Nagyot eshet a zöldségek és gyümölcsök ára, de a boltok lenyelhetik az áfacsökkentés egy részét – a költségvetést is meg fogja terhelni
A Tisza-kormány 27 százalékról 5 százalékra csökkentené a zöldségek és gyümölcsök áfáját, ami elméletben több mint 17 százalékos áresést is hozhatna a boltokban. A korábbi tapasztalatok alapján azonban a kereskedők várhatóan csak részben adják tovább az adócsökkentést a vásárlóknak, ráadásul a kedvező hatás idővel fokozatosan kifuthat. A szakértő szerint ugyanakkor az intézkedés így is javíthatná a fogyasztást, visszaszoríthatná az áfacsalásokat és erősíthetné a tisztességes piaci szereplőket.
Az áfaszámítás módja miatt, ha az áfacsökkentést a kereskedők teljes mértékben átengednék a fogyasztók irányába, akkor az 17,3 százalékos árcsökkenést jelentene a fogyasztói árakban – mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője.
A szakértő szerint az ármérséklődés azonnal megjelenhetne a boltokban az intézkedés életbelépésének napján, hiszen a fogyasztói és médiás figyelem is erre kényszerítené a kereskedőket. A korábbi élelmiszeráfa-csökkentések tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy a boltok jellemzően nem adják tovább teljes egészében az adóelőnyt. Molnár Dániel emlékeztetett:
a sertés-, baromfi-, hal-, tojás- és tejáfa korábbi csökkentésekor a KSH adatai alapján jellemzően 5–15 százalékos havi árcsökkenések jelentek meg a bevezetés hónapjában, a hatás azonban fokozatosan kifutott. Ez azt mutatja, hogy az adócsökkentéssel önmagában nem lehet tartósan alacsony árszintet biztosítani.
A zöldségek és gyümölcsök árát ugyanis számos más tényező is alakítja. Kiemelte: meghatározó a hazai termelés
- mennyisége
- és minősége,
amit sok esetben az időjárás döntően befolyásol, emellett az importárak és az árfolyammozgások is erősen hatnak az árakra.
Nem csak az árakról szólhat az intézkedés
Az elemző szerint az intézkedésnek akkor is lehetnek kedvező hatásai, ha az áfacsökkentést nem teljes egészében érzik meg a vásárlók. A mérséklődő árak támogathatják a fogyasztást, ami a zöldség- és gyümölcsfogyasztás esetében egészségügyi szempontból is pozitív következményekkel járhat.
Emellett az ágazat kifehéredését is segítheti a lépés. Molnár Dániel rámutatott: magas áfakulcs mellett egyes vállalkozások számára megérheti az áfacsalás kockázata, ami versenyelőnyt biztosíthat a tisztességes piaci szereplőkkel szemben. Ötszázalékos áfakulcs mellett ugyanakkor már jelentősen csökken az ebből származó potenciális nyereség, így az adóelkerülés kevésbé válik vonzóvá.
A szakértő szerint ugyanakkor az intézkedés költségvetési terhet is jelenthet, amelynek pontos mértékét csak akkor lehetne megbecsülni, ha ismertté válna, pontosan mely termékekre vonatkozna az alacsonyabb áfakulcs. Hozzátette:
gazdasági szempontból azoknak a termékeknek az előtérbe helyezése lenne kedvezőbb, amelyek döntően hazai termelésből származnak.
Mi hozhat tartósan alacsonyabb zöldség- és gyümölcsárakat?
Az MGFÜ vezető elemzője szerint hosszú távon nem az árszabályozások vagy az adócsökkentések jelentik a megoldást az alacsonyabb árszintre. Úgy látja, tartós eredményt a verseny fokozása és a hatékonyság javítása hozhat.
Az árszabályozások hosszú távon rontják a piaci folyamatokat, alapvetően rugalmatlanok, nem ösztönzik megfelelően a hatékonyságjavulást, miközben az adócsökkentés csak átmeneti hatással jár az árakra
– fogalmazott. A szakértő szerint a hatékonyság növeléséhez beruházásokra, fejlesztésekre, megfelelő finanszírozási forrásokra és kiszámítható gazdasági környezetre van szükség.
