Áfacsökkentés Magyarországon: ennyivel lehet olcsóbb a zöldség és a gyümölcs, ha nem a kereskedők teszik el a pénzt – francia szabályozás léphet életbe
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz új kormány egyik első élelmiszerpiaci intézkedése lehet a friss zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentése. A sajtóban megjelent nyilatkozatok szerint a tervezett lépés a jelenlegi 27 százalékos kulcsot 5 százalékra vinné le, elsőként az egészséges alapélelmiszerek körében. Bóna Szabolcs leendő agrárminiszter az RTL Híradóban és a Telexnek is arról beszélt, hogy a szaktárca a kampányban vállalt áfacsökkentés előkészítésével kezdené meg a munkát.
A téma azért különösen érzékeny, mert Magyarországon továbbra is az Európai Unió legmagasabb általános áfakulcsa terheli a friss zöldségeket és gyümölcsöket. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács által bemutatott európai körkép szerint a legtöbb uniós országban ezekre a termékekre 5-6 százalék körüli kedvezményes kulcs vonatkozik, Szlovákiában például 5 százalék, Ausztriában 10 százalék, Belgiumban 6 százalék, míg Magyarországon a friss zöldség és gyümölcs továbbra is a 27 százalékos általános kulcs alá esik.
Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke szerint az áfacsökkentés legfontosabb hatása nem pusztán az lenne, hogy a boltokban mérséklődhetnek az árak, hanem az is, hogy tisztulhatna a piac. A szakember hangsúlyozta: 27 százalékos áfa mellett a csalás komoly üzleti előnyt jelenthet, míg 5 százalékos kulcsnál már jóval kevésbé éri meg a feketézés. A FruitVeB elemzése szerint az áfacsökkentés javíthatná a legálisan működő kereskedők, termelők és termelői szervezetek pozícióit, növelhetné az átláthatóságot, a nyomon követhetőséget és végső soron az élelmiszer-biztonságot is.
A jelenlegi rendszerben a tisztességesen működő termelők és szervezett értékesítési csatornák versenyhátrányba kerülnek azokkal szemben, akik a szürke- vagy feketepiacon mozognak. A FruitVeB szerint egy termelői szervezet 27 százalékos áfa mellett nehezen tud versenyezni azokkal a kereskedőkkel, akik gyakorlatilag áfa nélkül mozgatják az árut. Ez nemcsak adóbevétel-kiesést okoz, hanem akadályozza a magyar zöldség-gyümölcs ágazat szervezettségének javulását is.
Az áfacsökkentés másik fontos hatása a hazai áru versenyképességének javulása lehet. A FruitVeB szerint a magyar termelők jelenleg az importtal szemben is hátrányban vannak, mert a külföldről érkező áru az export-import ügyletek sajátosságai miatt lényegében 0 százalékos áfafinanszírozással jelenhet meg, miközben a belföldi termelésnél a 27 százalékos kulcs finanszírozási teherként jelenik meg a láncban. Az 5 százalékos kulcs ezt a hátrányt nagyrészt megszüntetné.
Zöldség és gyümölcs: rövid távon érezhető árcsökkenés jöhet
Apáti Ferenc szerint az áfacsökkentés hatására rövid távon biztosan mérséklődnének a fogyasztói árak,
akár nagyjából 20 százalékos nagyságrendben is. Hosszabb távon azonban nehéz lenne pontosan kimutatni a hatást,
mert a zöldségek és gyümölcsök ára rendkívül szezonális: néhány hét alatt is több 10 százalékos áremelkedés vagy áresés következhet be az időjárás, a termésmennyiség és az importkínálat változása miatt.
Éppen ezért a szakma szerint kulcskérdés, hogyan lehet biztosítani, hogy az áfacsökkentés előnye valóban eljusson a vásárlókhoz. A korábbi élelmiszer-áfacsökkentések tapasztalata ugyanis vegyes: több terméknél az első hónapokban megjelent az adócsökkentés hatása az árakban, később azonban részben eltűnt, vagyis a fogyasztók már kevésbé érzékelték a könnyítést.
A lehetséges megoldások között a szakértők egyre gyakrabban említik a francia típusú szabályozási modellt. A Délalföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke és a FruitVeb alelnöke, Nagypéter Sándor a Blikknek nyilatkozva közölte, szerinte a tartós fogyasztói árelőnyhöz kontroll alatt kell tartani az ellátási láncokat, és olyan rendszerre lenne szükség, amely minimumot és maximumot is meghatároz a kereskedelmi árrésre.
Ez azt jelentené, hogy a beszállító és a kereskedő nem teljesen szabadon, hanem egy meghatározott árréssávon belül állapodhatna meg. A cél az lenne, hogy a termelőt se nyomják le indokolatlanul, de a kiskereskedő se tudja teljes egészében zsebre tenni az adócsökkentésből fakadó árelőnyt.
Ez eltérne a klasszikus árstoptól. Nem arról lenne szó, hogy az állam befagyasztja a zöldségek és gyümölcsök árát, hanem arról, hogy átláthatóbbá teszi az árképzést, és korlátok közé szorítja a túlzott árréseket. Az európai körkép szerint Franciaországban az EGAlim-szabályozás célja éppen az, hogy kiegyensúlyozottabb viszonyt teremtsen a termelők, beszállítók és kiskereskedelmi láncok között.
Romániában ezzel szemben már konkrét árrésstopot is alkalmaztak több alapélelmiszerre, köztük egyes zöldség- és gyümölcsfélékre, de ott a tapasztalatok szerint fennállt a veszélye annak, hogy a kereskedők más termékeken próbálják visszatermelni a kieső nyereséget.
A szakmai javaslatok alapján ezért az áfacsökkentést három eszközzel lehetne hatékonyabbá tenni:
- szigorúbb NAV-ellenőrzéssel a feketekereskedelem visszaszorítására,
- átlátható árfigyeléssel a fogyasztói árak követésére,
- valamint egy francia mintájú árréssávval, amely megakadályozná a túlzott kereskedelmi haszon realizálását.
Így az intézkedés nem egyszerűen költségvetési engedmény lenne, hanem piacfehérítő és versenyképességi lépés is.
A költségvetési hatás nem elhanyagolható
A FruitVeB számításai szerint a zöldség, gyümölcs és burgonya együttes áfacsökkentése mintegy 150 milliárd forintos éves bevételkiesést okozhatna az államháztartásnak, bár ennek egy része más csatornákon visszafolyhatna: a fogyasztás élénkülésén, a legális forgalom növekedésén, a beruházásokon és a foglalkoztatáson keresztül – írta az Agroforum.hu.
A FruitVeB szerint a magyar zöldség-gyümölcs ágazatnak sürgős beavatkozásra van szüksége. Az utóbbi években a hazai termelési volumen csökkent, az import nőtt, a belföldi fogyasztás pedig alacsony szinten stagnált. A termelés az elmúlt öt évben 1,8–2,0 millió tonna körül alakult, ami jelentős visszaesés a korábbi, 2,5 millió tonna körüli szintekhez képest.
Az áfacsökkentés természetesen önmagában nem oldaná meg a magyar kertészet gondjait, de fontos lépés lehetne a piac fehérítése, a hazai termelők versenyképességének javítása és a fogyasztói árak mérséklése felé. A döntő kérdés az lesz, hogy az intézkedés mellé kerül-e olyan szabályozási és ellenőrzési rendszer, amely garantálja: az adócsökkentésből nemcsak a kereskedelmi láncok, hanem a vásárlók és a magyar termelők is részesülnek.
