélegzéssel – a beltéri levegőben és a háziporban jelen lévő ftalátrészecskék formájában, valamint bőrön át – közvetlen érintkezés útján is.

A legsúlyosabb eset egy cipővédőnél fordult elő: ebben a termékben a DBP-tartalom 22,6 százalék, a DEHP-tartalom 3,7 százalék volt. Ez a jogszabályban meghatározott 0,1 százalékos határértéket DBP esetében 226-szorosan, DEHP esetében pedig 37-szeresen haladta meg.

Az Európai Unió szigorú előírásokat támaszt a forgalomba hozott műanyag termékekkel szemben

Az NNGYK arra hívja fel a figyelmet, hogy a megbízható, ellenőrzött forrásból származó termékek vásárlásával ezek a kockázatok nagyrészt elkerülhetők – az irreálisan olcsó, ismeretlen eredetű termékek ugyanis gyakran nem felelnek meg az uniós biztonsági követelményeknek.

Ugyanakkor felhívják a lakosság figyelmét arra, hogy válasszák meg körültekintően a vásárolt termékeket annak érdekében, hogy a ftalátok okozta veszélyeket minimalizálják:

• A műanyag helyett részesítsék előnyben a fémet, üveget, vagy vásároljanak „PVC-mentes” vagy „ftalátmentes” termékeket.
• Ne melegítsenek ételt műanyag edényben!
• A felületek nedves törlőkendővel való áttörlése a felületre lerakódott esetlegesen ftaláttal szennyezett por mennyiségét csökkentheti.